A 2014-es bevezetésük óta kritizálják a Forma–1 aktuális motorszabályait. Az eltelt hét szezon bizonyította, számos hibája van a szisztémának, és időről időre látványosan ki is ütköznek ezek. Ez történt pár hete is, amikor a Honda bejelentette, 2021 végén kiszáll a sorozatból, motorpartner nélkül hagyva a Red Bullt és az Alpha Taurit. A jelenlegi hibridmotorok költségei túl magasak, a technológiájuk pedig túl bonyolult ahhoz, hogy új gyártók érkezésére bármi esély is mutatkozzon a belátható jövőn belül, így az F1 ismét csapdában találta magát saját formulája miatt.

A Red Bull már egyértelművé tette, csak egy elfogadható opció létezik számára: a Honda motorjának 2022-es átvétele, mely garantálná a más gyártóktól és gyári csapatoktól való függetlenségüket. Ennek megvalósításához viszont az F1-nek teljesítenie kellene egy feltételt: be kéne fagyasztaniuk a motorfejlesztést 2022-től.

Hétfőn Portugáliában erről és a jövő motorszabályairól is tárgyaltak az F1-es csapatok a sportág vezetőivel és az FIA-val, ám előrelépés egyelőre nem történt, csak ötletelés. Miközben a Red Bull ragaszkodik a fejlesztési stophoz, a Ferrari azzal érvel, hogy az F1 nem dobhatja félre eredeti terveit az osztrákok kedvéért. A vörösök ragaszkodnak ahhoz, hogy a sorozat 2023-ra átálljon a 100%-ig szintetikus üzemanyagok használatára, ez viszont csakis akkor lenne lehetséges, ha nem állítják le a motorok fejlesztését.

Fotó: Red Bull

E patthelyzet kapcsán most az Auto Motor und Sportnak nyilatkozó FIA-elnök, Jean Todt is állást foglalt, és jelezte, a szövetség nem fogja hagyni, hogy egyik vagy másik, önös érdek által vezérelt oldal bármi olyanba belekényszerítse a bajnokságot, ami ártalmas lehet neki. „Májusban a Red Bull még azt közölte velünk, hogy semmi esetre sem állíthatjuk le a motorfejlesztést, mert akkor a Honda ki fog szállni. Most éppen az ellenkezőjét akarják. Ennyire gyorsan változnak a vélemények ebben az üzletben” – mutatott rá a francia a Ferrari által is emlegetett ellentmondásra.

Mindez nem jelenti azt, hogy Todt a Ferrari oldalára állt, csupán annyit, hogy az F1 érdekeit tartaná szem előtt, nem az egyes résztvevőkét. „Tiszteletben tartom mindenki véleményét, de nem fogom hagyni, hogy kényszerítsenek. Senkinek. Az üzemanyag-beszállítók is fenyegettek minket, hogy csakis akkor folytatják, ha továbbra is lesz verseny. Sokkal fontosabb, hogy ők a pénzüket a károsanyag-kibocsátás nélküli üzemanyagok fejlesztésébe fektessék. Végső soron számomra csak a helyes érvek számítanak, nem a fenyegetések” – utalt arra, hogy a Red Bull az F1-es kivonulását is kilátásba helyezte két csapatával, amennyiben a Honda-megoldás nem lesz megvalósítható számukra.

Kijavítani a 2014-es hibákat

Todt kezdettől fogva védi a 2014-es motorformulát, még ha el is ismeri, vannak hibái. „A 2014-es évben az volt a helyes döntés, hogy a hibridtechnológiára alapoztunk. A régi szívómotorokkal a mai politikai közegben már nem folytathattuk” – állapította meg.

Az eredeti célkitűzéseket megvalósítaniuk ugyanakkor nem sikerült. Egyfelől nem vonzották be sorra a nagy autógyártókat az F1-be, másfelől a szériagyártás szempontjából relevánsnak szánt formulából csak korlátozott mértékben szivárgott át bármi is az utcai autókba. „Mi csak irányt mutattunk. A közvetlen technikai transzfer gyakorlatilag sosem volt lehetséges” – mentegetőzött Todt ennek kapcsán.

Az mindenesetre világos, hogy az F1-nek az új motorformulánál jobban oda kell figyelnie arra, hogy a választott technológia releváns és vonzó legyen az autógyártók számára, és hogy az ne vonjon magával olyan csillagászati összegeket, mint amik most a Hondát elüldözik az F1-ből.

Hogy milyen lesz a jövő F1-es motorja, az még nagy kérdés. Todt egyelőre csak abban biztos, hogy mielőbb karbonsemlegessé kell válnia a sorozatnak. A Red Bull és a Ferrari számára is elfogadható kompromisszumos javaslat lehetne, hogy előrébb hozzák a 2016-ra tervezett megújulást, és már 2023-ban bevezetnek egy új motorformulát. Todt nyitott erre. „Amennyiben ez lehetséges, miért is ne?” – mondta a fölvetésről.

A Mercedes V6-os turbóerőforrása (Fotó: Daimler Media)

Ehhez viszont mindenekelőtt utat kellene választani, és el kéne dönteni, hogy az egyszerűbb és olcsóbb motorokkal akarják-e a folytatást, ami akár kisebb független gyártókat is visszacsábíthatna, de nem annyira jövőbe mutató technológiai szempontból, vagy továbbra is az autógyártás kedvében járnának. Ha utóbbi mellett döntenek, az üzemanyagcellás technológiától a hidrogénalapú hajtáson át az elektromossá válásig sokféle megoldás közül válogathatnak. A gond csak az, hogy a nyerő választás kapcsán még maga az autóipar is bizonytalan, nemcsak az F1. Dönteniük most kéne, de ahhoz, hogy jól döntsenek, messzire kéne előre látniuk a jövőbe.

„Két-három éve még senki sem hitt az üzemanyagcellában, most meg hirtelen ez lett a varázsmegoldás. Be kell valljam, én sem tudom. Emiatt is várom, hogy az asztalra tegyék a javaslatokat, amiket aztán a szakértők fognak kiértékelni. Az érzelmeknek ebben nem lehet szerepük, mert az csak rossz döntésekhez vezetne. És abból többet már nem engedhetünk meg magunknak” – összegzett az FIA jövőre leköszönő elnöke.