Musorujsag
Élő Eredmények
×

Schumacher és a kezdetek – exkluzív interjú a szemtanújával

Schumacher és a kezdetek – exkluzív interjú a szemtanújával

Boxutca | Rozmán Zoltán
Interjút készítettünk az emberrel, aki Michael Schumacher legelső F1-es tesztjét szervezte, és aki testközelből nézhette a későbbi rekordbajnok legelső királykategóriás lépéseit. Ian Phillips érdekes sztorikat osztott meg velünk.

Átrohant rajtunk egy triplahétvége, melynek első felvonását, a Belga Nagydíjat Michael Schumacher – szintén spái – Forma–1-es bemutatkozásának 30. évfordulója vezette fel. Azon a hétvégén sikerült utolérnünk a Jordan-csapat korábbi egyik kulcsemberét, aki a nekünk adott interjúban az 1991-es belga hétvégéről mesélt, sok-sok sztorival Schumacherről.

Ian Phillips postásfiúként, majd újságíróként került az autósport világába, marketingesként a Marlboróval, a Bridgestone-nal, valamint a March-istállóval dolgozott, majd miután 1990-ben egy hosszabb betegségből visszatérve szembesült azzal, hogy az akkor már Leyton House néven futó gárdánál nincs többé szerepe, az F3000-ből a Forma–1-be lépő Jordan-csapathoz szegődött, ahol az alapító és tulajdonos Eddie Jordan mindenese volt. „Előtte négy évig voltam főnök a Leyton House-nál, szóval már jártas voltam az F1-es politikában. Aztán lényegében EJ (ahogy ő nevezi Eddie Jordant) jobbkeze lettem, amiből a végén a kereskedelmi igazgatói szerepkör lett” – mesélte.

A pénzügyekkel, szponzorációval, marketinggel foglalkozott a 7Up-os zöld festéssel debütáló csapatnál, de munkaköre ennél szélesebb spektrumon mozgott. „Mindent megcsináltam, amit kértek, vagy amit meg kellett csinálni. Csak harminckilencen voltunk összesen.”

Ian Phillips (jobbra) Eddie Jordannel (balra) beszélget a 2013-as Brit Nagydíj paddockjában (Fotó: XPB)

1991 augusztusában az egyik ilyen feladata volt egy silverstone-i teszt előkészítése egy fiatal német sportautósnak, akit a Mercedestől hozott pénze miatt tervezett versenyeztetni Eddie Jordan, miután állandó versenyzőjét, Bertrand Gachot-t egy londoni taxisofőrrel történt téli incidens miatt börtönbe csukták.

Így adódott, hogy Ian Phillips szervezte az elsőt Michael Schumacher F1-es pályafutásának megannyi tesztje közül, és azon kevesek egyike lett, aki a saját szemével látta a későbbi F1-es rekorder legelső királykategóriás kilométereit.

Érdekesség, hogy a Jordan utódcsapatát, a Force Indiát 2009-ben elhagyó Phillips Michael Schumacherrel egy évben, 2012-ben vonult vissza végleg az F1-től, a Marussia/Manor-csapattól. „Teljesen visszavonultam, nézem a fiamat, ahogyan sportol, és próbálom csökkenteni a karbonlábnyomomat azzal, hogy fákat ültetek a háromhektáros kertembe” – festett képet a mai mindennapjairól.

A 30. évfordulóval kapcsolatos kérdéseinkre készséggel válaszolt, elmondása szerint maga is sokat gondolt az 1991-es eseményekre, ami érzelmes téma számára.

Ian Phillips 2007-ben a Spyker egyenruhájában (Fotó: XPB)

A Jordan Grand Prix egy új istálló volt 1991-ben, nagyon szűkös költségvetéssel, kevés emberrel. Hogyan képzeljük el az akkori csapatot mai szemmel, és mennyire volt nehéz a túlélés?

Phillips: Harminckilencen voltunk összesen. Ebből tizenkilencen alkották az utazó versenycsapatot. Eddie 2,5 millió fontot fektetett a csapatba, ami már a szezon rajtjánál elment. A Marlboro volt a legnagyobb szponzorunk, ők 3,5 millió dollárt adtak, Andrea versenyeztetéséért. A 7Up 1,1 millió dollárral támogatott minket. Gyakorlatilag a szezon közepén csődbe mentünk. Az adósságunk tízmillió dollár körül volt!

Az autójuk viszont egészen versenyképes volt, elértek vele pár jó eredményt. A Magyar Nagydíjon Bertrand Gachot még a leggyorsabb kört is megfutotta, aztán pár nappal később lecsukták. Mekkora volt a pánik a gyárban?

Phillips: Az igazat megvallva Bertrand csak azért futotta meg a leggyorsabb kört, mert a vége előtt nem sokkal új gumikat kapott. Az volt a búcsúajándék… Valójában sosem hittük volna, hogy börtönbe kerül, nagy sokk volt számunkra. A gyárban volt pánik, mivel az egyetlen, aki akkor bent volt, én voltam és a titkárnőm, Lindsay, mindenki más szabadságon volt éppen!

Bertrand Gachot (Fotó: XPB)

Igaz, hogy Ön Keke Rosberget akarta visszahozni? Hány versenyző neve szerepelt a listán?

Phillips: Igen, én kértem Kekét, hogy térjen vissza a nyugdíjból. Régi barátom volt, igazi Spa-specialista. A többi jelöltünk Derek Warwick és Stefan Johansson volt.

Mikor merült fel először Michael Schumacher neve, és kinek az ötlete volt? Erről sokféle sztorit lehet olvasni, például, hogy a Mercedes embere, Gerd Krämer az év elején beajánlotta őt Eddie Jordannek. Gary Anderson főtervező és Trevor Foster csapatmenedzser azt mondták, ők már ismerték Michaelt Japánból, Makaóból. Willi Weber eközben az új könyvében azt írja, ő hívta fel Eddie-t, és ajánlotta be Michaelt, Eddie pedig azt sem tudta, ki ez a német…

Phillips: Eddie tudta, hogy ki Michael. Willi és a német tévé főnöke állandó vendég volt a garázsunkban a korábbi versenyeken, mert már keresték a helyet Michael számára.  Michael, Willi, Gerd, valamint az IMG főnöke, Jochen Neerpasch mind ott voltak a WEC-hétvégén (sportautó-világbajnokság, akkori nevén WSC, a szerk.) a Nürburgringen, és úgy döntöttek, ez lesz számunkra a megfelelő kezdet. Willi felhívta Eddie-t, ajánlott neki 150 ezer dollárt egy versenyért – a Mercedes pénzét –, Eddie pedig vasárnap este felhívott, és közölte velem, hogy hétfőn találkozunk Michaellel és Willivel Silverstone-ban, ezért szervezzek le egy tesztet kedd délelőttre.

 

„Ötven méterrel később fékezett előttünk, mint John Watson, Andrea de Cesaris vagy Bertrand Gachot”

 

Mi volt az első benyomása Michaelről? Tartott a csapat attól, hogy egy „ismeretlen” fiatal fiút versenyeztessen?

Phillips: Michael hétfőn érkezett a silverstone-i gyárba, Willivel. Ekkor találkoztam vele először. Bemutattam őt a többi csapattagnak. Rendkívül kedves és nagyon udvarias volt. Emellett szeretett nevetni, ami a Jordan stílusa volt. Aki Eddie-vel dolgozott, az szeretett felkarolni ismeretlen versenyzőket. És mi tisztában voltunk Michael F3-as sikereivel, valamint a nagyszerű sportautós megítélésével.

Az első tesztre a Belga Nagydíj előtti kedden került sor Silverstone-ban, amikor a csapat és az autói már útban voltak Spa felé. Hányan voltak jelen a teszten?

Phillips: Azt hiszem, hatan voltunk ott. Egy kamionunk már elindult Spa felé. Én csak azért voltam ott, hogy jelentsek Eddie-nek, aki éppen Spanyolországban nyaralt. El kellett mondanom neki, elég jó-e. Trevor aztán három kör után szólt, hogy hívjam fel Eddie-t, és közöljem vele, hogy jó!

Michael Schumacher (Fotó: XPB)

Igaz, hogy Trevor Foster kissé bepánikolt Michael tempója és köridői láttán? Emlékszik rá, mennyivel volt gyorsabb Michael a többi versenyzőnél azon a vonalvezetésen?

Phillips: Trevor három-négy kör után behívta Michaelt, hogy elmondja neki, lassítania kell. A silverstone-i Stowe-pályán sokszor teszteltünk, és Michael már a második körén ötven méterrel később fékezett előttünk, mint John Watson, Andrea de Cesaris vagy Bertrand Gachot. Egyikünk sem emlékszik már a pontos köridőre, de nekem úgy rémlik, hogy nagyjából egy másodperccel volt gyorsabb egy hatvan másodperces körön, mint bárki más.

 

„Ő csak Michael volt. Semmi sem hozta őt zavarba, teljesen higgadt és profi volt”

 

Mi volt annyira különleges Michaelben, akár az autóban, akár azon kívül? Ő volt a legjobb versenyző, akivel valaha dolgozott?

Phillips: Mindig higgadt és pozitív volt. Sok jó kérdést tett fel, és mindig tanulni akart. Akkor még nem volt a legjobb, de világos volt, hogy a profi hozzáállása nagyon különlegessé fogja őt tenni, és végül így is lett. Az én számomra mindig ő marad a legjobb!

Milyen volt az ifjú Michael Schumacher? Később híressé vált a precizitásáról és a csapatszelleméről – ezek már akkoriban is látható vonásai voltak? És mennyire volt ideges a debütálása előtt?

Phillips: Ő csak Michael volt. Semmi sem hozta őt zavarba, teljesen higgadt és profi volt a hétvége során. A csapat szeretett vele dolgozni, ő pedig az egész pályafutása során barátságos volt azokkal, akikkel azon a hétvégén együtt dolgozott.

Ian Phillips és Michael Schumacher 1991-ben Spában (Fotó: F1)

Michael már az elejétől gyorsabb volt Andrea de Cesarisnál. Aztán jött egy pénteki autócsere, és Michael a saját autójával is gyorsabb volt Andreánál. Milyen hétvége volt ez Andrea számára? Mennyire sokkolta, frusztrálta a helyzet?

Phillips: Szegény Andrea volt az egyetlen boldogtalan ember azon a hétvégén! Spa-specialista volt, korábban pole-t szerzett ott egy Alfa Romeóval! És nem értette, mitől gyorsabb nála Michael. Viszont a versenyen megmutatta, hogy mennyire jó, hiszen áthámozta magát a mezőnyön, egészen a második helyig zárkózott föl, és három másodpercen belülre került Sennához, amikor a motorja elfüstölt. Neki kellett volna megnyernie a versenyt, és meg is tudta volna nyerni! Andrea nagyon különleges ember volt, mindannyian szerettük őt.

 

„Kaptunk százötvenezer dollárt Michaeltől, aki ráadásul ennyire gyors is volt – ez csakis jó lehet!”

 

Mire emlékszik az időmérőből? Meglepetés volt, hogy hetedikek lettek?

Phillips: A szabadedzések után számítottunk arra, hogy jól szerepelhetünk. Na de hogy hetedikek leszünk?! Arra talán nem. Rendkívül izgalmas edzés volt, és mind odáig voltunk. A szponzoroknak is tetszett a felhajtás!

És mit vártak ezt követően a versenytől?

Phillips: Egyszerűen csak pontszerzésben reménykedtünk. Akkoriban csak az első hatnak járt. A szponzoroktól a pontokért kaptuk a bónuszokat, szóval sokra volt szükségünk! Sajnos nem szereztünk egyet sem, de a csapatunk nagyot javult, és ennek meglett a jutalma.

Kuplunghiba a rajt után, győzelmi esély Andreával – Michaelnek lett volna esélye a futam megnyerésére, ha tudja, hogyan kezelje a csapat törékeny kuplungját?

Phillips: Ez nem Michael hibája volt. Eddie pár használt kuplungot vásárolt Frank Williamstől, és ez az egyik volt azok közül. Akkoriban, de a mai napig úgy gondolom, hogy kettős győzelmet arathattunk volna.

Michael Schumacher 1991-ben a Belga Nagydíjon (Fotó: Photo4 / XPB Images)

És hogyan kezelte Michael a helyzetet? Maga alatt volt?

Phillips: Kiválóan kezelte, és természetesen csakis az igazat mondta. De nem lehetett maga alatt, mivel tudta, most indult az F1-es pályafutása.

Milyen volt a hangulat a csapaton belül a futamot követően? Úgy érezték, megfogták az Isten lábát Michaellel? Egyáltalán érezték, hogy Michaelből igazi nagyság válhat a jövőben?

Phillips: A verseny után mindenki bizakodva tekintett a jövőbe. Elvégre kaptunk százötvenezer dollárt Michaeltől, aki ráadásul ennyire gyors is volt – ez csakis jó lehet!

 

„Eddie és én komoly pénzeket is csinálhattunk volna ebből a kapcsolatból”

 

Willi Weber azt nyilatkozta, hogy Michael bizonytalan volt annak kapcsán, átszerződjön-e a Benettonhoz, mivel boldog volt a Jordannél, kedvelte a csapatot, tetszett neki az autó is. Ez tényleg így volt?

Phillips: Teljes mértékben! Miután a Monzát megelőző csütörtök este a Villa D’Estében eldőlt, hogy különválnak az útjaink, Michael odajött hozzám és Eddie-hez, hogy elmondja, őszintén sajnálja. És szerintem Willi is így volt vele. Végig egyenesek voltak velünk. Valójában Jochen Neerpasch volt az, aki mozgatta a szálakat. Noha a mi Ford-motorunk mindig két fejlesztési lépcsőfokkal a Benettoné mögött állt, nekünk volt jobb az autónk, és a Goodyear-gumink is sokkal jobb volt a versenyek többségén, mint az ő Pirellijük.

Michael Schumacher 1991-ben a Belga Nagydíjon (Fotó: Photo4 / XPB Images)

Milyen volt az Ön szemszögéből Michaellel dolgozni, és milyen lett volna együtt befejezni a szezont? Mit érhettek volna el együtt, különösen annak tükrében, hogy Spa után végül már pontot sem szereztek többet?

Phillips: Nyilván nagyon rövid kapcsolat volt ez, de csak szép emlékeim vannak róla. Ha Michael velünk maradt volna, szerintem több pontot szereztünk volna, ez biztos. És Eddie és én komoly pénzeket is csinálhattunk volna ebből a kapcsolatból, ami segíthetett volna. (Roberto) Moreno, aki két versenyen az ő helyén versenyzett, nem volt megfelelő mentális állapotban azok után, hogy a Benetton kirúgta. Alex Zanardit Gary Anderson „a Jordannél valaha megfordult legkiéhezettebb versenyzőnek” nevezte. A lelkesedése miatt egy kicsit keményen bánt az autóval, de ettől függetlenül nagyon élveztük a közös munkát vele.

 

„Michael fizetett nekünk egymillió fontot, hogy alkalmazzuk Ralfot, majd kétmilliót, hogy elengedjük őt”

 

A Jordan korábbi sajtósa, Mark Gallagher egy interjúban azt mondta: „Úgy vélem, a szakítás 1991-ben igazán bántotta Eddie-t, és a csapatot. (…) Nem mondom, hogy bonyolult volt a kapcsolatuk, de az biztosan a kapcsolatuk mélypontja volt.” Mennyire voltak csalódottak, miután Michael a Benettonhoz ment? Mérgesek voltak rá?

Phillips: Nem értek egyet ezzel. Ami bántotta EJ-t, az az anyagi helyzet volt. A Cosworth próbált csődbe vinni minket, Eddie-nek el kellett zálogosítania az oxfordi és spanyolországi házait a bank felé ahhoz, hogy folytatni tudjuk. És Eddie-t semmi sem bántja jobban, mint ha nincs pénze!

Ian Phillips és Eddie Jordan (Fotó: F1)

De volt némi konfliktus Eddie és Michael között 1998-ban is, Ralf és a spái csapatutasítás miatt. Gallagher ennek kapcsán említette, hogy Michael a 2000-es években egy nagyon személyes ajándékkal lepte meg Eddie-t, aki ekkor döbbent csak rá, hogy Michael sosem felejtette el, honnan indult az F1-es pályafutása. Tud Ön erről a gesztusról?

Phillips: Valójában nem volt konfliktus Spában. Michael odajött a kamionunkhoz, és elbeszélgetett velem és Ralffal. Megkérdezte, miért adtuk ki a csapatutasítást. Én Michael saját legendás teljesítményeit hoztam fel indokként. Azt mondtam neki: az egész boxutca tudja, hogy ő még a péntek reggeli első körén is olyan gyorsan megy, amennyire tud, és még a boxutcai fékezési pontok begyakorlásánál is így van. Azt felelte: „Természetesen.” Rámutattam, hogy Ralf ezzel szemben azt gondolta, hogy egyedül vasárnap kell mindent beleadni, és ez eredményezte, hogy a jó öreg csapattársa, Damon Hill harmadik lett az időmérőn, míg Ralf csak hetedik. Damon mindig mindent beleadott, Ralf nem. Ralfnak valamivel kevesebb leszorítóerőt biztosítottunk a versenyre, hogy segítsük az előzésben, de azért is, hogy megtanulja a leckét: mindig száz százalékot kell nyújtania. Ezért döntöttünk így. Michael teljesen egyetértett, és azt mondta Ralfnak: „Igaza van!” Kezet ráztunk, majd távoztunk. További vita nem volt. Michael fizetett nekünk egymillió fontot, hogy alkalmazzuk Ralfot, majd kétmilliót, hogy elengedjük őt, és adott Eddie-nek egy különleges ajándékot is. Soha semmilyen probléma nem volt.

Michael és Ralf Schumacher (Fotó: XPB)

Valóban Michael volt az, aki fizetett?

Phillips: Csak szólt Willi Webernek, hogy fizessen.

És szabad megkérdezni, mi volt az a személyes ajándék?

Phillips: Azt nem fecseghetem ki, hogy mit kapott EJ.

A válaszaiból úgy érzem, nagyon sokra tartja Michaelt. Mit jelent ő Önnek hétszeres bajnokként, aki megváltoztatta a sportágat?

Phillips: Véleményem szerint ő volt minden idők legjobbja, egy kiváló nagykövete a sportágnak.

Hogyan képzeljük el az Önök későbbi kapcsolatát? Csak a versenyeken beszélgettek, amikor találkoztak, vagy a távozása után előfordult, hogy kért tanácsot, szívességet bárkitől a csapatból?

Phillips: Igazán nem volt kapcsolatunk a paddockon kívül, de időnként beszélgettünk. Úgy általában sok mindenről.

Michael Schumacher 1991-ben a Belga Nagydíjon (Fotó: Photo4 / XPB Images)

Pár héttel Spa előtt pár korábbi Jordan-csapattaggal találkoztak Michael fiával, Mickkel és Karun Chandhokkal Silverstone-ban, ahol a két versenyző tesztelte a Jordan 1991-es autóját. Ugyanaz a pálya, ugyanaz az autó, mint harminc évvel ezelőtt – érzelmes lehetett Önnek…

Phillips: Nagyon érzelmes esemény volt. Mi mind annak éreztük, és tudom, hogy még sokan, akik a tévében megnézték az erről készült kisfilmet.

Mi volt a benyomása Mickről? Mennyit lát benne Michaelből?

Phillips: Pont ugyanolyan volt, mint harminc éve! Nagyon udvarias, profi, könnyű kedvelni őt. Elmondható, hogy az apja fia!

Mit gondol róla versenyzőként, és milyen pályafutást jósol neki?

Phillips: Túl korai még megítélni, mennyire lesz jó, mert a Haas igazán gyenge. Ennek ellenére minden alsóbb kategóriában győztes lett, szóval a tehetsége biztosan megvan, és a szükséges mentalitása is. Nem lehet könnyű egy ilyen hatalmas családi örökséget cipelni, de nagyszerű személyiség, és nem gondolnám, hogy bármit készpénznek venne. Egyszerűen remélem, hogy megfelelő közegbe kerül, amelyben szakmai szempontból sokat tanulhat az F1-ben. Véleményem szerint még egy olyan, mint Michael sosem lesz több, de Mick győztessé válhat.

Ian Phillips (balra, zöld pólóban) Trevor Fosterrel (hátul középen), Andy Stevensonnal (jobbra hátul), Mick Schumacherrel és Gary Andersonnal (jobbra elöl) a silverstone-i forgatáson

Az F1 történetének egyik legszebb autója, a történelem egyik legsikeresebb versenyzőjével – ez együtt felejthetetlenné tette a Jordan első szezonját. Büszke arra, hogy Ön a része lehet ennek az örökségnek?

Phillips: Igen, nagyon büszke vagyok arra, amit a Jordannel időnként nagyon nehéz körülmények között elértünk. De mind hittük, hogy győztesekké válhatunk, és ez a hozzáállás a szakmához mindenütt tetten érhető volt, akár technikai oldalon Garyvel, akár a versenycsapat oldalán Trevorral, akár a kereskedelmi oldalon Eddie-vel és velem. Mindig kicsik voltunk és szűkös keretekből működtünk a riválisainkhoz viszonyítva, de Eddie mindig arra inspirált minket, hogy érjük el a csúcsot. És úgy hiszem, ez sikerült is!

Michael Schumacher 1991-ben a Belga Nagydíjon (Fotó: Photo4 / XPB Images)

További tartalmak