×

Az F1 újra nekivág – ez történt az elmúlt 4 hónapban

Ezen a hétvégén ismét nekifut a 2020-as szezonnak a Forma–1 – ezúttal Ausztrália helyett már Ausztriában. A két nyitány közötti időszak hosszú volt, és a karantén ellenére nem eseménytelen. Áttekintjük, mi történt a Melbourne-ből hazatérés óta!

Péntek 13-a volt, igazi balszerencsés nap. Még márciust írtunk és a Forma–1-es szezon rajtjára készültünk, amit viszont a McLaren egyik szerelőjének koronavírusos diagnózisa és a csapat versenyzéstől való visszalépése után, nem sokkal az első szabadedzés rajtja előtt lefújtak. A történtek már távolinak tűnnek, ám mindennek, ami most van, ez volt az origója.

Ami Melbourne-ben történt

Ausztráliában fél napig tartó huzavona előzte meg a futam törlését, amiben kulcsszerepe volt a mercedeses Toto Wolff pálfordulásának. Ezt követően az F1-es vezetők a döntésüket magyarázták, Ross Brawn pedig előrebocsátotta, várhatóan az alapoktól újra kell majd tervezniük a versenynaptárat, melyből akkor négy-öt helyszín és a nyári szünet kiesését vetítette előre.

Chase Carey és Ross Brawn akkori helyzetről adott jelentését itt és itt lehet visszaolvasni.

Ezközben a McLarennek 15 dolgozója vonult két hét karanténba Melbourne-ben, akik közül senki sem lett végül beteg a pozitív tesztet produkáló szerelőn kívül. Ők csak április elején térhettek vissza Nagy-Britanniába, a többség viszont már korábban hazatért, és elkezdett ismerkedni az új helyzettel.

Az Alpha Tauri főnöke akkor így számolt be a hazaútról és az olaszországi járványhelyzetről.

Az F1-es vezetők és az ausztráliai szervezők sajtótájékoztatója az Ausztrál Nagydíj márciusi lefújása után (Fotó: XPB)



 

Újragondolt versenynaptár

Ausztrália után az F1 hamar bejelentette a vietnámi és a bahreini versenyek halasztását, pár nappal később a holland, a spanyol és a monacói versenyt, aztán az Azeri Nagydíjat, április elején a Kanadai Nagydíjat is bizonytalan időre elnapolták. Később jelezték, idén már nem lesz monacói és francia futam, aztán a holland versenyt is 2021-re halasztották, és a  közelmúltban az azeri, a szingapúri és a japán helyszínekről is lemondott a sorozat.

Március végén ezzel párhuzamosan megkezdték az új menetrend kialakítását. Az ausztriai szezonnyitó lehetőségéről először április második felében kezdett beszélni a Red Bull, hivatalossá viszont csak május legvégén vált, hogy Spielberg lesz a nyitány helyszíne. Az F1 egyelőre az első 8 nagydíj menetrendjét jelentette be, két pálya, a Red Bull Ring és Silverstone két nagydíjat rendez egymás után.

 

Drasztikus intézkedések, villámgyors új szabályok

A sportág élete a karantén idején nem állt meg, résztvevői éppen ennek elkerüléséért kezdtek küzdeni. Heti rendszerességgel jöttek a videokonferenciák a csapatfőnökök, az FIA és az F1 vezetői között, akik olyan gyorsasággal állapodtak meg és olyan intézkedésekről, amilyet normál körülmények között el sem lehetett volna képzelni a folyton acsarkodó résztvevőkről.

Először a kötelező nyári gyárleállásokat hozták előre ezen időszakra, amit az elsőre meghirdetett 3-ról két lépcsőben 9 hetesre bővítettek és kiterjesztettek a motorgyárakra is. Aztán döntés született a fejlesztések korlátozásáról, a nagy szabályváltozások, az új autók bevezetésének 2022-re halasztásáról, az idei autók 2021-re való átviteléről, a 145 millió dolláros költségplafon jövő évi bevezetéséről, majd az ezekhez kapcsolódó további szabályokról, melyek részleteit és várható hatásait egy másik cikkünkben még részletesebben is kivesézünk.

Zak Brown, Mattia Binotto, Cyril Abiteboul és Claire Williams, valamint az új F1-es autó, ami csak 2022-ben debütálhat (Fotó: XPB)



 

Kikacsintás a sporton túlra

A nem jellemző mértékű összefogás viszont más területen is megmutatkozott. A csapatok mindegyike kivette részét a koronavírus elleni küzdelemből. Nagy-Britanniában a  kormány megrendelésére a Projekt Pitlane keretében gyártottak lélegeztetőgépeket, légzést segítő készülékeket és egyéb orvosi eszközöket az istállók, de például a Ferrari is hasonló programba fogott Olaszországban.

Az F1 aztán olyannyira belejött a társadalmi projektekbe, hogy a közelmúltban a rasszizmus elleni harcot és a sokszínűség elősegítését is fontosnak érezte a zászlajára tűzni.

 

Hány csapat marad?

Hogy miért volt égető a résztvevők számára meglépni a szabályváltoztatásokat, az májusban kezdett kirajzolódni igazán. Ekkoriban érkeztek hírek arról, hogy egyes csapatok előleghez folyamodtak a Liberty Mediánál a sportági bevételekből, hogy fenn tudjanak maradni a bevételkiesés időszakában. Aztán májusban híre ment, hogy a leginkább a drasztikus költségcsökkentésért küzdő McLarennek likviditási gondjai vannak. A brit államhoz folyamodtak kölcsönért (hiába), fölmerült, hogy zálogba adják gyárukat és történelmi autógyűjteményüket, aztán tömeges elbocsátásokról érkezett hír, később már a McLaren Racing részvényeinek eladását is opcióként emlegették. Most úgy fest, egy bahreini kölcsön a víz fölött tartja a fejüket.

A talán még nehezebb helyzetbe került Williams május végén eközben bejelentette, eladóvá vált a versenycsapata, amit részben vagy egészben is megvásárolhatnak új befektetők. Ezzel párhuzamosan a főszponzorukkal, a ROKiT-tel való szakításukról is hírt adtak, melynek következtében autójuk festése is megújult Spielbergre.

A Williams 2020-as új festése (Fotó: Williams)

A Williams 2020-as új festése (Fotó: Williams)



Bizonytalanság mások körül is akadt. A Haas tulajdonosa még az Ausztrál Nagydíj előtt utalt rá, hogy ha nem látja fenntarthatónak az F1-es projektet, kiszállhat. Azóta cáfolták, hogy erre készülnének, ám a helyzetükről sokat elárul, hogy csapatuk mindaddig nem is gondol fejlesztések előkészítésére 2020-ban, amíg nem látják, hogy ki fognak jönni a pénzükből idén.

Emellett két gyári csapat, a Mercedes és a Renault folytatásáról is ment a találgatás. Utóbbi márka május végén erősítette meg, hogy szándékában áll maradni az F1-ben. A csillagosok is folyamatosan cáfolják, hogy a kiszállásukat terveznék, ám a köztük és az Aston Martin között meglévő egyre szerteágazóbb kapcsolat, valamint Toto Wolff furcsa manőverei náluk még bizonytalanná teszik a helyzetet.

 

Fordulatokat hozó Vettel-bejelentés

A négy hónap alatt nagy változások voltak a versenyzőpiacon. Míg márciusban még Lewis Hamilton esetleges Ferrarihoz szerződéséről ment a pletykálkodás, és Eddie „Orákulum” Jordan még azt is tudni vélte, hogy megköttetik a házasság, a Ferrari május 12-én a Sebastian Vettellel való év végi szakításáról, majd két nappal később Carlos Sainz 2021-es érkezéséről adott hírt, amivel hirtelen már a négyszeres világbajnok esetleges mercedeses váltására állt át a pletykagyár.

A vörösök bejelentése kapcsán visszatekintettük, hogyan jutottak el a felek a megegyezés szándékától a szakításig.

Később kiderült, a Ferrari talán nem is annyira akarta a Vettellel való hosszabbítást, valamint fölmerült, talán volt ebben némi politika is.

A helyzet egyben a Ferrari rövid távú taktikájának módosulásáról is árulkodott, és erősítette a gyanút, a vörösök talán már most a 2022-es megújulásra helyeznék a hangsúlyt.

Mattia Binotto és Sebastian Vettel (Fotó: XPB)



A Vettel-Sainz váltással egy időben lett hivatalos, hogy Daniel Ricciardo a Renault-tól a McLarenhez szerződik. Cyril Abiteboul dühe kapcsán itt értekeztünk a lehetséges okokról, melyekről azóta kiderült, talán Ricciardo sem annyira biztos a dolgában, és a McLaren helyzete sem olyan rózsás, mint amilyennek a válság előtt még tűnt.

A többi csapatnál eközben még nem érkezett bejelentés. A Mercedesnél Lewis Hamilton maradására van kilátás, Valtteri Bottast a Renault-val és a Red Bull-lal is hírbe hozták, noha állítása szerint csapata azt közölte, hogy Vettel miatt nem kell aggódnia. Vettelt a Mercedes mellett a Renault, majd az Aston Martin ülésére is esélyesnek tartották, Fernando Alonsóval egyetemben.

 

Pörgött a virtuális világ

Versenyek híján a Forma–1 útjára indította a Virtuális Nagydíj szimulátoros sorozatot, mely kezdetben nem igazán, később már egyre inkább vonzotta az aktív F1-eseket. Noha azon lehetett vitatkozni, ez a kezdeményezés használt vagy inkább ártott-e a profi e-sport megítélésének, az eredeti hétvégéken zajló küzdelem felszínre hozta bizonyos résztvevők egy másik énjét, és össze is kovácsolta a riválisokat, miközben egy kicsit jobban is megismerhettük a fiatalabb „szimulátorgenerációt”.

A sorozat ugyan hangsúlyozta az induláskor, nem bajnokságról van szó, annak végén mégis nem hivatalos eredményt hirdetett, és megkoronázta az utolsó versenyeken domináló George Russellt, akinek az F2-es címe óta ezek voltak az első sikerélményei.



 

Konfliktusok, balhék és műbalhék

Hiába a válsághelyzet és az összefogás, az elmúlt időszak feszültségektől sem volt mentes. Ausztráliában még a Red Bull támadta a folyamatosan véleményt változtató Mercedest, amely megfúrta a melbourne-i folytatást, majd a Ferrari motorügyében indult hétcsapatos összefogásból is váratlanul kilépett. Aztán a költségvetési plafon kapcsán a McLaren esett neki a túlzott csökkentésnek ellenálló Ferrarinak, majd Mattia Binotto is odaszúrt párat a fordított rajtrácsos kvalifikációs futamot leszavazó Mercedesnek.

Helmut Marko a vírustáboros javaslatával borzolta a kedélyeket, és láthattunk botrányokat a virtuális világban a szándékosan kilökött Lando Norris, és a magát mással helyettesítő Daniel Abt esetében is.

 

Nagyüzem a pletykagyárban

Miközben az F1-es gyárak leálltak, csúcsra járatták a termelést a pletykákat gyártók. Az elmúlt négy hónapban állandó találgatás zajlott Toto Wolff esetleges Aston Martinhoz szerződéséről, a mercedeses szerepének feladásáról. Helyette egyelőre csak egy másik kulcsember távozott, Andy Cowell, a dominanciát megalapozó motorrészleg vezetője. Emellett szó volt a csillagosok kivonulásáról vagy irányváltásáról is.

Az olasz sajtó Vettel jövőjéről csak a bejelentésig tudott találgatni, a Ferrari autójának átalakításáról viszont még a közelmúltban is terjesztettek információkat, a Spielbergre készített 15-30 lóerővel erősebb motorról, átszabott orrkúpról és új váltóról hírt adva, melyek várhatóan csak a későbbi versenyeken fognak megérkezni.

Lewis Hamilton (Fotó: XPB)



A pletykaszezon csak nemrég ért a mélypontjára. Lehetett olvasni álhíreket Toto Wolff williamses részvényvásárlásáról, Michael Schumacher újabb műtétjéről, de a legnagyobb port az kavarta, amikor Lewis Hamilton egy nem létező nyilatkozatra ugrott rá, és vádolta meg rasszizmussal Helmut Markót. A brit azóta  már az F1 rasszizmus ellen indított mozgalma kapcsán nem "konform", de legalább létező nyilatkozatokat tevő Bernie Ecclestone-nal vívja verbális harcát.

***


A jó hír az, hogy a várakozásnak és a virtuális térben való találkozásoknak az időszaka lejárt, újra lesznek pályán vívott harcok is, és végre talán a sport kerülhet a figyelem középpontjába. Várhatjuk, lesz-e folytatásba az Ausztráliáig a három slágertémát jelentő ügynek, a „rózsaszín Mercedes” kérdésének (a Renault óvni akart), a Mercedes DAS-rendszerének (a Red Bull óvni akart) és a Ferrari FIA-val kötött titkos megállapodásának.

Azt viszont nem állítjuk, hogy minden ott folytatódik, ahol abbamaradt, hiszen a tesztek által kirajzolt homályos kép alapján még csak az sem teljesen világos, pontosan hol is maradt abba minden, és ez a négy hónap sem nyom nélkül múlt el.

Az viszont biztos, hogy június 3-án Ausztriában felbőgnek a példátlanul hosszú időre elhallgattatott motorok, és az idény eseményeit az M4 Sporton figyelhetik a kiéheztetett szurkolók.