Musorujsag
Élő Eredmények

Hogyan működik? – amit az F1-es sprintkvalifikációról tudni kell

Hogyan működik? – amit az F1-es sprintkvalifikációról tudni kell

Boxutca
Hétfőn jelentette be az FIA és a Forma–1, hogy idén három nagydíjhétvégén élesben próbálják ki a sprintkvalifikációs lebonyolítási módot. Minden, amit az új formátumról és annak hátteréről tudni kell!

Hogy néz ki az új lebonyolítási mód?

Az új sprintkvalifikációt a szombati időmérő edzés idősávjában, de valójában a három szabadedzés egyike helyett fogják megtartani. A hétvége programja pénteken a megszokottak szerint az első szabadedzéssel kezdődik, ami 60 perces lesz. Ezt követi majd délután az időmérő edzés, a hagyományos lebonyolítási formában, 60 percben, három részre tagolva, kieséses rendszerben. A kvalifikáció végeredménye ezúttal a szombati sprintkvalifikáció rajtfelállását határozza meg.

Szombaton egy újabb 60 perces szabadedzéssel folytatódik a program, amit délután követ a sprintkvalifikáció. E verseny 100 kilométeres, nagyjából 25-30 perces lesz, végeredménye pedig a vasárnapi hagyományos futam rajtsorrendjét adja. A verseny a megszokottak szerint vasárnap délután rajtol, a megszokott versenytávval, bő 300 kilométerrel.

A sprintkvalifikáció első három helyezettje pontot is kap, az első helyezettnek 3, a másodiknak 2, a harmadiknak 1 egység jár. Dobogós eredményhirdetés nem lesz, a győztes viszont ugyanúgy kapni fog valamilyen díjat, ahogyan a pole pozíció szerzője át szokta venni a Pirelli gumidíját a boxutcában.

A szombati sprintfutam fölvezetése hasonló lesz a normál futaméhoz, vagyis a rajtrácsra tévés stábok és vendégek (a járvány után) is fölmehetnek. Himnusszal egybekötött ünnepélyes rajtceremónia viszont nem lesz, az továbbra is a vasárnapi versenyfelvezető program része.

A menetrend:

péntek

  1. szabadedzés, 60 perc

időmérő edzés, kb. 60 perc

szombat

  1. szabadedzés, 60 perc

sprintkvalifikáció, 25-30 perc (100 km)

vasárnap

verseny, kb. 300 kilométer

A Red Bull és Hamilton helyett Lance Stroll volt Valtteri Bottas legnagyobb ellenfele Imolában (Fotó: XPB)

 

Hol lesznek sprintkvalifikációk?

Az F1 erről egyelőre nem tett bejelentést, csupán annyi biztos, hogy idén három hétvégén láthatjuk az új rendszert, két európai és egy Európán kívüli helyszínen. Az első sprintversenyt várhatóan Silverstone-ban, a Brit Nagydíjon tartják, és Monza lehet a második helyszín. A harmadik esélyesnek eddig Interlagost, a Brazil Nagydíjat emlegették, de miután több tengerentúli verseny megrendezése még bizonytalan a járványhelyzet miatt, az F1 alighanem későbbre halasztja az erről szóló döntését.

 

Mikor és mennyit lehet változtatni az autókon?

A formátummal változnak a parc fermé-szabályok. Azok már a pénteki időmérő edzés kezdetén életbe lépnek, vagyis onnantól csak korlátozott mértekben lehet majd módosítani az autókon, azok alapkonstrukcióján már nem lehet változtatni.

Hogy mégis legyen értelme a szombati második szabadedzésnek, bizonyos módosításokra azért lesz tér. Hogy pontosan mi mindenre, arról egyelőre nem adtak ki részletes szabályokat. Annyi biztos, hogy az időmérő edzés és a sprintkvalifikáció között lehet változtatni a felfüggesztés elemein (rugók, lengéscsillapító), a kerékdőlésen és a kerékösszetartáson, valamint az autók hasmagasságán.

 

A sprintversenyek végén újra a parc fermébe kerülnek az autók, ám a biztonság érdekében a fékek kopó részeit és a féktárcsákat is ki lehet majd cserélni a vasárnapi versenyre, ahogyan a fékhűtőkön is lehet majd változtatni. Emellett lesz mód a hűtőnyílások méretének módosítására is, de csak akkor, ha az FIA által használt hivatalos meteorológiai jelzések szerint legalább 10 Celsius-fokkal változik a hőmérséklet az egyik eseményről a másikra. A csapatok ezen felül változtathatnak még az autók súlyelosztásán is.

Ugyancsak lesz változás az egyes alkatrészek specifikációjára vonatkozó előírásokban. Amennyiben egy autónak a sprintkvalifikáción megsérül az első szárnya, és az egy új fejlesztésű darab volt, amiből korlátozott példányszám áll rendelkezésre, a cserénél a régi verziót is föl lehet tenni vasárnapra, ezért nem fog büntetés járni. Normál esetben a parc fermé-szabályok alatti hasonló csere a specifikáció megváltoztatásáért szankciót von maga után.

Parc fermé (Fotó: Red Bull) Fotó: Red Bull

 

Hogyan módosulnak a gumiszabályok?

Az első edzésre a versenyzők két garnitúra gumit kapnak, melyek típusát szabadon választhatják meg. Az időmérő edzésen kizárólag a lágy gumikat lehet majd használni, azokból összesen öt szett áll majd rendelkezésre. Ebből adódóan a másnapi sprintfutamon szabad gumiválasztás lesz, de összesen két garnitúra abroncsot használhatnak. A szombati második szabadedzésen eközben egyetlen szettel kell gazdálkodniuk a mezőny tagjainak, ám annak típusát szabadon választhatják meg.

 

A vasárnapi versenyre kettő szett friss gumija marad mindenkinek, és ismét csak szabad gumiválasztás lesz, vagyis az első 10-nek sem azon az abroncson kell majd rajtolni, amin a Q2-ből a Q3-ba jut pénteken.

Esős idő esetén plusz szett gumik járnak. A hétvégét mindenki 3 szett esőgumival és 4 szett köztes esőgumival kezdi meg. Amennyiben az első szabadedzésen esik, mindenki egy további garnitúra köztes esőgumit kap, amit viszont a sprintfutam előtt vissza kell adniuk. Amennyiben a sprintkvalifikáción esik, a csapatoknak az ott használt esőgumi vagy köztes esőgumi egyik garnitúráját vissza kell adniuk, és cserébe kapnak egy új szettet ugyanabból a típusból. Összesen tehát legfeljebb 9 szett esőgumi és köztes esőgumi lesz használható.

Pirelli (Fotó: XPB)

 

Miért van szükség a parc fermé-szabályok módosítására?

Ennek több oka van. A pénteki első edzéstől életbe lépő korlátozásokkal az FIA egyfelől szeretné meggátolni, hogy a csapatok „időmérős autókat” küldjenek a pályára, amiket aztán szombaton a versenyre alakítanak át. Ennek azonban költségvetési okai is vannak: azzal, hogy korlátozzák az autók módosítását, a sprintkvalifikációs hétvégéken a csapatoknak (az eleve kevesebb edzésidő miatt) nem lesz kifizetődő újításokat tesztelgetni. Ezeken felül a csapattagokra váró munkaidő mennyiségének is próbálnak határt szabni.

Az FIA ugyanakkor ügyelt arra, hogy ha egy szett gumit ad a csapatoknak a szombati második szabadedzésre, azért legyen mód annyi változtatásra az autókon, hogy azokért érdemes legyen a pályára hajtani abban az egy órában. Érdekes lesz látni, hogy e feltételek mellett mennyire lesz eseménydús ez a tréning.

Valtteri Bottas és Lewis Hamilton (Fotó: XPB)

 

Mi a cél a sprintkvalifikációkkal?

„Az új formációt arra tervezték, hogy több akció legyen a pályán, hogy új és innovatív módon keltse fel a szurkolók érdeklődését. Emellett próbálja megteremteni az egyensúlyt, hogy a versenyzők és csapatok érdemük szerinti eredményt érjenek el, miközben esélyt kapjanak arra, hogy szombaton előrébb verekedjék magukat a mezőnyben, és ezzel javítsanak az esélyeiken a vasárnapi versenyen” – állt az FIA és az F1 indoklásában.

A hivatalos magyarázat szerint tehát az új lebonyolítási mód a szurkolókat és a show-t, a jobb versenyeket szolgálja.

 

A legfőbb cél viszont a „médiatermék” javítása, vagyis az, hogy a nagydíjhétvégéknek az eddigi kettő helyett három napon legyenek téttel bíró eseményei, hogy mindhárom napot kellő figyelem övezze, mindhárom eladható legyen. Az F1 mindenekelőtt nagyobb nézettséget remél az új szisztémától, ami nagyobb reklámbevételeket, több közvetítési időt és magasabb tévés bevételt jelent, valamint nagyobb hírverést is, mivel a média így többet fog foglalkozni a pénteki történésekkel is.

Kimi Räikkönen (Fotó: XPB)

 

Mi nem cél a sprintkvalifikációkkal?

A sprintkvalifikáció kapcsán az egyik legfőbb kétséget az jelentette, hogy az ronthatja a normál futamok megítélését. Ha eseménydúsra sikerül a 100 kilométeres verseny, a nézők egy egyhangúbb vasárnapi versenyt már unalmasabbnak találhatnak. Emellett az is kérdés volt, nem csorbul-e a normál futamgyőzelem értéke a sprintverseny miatt.

Az F1 erre válaszul azt találta ki, hogy a sprintfutamok után nem lesz nagy ünneplés, annak győztese pedig nem futamgyőztesként vonul be a statisztikákba, hanem pole-szerzőként. Ross Brawn, az F1 sportigazgatója hangsúlyozta:

 

„A kihívást az jelentette, hogy olyan formációt kellett találnunk, ami lehetőséget biztosít a péntekek és szombatok izgalmassá tételére, akár rövidebb versenyformátummal, de közben nem vesz el semmit a főverseny értékéből. Megtaláltuk a helyes egyensúlyt.”

Emellett azt is aláhúzta: „A sprintkvalifikáció célja, hogy kiterjesszük a hétvégét, nem az a cél vele, hogy hatása legyen a versenyre. A nagydíjnak továbbra is a hétvége központi eseményének kell maradnia.”

Fotó: XPB

 

Mit szólnak hozzá a résztvevők?

A korábban a hasonló ötletek miatt sokat akadékoskodó istállók kivétel nélkül megszavazták az újítást, ám ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy őszinte híveik is annak. A pluszbevétel lehetősége megfelelő motivációt jelentett számukra ezekben az időkben, emellett a rossz nyelvek szerint van, aki titkon talán azt reméli, hogy ha most az ötletet már évek óta erőltető F1 és az FIA a gyakorlatban is szembesülhet a formáció hátrányaival, talán végleg lemond róla.

A versenyzők közül többen is hangot adtak nemtetszésüknek. Sebastian Vettel, Max Verstappen vagy Sergio Pérez kimondottan ellenezték az újítást, nem látták értelmét. Mások, így Daniel Ricciardo vagy Carlos Sainz a vasárnapi verseny leértékelődésétől féltek. Bahrein előtt Stefano Domenicali F1-elnök viszont elbeszélgetett a mezőny tagjaival, és vélhetően közölte velük, hogy nem kér a nyílt kritikákból. A versenyzők azóta egyelőre nem is nyilatkoztak kritikusan a sprintversenyekről…

Ross Brawn megjegyzése beszédes: „A versenyzők nyitottak az új formátumra, és mi csak ennyit kérünk tőlük: legyenek nyitottak egy újítás kipróbálására, hogy eldönthessük, a jövőben ez részét képezze-e a Forma–1-es szezonnak.”

Lewis Hamilton és Sebastian Vettel (Fotó: XPB)

 

Mi lesz, ha bejön?

Amennyiben az érintettek úgy ítélik meg, hogy a sprintkvalifikáció siker, 2022-től állandósíthatják a formátumot, de csak bizonyos kiválasztott hétvégéken. Maga Ross Brawn is elismerte, hogy ez a lebonyolítás például a monacói pályán, ahol nehéz előzni, nem működhetne. Ha tehát úgy érzik, van jövő az új lebonyolításnak, a következő szezonokban is láthatunk majd sprintversenyeket, de nem minden nagydíjon, csupán pár helyszínen, amelyeket érdemesnek találnak arra, hogy „Grand Slam-érzést” adjanak nekik, és ahol a pálya is lehetővé teszi ennek működését.

 

Mi lesz, ha nem jön be?

Amennyiben az újítás kudarcot vall, ahogyan a 2016-es botrányos emlékű kiütéses időmérős rendszer, az F1 a jövőben nem fogja tovább erőltetni ezt a formátumot, vagy újragondolja azt. Brawn ígéri: „Ha nem működik, akkor föltesszük a kezünket, és újra át fogjuk gondolni.”

Fotó: XPB

 

Mit várhatunk tőle?

Ezt nehéz megmondani. Az F1 nagyon hisz benne, hogy működni fog az újítása, ám sok a kérdőjel körülötte. Jó-e az az F1-nek, ha a sprintversenyek túl jól sikerülnek a főversenyhez mérve? Mitől lesz jobb egy 100 kilométeres, mindössze 20-25 körös futam egy 300 kilométeresnél, ha ugyanazokkal az autókkal futják, amikkel a normál futamon is nehéz előzni? Lehet-e több akciót várni úgy, hogy a sprintfutamokon – Brawn szerint – valószínűleg nem lesznek kerékcserék? Nagyobb kockázatvállalásra sarkallja-e a versenyzőket a rövidebb táv és a kisebb tét, vagy éppen elriasztja őket, hogy egy balesettel a vasárnapi kilátásaikat is tönkretehetik? Ha normál versenyekhez hasonlóan a sprintfutamokból is látunk majd jó és rossz versenyeket, az ad-e bármi többletet a sportnak a nagyobb médiafigyelmen kívül? Tényleg izgalmasabbá válnak a hétvégék? Milyen hatása lehet a sprintfutamoknak a bajnoki csatára?

 

Mi jelent majd sikert?

Nos, ez csak értelmezés és célok kérdése… A sportszempontok mellett alighanem a fogadtatás és a nézettség lesz a legnagyobb hatással arra, az F1 sikernek ítéli-e a sprintkvalifikációkat, és látja-e értelmét így folytatni.

 

Borítókép: Fotó: XPB

További tartalmak