×

Van miért aggódnia az FIA-nak Russellék ijesztő spái balesete után

Aggódó szüleire gondolt elsőként George Russell az eddigi legnagyobb F1-es balesete után. Az elszabadult kerék és a falból a pályára visszacsapódó autó az egy évvel ezelőtti spái tragédia után fontos kérdéseket vet föl.

George Russel találkozása Antonio Giovinazzi hátsó kerekével (Fotó: F1) George Russel találkozása Antonio Giovinazzi hátsó kerekével (Fotó: F1)
Az eddigi legnagyobb balesetének nevezte Georrge Russell a spáit. A brit a hibázó Antonio Giovinazzi áldozata lett, aki a Fagnes-kanyar (14-es) kijáratánál vesztette el az uralmát Alfa Romeója fölött. Az olasz versenyző a jobbra lévő gumifalba csapódott, ám mivel autója ezt követően visszavágódott a pályára, a mögötte érkező Russellnek balra elkerülő manővert kellett tennie. A roncsot sikeresen ki is kerülte, ám az arról leszakadt egyik hátsó kerék éppen felé tartott. Bár félrerántotta a kormányt, a kerék eltalálta az ő jobb elsőjét, és a baloldali gumifalba küldte a Williamst.

„Ez volt a legnagyobb balesetem” – állapította meg a rövidre sikerült futama után Russell. „Láttam Antoniót, és volt egy másodpercem eldönteni, hogy jobbra vagy balra menjek-e. Mivel láttam, hogy visszajön a falról, és a pálya jobb oldalán marad, balra tartottam, de hirtelen nekem pattant az egyik hátsó kereke, és eltalálta az autómat. Esélytelen lettem volna, ha jobbra megyek, mert akkor belehajtok Antonióba, de esélytelen voltam úgy is, hogy balra mentem, mert eltalált a kerék. Egy másodperctöredékig egészen ijesztő volt látni, ahogy felém repül az a nagy kerék, és nem tudtam, hová fog menni, de hálás vagyok, hogy van glóriánk. Belegondolva, ha el is talált volna, biztonságban lettem volna a fejvédő miatt.”

Russell elárulta, sokan aggódtak érte a baleset láttán, mindenekelőtt a szülei. „Ahogy visszatértem a paddockba, egy csomó üzenet fogadott a családomtól. Mindenki azt kérdezte, jól vagyok-e. Ezért is mondtam egyből a rádión, hogy rendben vagyok. A szüleim nem utazhatnak már a versenyekre, nem támogathatnak, és ha valami történik, nincsenek mellettem. Egyértelműen ez volt a legdrámaibb balesetem az F1-ben, semmi kétség. Az igazat megvallva, eddig csak pár kisebb kicsúszásom volt, szóval ez volt a legnagyobb ütközésem.”

Antonio Giovinazzi és George Russell balesete (Fotó: F1)



 

Leszakadó kerék – az FIA visszatérő rémálma

Miközben a brit tehetség és Giovinazzi is sértetlenül megúszta a balesetet, az több kérdést is fölvetett az autók és a spái pálya biztonsága kapcsán. Például azt, hogyan szakadhatott le az Alfa Romeo hátsó kereke, amit az egyre szigorodó követelményeknek megfelelően kevlárkötél rögzít az autó vázához, hogy ne okozhasson bajt? Russell meg is jegyezte, mázli, hogy a méretes gumi őt találta el autóstul, és nem mást. „Peches voltam, hogy nekem csapódott a kerék, de eltalálhatott volna egy sportbírót vagy egy nézőt is, ha lettek volna” – figyelmeztetett. Balesetben elszabadult kerék a 2000-es évek elején Monzában és Melbourne-ben is okozta sportbírók halálát. Most Giovinazzi első falnak csapódása éppen egy bírói állás előtt történt.

A sportbíró és a tűzoltó méterekről figyelhette az Alfa Romeo balesetét (Fotó: F1)



Russell a kerék leválása kapcsán hozzátette: „Engem az lep meg, hogy nem történik meg gyakrabban. Ha azt vesszük, milyen erővel csapódsz a falnak, valami rendkívülinek kell történnie ahhoz, hogy a kerék kibírja.”

Michael Masi, az FIA versenyigazgatója magyarázatot még nem tud a kerékleszakadásra, de az esetet tanulságosnak ítélte. „Nagyon aggaszt minket a helyzet. A technikai szakértőink már meg is kezdték a vizsgálatot. Félretettük a videófelvételeket, sok fotót készítettünk az alkatrészekről, miután visszahozták őket a baleset helyszínéről. Most alaposan meg kell vizsgálnunk az adatokat. Korai még következtetéseket levonni” – magyarázta az ausztrál.



George Russel találkozása Antonio Giovinazzi hátsó kerekével (Fotó: F1)

George Russel találkozása Antonio Giovinazzi hátsó kerekével (Fotó: F1)



 

Hubert tragédiája figyelmeztet: ez most nagy mázli volt

A másik aggasztó kérdés a spái pálya biztonsága kapcsán merült föl. Anthoine Hubert halálát egy éve a Raidillon-kanyarban az okozta, hogy miután a gumifalba csapódott, az visszapattintotta autóját a versenypályára, ahol az őt elkerülni már nem tudó Juan Manuel Correa nagy tempóval oldalról belehajtott. Most Giovinazzi autója is a pályára csúszott a falból, és csak a szerencsén múlt, hogy Russell csak a kerekét találta el, nem őt.

Ennek kapcsán az FIA kénytelen lesz elgondolkodni a bukóterek és védőfalak kialakításán. „Természetesen valamennyi balesetet kivizsgálunk, és megnézzük, miben tudnánk javítani a biztonságon” – mondta ennek kapcsán Masi. „Ez a spái versenypályát is érinti. Meg fogjuk vizsgálni, hogy szükséges-e növelni azon a ponton a gumifalig vezető utat.”

Toto Wolff, a Mercedes csapatfőnöke előre figyelmeztet: túlságosan nem lenne szerencsés átformálni Spa arculatát. „Természetesen az egy nagyon gyors kanyar, amelyben Giovinazzi kirepült (kb. 240 kilométer/órával ment – a szerk.), de a Forma–1-nek szüksége van ezekre a régi pályákra, amelyeken a versenyző még különbséget jelenthet. Valójában még többre lenne szükség az ilyenből” – érvelt.

Nem sok hiányzott ahhoz sem, hogy a pályán átsodródó Giovinazzit is eltalálják az ellenfelek (Fotó: F1)



Russell összességében úgy érzi, a balesetük megmutatta az F1 biztonsági szintjének magas fokát, ugyanakkor figyelmeztetés is volt, hogy a fejlődésből ezen a téren sosem elég. „Az F1 komoly erőfeszítéseket tesz a biztonság javításáért, és minden balesetből megtanulod, hol vannak a határok, min kéne még javítani. A mostani becsapódás a falba nem volt olyan hatalmas. Kétszázzal mentem, amikor a kerék az autómnak csapódott, szóval elég gyors voltam. De rendben volt. Nagyon hálás vagyok, hogy egy olyan korszakban versenyezhetek, amelyben ilyen biztonságosak az autók.”

„De ahogyan tavaly is bebizonyosodott Anthoine halálakor, az autósport még ma is hihetetlenül veszélyes. Nem számít, mennyire biztonságosak az autók, amikor ilyen tempóval mész, az mindig veszélyt hordoz magában. De ez az, amit szeretünk, amit csinálunk. Jövő pénteken én újra visszaülök az autóba, az egészet magam mögött hagyom, és már csak a következő hétvégével foglalkozom.”

Az FIA biztonságért felelős szakemberei ugyanezt nem tehetik és nem is teszik meg. Számukra a versenyzőkkel ellentétben a múlt alapos kielemzése a továbblépés egyetlen megengedhető módja.