Nem számított arra Wolff, ami a Mercedesnél a legelső napján fogadta

Meglepő és bosszantó látvány fogadta Toto Wolffot, amikor először sétált be az általa nyolcadik éve irányított Mercedes F1-es csapatának gyárépületébe.

Motor Racing - Formula One World Championship - Belgian Grand Prix - Qualifying Day - Spa Francorchamps, Belgium Toto Wolff (Fotó: XPB)
Hét egymást követő bajnoki cím és megannyi rekord után a Mercedes igazi mércét jelent a Forma–1-ben. Olajozottan működő gépezetük a tökéletesség és hatékonyság szimbólumává vált, a riválisok szemében az elérni vágyott céllá. Ez viszont nem volt mindig így.

A csillagosok 2010-ben szálltak be gyári istállóként a Forma–1-be, és az építkezés éveit minden jellemezte, csak a sikeresség nem. Az egyik sorsfordító momentum számukra az volt, hogy feltűnt a Daimler elnöksége környékén (eleinte csak amolyan tanácsadóként) Toto Wolff, aki hamar felnyitotta az anyacég vezetőinek szemét: ha sikereket akarnak, jóval többet kell az F1-es projektre költeniük, mint amit az első három szezonjukban költöttek. Az osztrák aztán annyira hasznos tanácsadónak bizonyult, hogy 2013-ban szerződtették Ross Brawn csapatfőnök mellé, majd a következő évtől rá (és Niki Laudára) bízták az istálló irányítását, valamint a csapat résztulajdonosává tették.

Az üzletemberként sikeressé vált Wolff vállalati szemléletmódot hozott az F1-es csapathoz, és szervezőként, amolyan karmesterként azóta is mutatja az utat a sikercsapatnak. Hogy hogyan hozott friss szemléletmódot Brackleybe, arról nemrég a High Performance című podcastban mesélt, melyben felidézte a csapatnál tett legelső látogatását, ami nem feltétlenül jó benyomásáról maradt emlékezetes...

Ross Brawn és Toto Wolff (Fotó: XPB)



„Amikor először sétáltam be a Mercedeshez, nem azt láttam, amit akartam. Az első napon besétáltam, megérkeztem a recepcióra, és leültem. Nem úgy nézett ki, mint egy Forma–1-es csapat recepciója.

 
Ott volt az asztalon egy régi Daily Mail az előző hétről, valamint kávéspoharak, beléjük száradt kávéval. El sem hittem, hogy ez a Mercedes Forma–1-es csapata”

– mesélte megdöbbenéséről.

Mondhatnánk, ez még mindig kedvezőbb látvány, mint amivel Jean Todt 1993-ban a Ferrarinál szembesült (ott a gyárban hevertek cigarettacsikkek a földön, a csapat tagjai pedig ebédszünetben borozgattak…), Wolff szerint ezek az apró hiányosságok igenis jelentősek voltak. „Jogos a kérdés, mi köze van egy kiszáradt kávéspohárnak és egy régi Daily Mailnek a Forma–1-es csapat teljesítményéhez, de ez az attitűdjüket mutatja meg, a részletekre való odafigyelést” – hangsúlyozta.

Lewis Hamilton, Toto Wolff, Andrew Shovlin és James Vowles a szingaúri verseny után (Fotó: Mercedes/Twitter)

Lewis Hamilton, Toto Wolff, Andrew Shovlin és James Vowles, a Mercedes sikercsapatának kulcsfigurái (Fotó: Mercedes/Twitter)



„Ezek a legfontosabbak egy csúcstechnológiával dolgozó csapatnál. Az ilyen jelentéktelen tényezőket sokan figyelmen kívül hagyják, mert nem adatok, nincs közük az aerodinamikához, sem a menetdinamikához, nem teszik gyorsabbá az autót. De ezek is hozzátesznek a csapat értékeihez, és mindenki egy irányba húz.

 
Ha mindenki elkezdi belátni, hogy fontos figyelni a részletekre, akkor a kerék mozgásba lendülhet. Szóval ez volt az én első tapasztalatom a Mercedes F1-es csapatánál.”

Wolff filozófiája azóta már a Mercedes filozófiája, mely a kohéziót jelenti a csapatnál. Az osztrák a mai napig vallja, hogy fontos odafigyelni a jelentéktelennek tűnő tényezőkre is, mert egy gyár így maradhat boldog munkahely, a boldog dolgozók pedig együtt jobban teljesítenek.

„A legfontosabbak a jellemvonások. Az összetartás, a lojalitás, az egyének tisztelete, a részletekre való odafigyelés, valamint hogy fanatikus megszállottja légy annak, amit csinálsz. De fél óráig is sorolhatnám, mit tartok fontosnak. Egyénenként is változhat ez. Úgy mondanám, ez jelenti a csapat vázát” – magyarázta a csapatfőnök.