Musorujsag
Élő Eredmények
×

Csapatok a delfincsapdában: hogy estek bele, és van-e kiút?

Csapatok a delfincsapdában: hogy estek bele, és van-e kiút?

Auto Motor und Sport
Miért érinti teljesen másképpen az egyes csapatokat, és miért olyan nehéz megoldani a delfinezés sokat emlegetett jelenségét? Az Aston Martin technikai igazgatója bepillantást engedett abba, hogyan ejtette csapdába őket vagy a Mercedest 2022 eddigi legnagyobb talánya.

Eddig barátságos és kedves állatoknak gondoltuk a delfineket, aztán jött a 2022-es Forma–1-es szezon… A megújult idei autóknál a szívóhatás visszatérésével központi jelenséggé vált, hogy a versenygépek bizonyos sebesség felett a leszorítóerő ingadozása miatt a vízből kiugró, majd eltűnő delfinekéhez hasonló mozgást végeznek. Ez valamennyi csapatot érint, ám nagyon eltérő mértékben. Míg a Red Bullnál például alig-alig érzékelhető az autó pattogása, a Mercedesnél olyan mértékű, hogy az fizikai fájdalmat okoz a versenyzők számára. A mérnököknek meg álmatlan éjszakákat vagy rémálmokat. De vannak, akik a delfinezés mellett is gyorsak (Ferrari), és vannak olyanok is, akik éppen azért lassúak, mert próbálják elfojtani a pattogó mozgást.

Utóbbi táborba tartozik az Aston Martin, akiket a Mercedeshez hasonló mértékben visszavet a jelenség. Andrew Green technikai igazgató szerint a delfinezés eltérő hatása az idei koncepciók sokszínűségével hozható összefüggésbe. Az Auto Motor und Sportnak adott interjúban a brit szakember részletesen beszélt a folyamatról, ami oda vezetett, hogy egyes gárdák a delfinezés ördögi körében találták magukat 2022-ben.

 

Már az irányváltás megpecsételte a sorsukat?

Green kiemelte, annyiféle irány létezett az új szabályok mellett az autó alakításánál, hogy a különböző korlátozások (költségplafon, szélcsatorna-idő) képtelenség lett volna felmérni az összesben rejlő potenciált, ezért valamikor tavaly nyár végén választaniuk kellett.

„Megnézed, hogyan tudnál a lehető legtöbbet kihozni a talajhatásból. Ez alapján határozod meg az autó hasmagasságát, amiről azt gondolod, a legnagyobb teljesítményt biztosítja. E köré alakítod az autó formáját.”

„Mi úgy döntöttünk, alacsonyra engedjük az autót, és keménnyé tesszük azt. A szimulációink újra és újra ezt mutatták előnyösnek. Az autó minden lépéssel jobb lett. És egyetlen kísérletünk sem mutatta a jelét annak, hogy problémánk lehet az autó instabilitásával”

– utalt Green a delfinezésre, amit a csapatok nem tudtak szimulálni.

Sebastian Vettel és Andrew Green (Fotó: XPB)

„Ez vetett vissza minket. És az igazat megvallva valamennyi csapatot visszavetette. Csak egyesek nem érzik annyira, mert az autójuk áramlási képe nagyobb hasmagasság mellett működik jól. Más csapatok, akik a mi utunkat választották, most nagy gondban vannak, mert az autókoncepciójukkal sok köridőt veszítenek, ha kilépnek a megfelelő hasmagassági tartományból, amihez eredetileg alakították a koncepciót.”

 

Vergődés a csapdában

Green rámutatott, ezt a problémát csak az első pályatesztek mutatták meg. Ez több szempontból is hátráltatja a megoldás folyamatát, hiszen egyfelől eleve későn ismerték fel és kezdték feltérképezni a problémát, másfelől a fejlesztésnél használt eszközeiknek sem veszik annyi hasznát, mert azokkal előzetesen sem tudták szimulálni a jelenséget. „Most visszafelé haladva próbálunk szabadulni a csapdából. És ez nem egynapos munka. Egy összetett folyamat, mert hagynod kell a fejlesztési koncepciódat, és egy másik útra kell áttérned. Időközben mind rájöttünk, hogy a jelenség a mostani szabályok öröksége. Voltak, akik jól boldogultak, és voltak, akik kevésbé. Mi az utóbbi csoportba tartozunk.”

Akárcsak a Mercedes, amely csapat továbbra is hisz a szinte oldaldobozok nélküli koncepciójában, ám még mindig nem jött rá, hogyan bírhatná működésre azt. A közös pont az Aston Martinnal, hogy mindkét csapatnak meggyőződése, sokkal több van az autójában és a koncepciójában, csak a delfinezés visszatartja őket.

„Ennek kiiktatása a problémánk nagy részét megoldaná.”

„Ez az autó most más beállításokkal fut, mint amire tervezték. Ezért nem biztosítja azt a leszorítóerőt, amire képes lenne, és ezért túl nagy a légellenállása, mert magasabbra kell emelnünk. Ezt a felfüggesztés-geometriát nem ilyen rugózásra terveztük, és az első szárnyat sem arra találtuk ki, hogy ennyire közel legyen az úthoz. A kompromisszumok listája túl hosszú. Az eredmény pedig, hogy köridőt veszítünk”

– mondta Green az Aston Martin és a Mercedes problémájának hátteréről.

George Russell és Sebastian Vettel (Fotó: XPB)

Rámutatott, nincs választásuk, muszáj másképp hangolniuk az autót a delfinezés miatt. „Úgy kell beállítanod az autódat, hogy a versenyző ne veszítse el felette az irányítást, hogy megfelelően tudjon fékezni, hogy az autóban ne keletkezzen kár, és hogy a gumik se kopjanak olyan gyorsan. Így viszont lassúak vagyunk.”

 

A kritikus tartomány

A delfinező mozgás kapcsán Green kifejtette, pályától és az út egyenletességétől is függ a mértéke, de tapasztalataik szerint 250 km/óra felett jön elő. „Két tényezőnek kell összejönnie hozzá. Kell egy bizonyos sebesség, és kell egy bizonyos távolság az úttól. 250-260 kilométer/óránál már elég nagy a leszorítóerő ahhoz, hogy az autót az úthoz préselje. Ez pályánként változó. Minél gyorsabb egy pálya, annál több időt töltesz a kritikus tartományban. De az egyenetlenségek korábban is beindíthatják a pattogást.”

Egyes csapatok azzal védekeznek a jelenség ellen, hogy merevítőket használnak, melyek a padlólemezüket a váltóházhoz kötik, hogy a padlólemez éle menet közben ne tudjon lefelé hajolni, és ne zárhassa az autó alá a levegőt nagy tempónál. Mások különböző számú, formájú és méretű lyukakat, réseket nyitottak a padlólemez élein, hogy a levegő kiszökhessen, csökkentve a nyomást az egyenesekben.

Fotó: XPB

Green a vágások kapcsán elmondta, azokkal is komoly teljesítményt lehet veszíteni, így egy ponton túl jobban megéri egyszerűen magasabbra emelni az autójuk hátulját, még ha az is veszteséggel jár. Hozzátette, az sem segít, hogy 2022-re betiltották a teljesen hidraulikus rugózást, és a hagyományos, 30 milliméteres utat bejáró rugókkal meglehetősen nehéz kezelni a delfinezést.

 

Muszáj koncepciót váltani?

A szakember szavai arra utalnak, hogy a delfinezés problémája a választott koncepció függvénye. Ebből arra következtethetnénk, hogy akik csapdába estek, azoknak a koncepcióváltás lehet s szabadulás kulcsa. Az Aston Martin azonban a Mercedeshez hasonlóan hiszi, hogy az általuk választott iránnyal is létezhet mód a delfinezés kezelésére, csak azt nehezebb megtalálni.

„Hiszem, hogy lesz megoldás, amint teljes mértékben megértjük a jelenséget és annak hatásait. Akkor majd fel kell tennünk a kérdést, hogy jobb-e magasabbra emelt és puhábbra hangolt autóval menni. Még mindig hisszük, hogy helyes irányt választottunk. Ha nem lesznek korlátok, jönni fog a köridő, mélyebbre kerül a tömegközéppont, és sok leszorítóerőt nyerünk. Csak meg kell oldanunk ezt a pattogást” – magyarázta a szakember.

A dilemmát számukra azonban ugyanaz jelenti, mint a Mercedes számára: nem tudják, meddig fog tartani, mire mindent összeraknak, és valós a veszélye annak, hogy a kutakodásnak az autójuk normál fejlesztése látja majd kárát, vagyis lemaradnak a kevésbé problémás csapatoktól. „A megoldást látjuk, csak azt nem tudjuk, hogyan jutunk oda. Óriási erőfeszítéseket teszünk a probléma megértéséért és megoldásáért. Most vagyunk azon a ponton, amikor már magabiztosan hisszük, hogy megoldást találtunk.”

Lance Stroll (Fotó: Aston Martin)

„De ez természetesen forrásokat vesz el. Nincs értelme az autó gyorsabbá tételén gondolkodni, előbb ezt a problémát kell megoldani. Tudjuk, hogy az autó többre képes ennél, csak ki kell hoznunk belőle a potenciált. És természetesen a többi csapat is ezt mondja.”

„Nincs értelme kapkodva fejlesztéseket bevetni az autón, mert az csak forrást vesz el anélkül, hogy előrelépést hozna. Azt akarjuk, hogy a fejlesztésekkel igazán beletrafáljunk. A szezon még hosszú, és jobb időt áldozni arra, hogy helyesen csináld, mint kapkodva rossz megoldást választani. Fájó ezt végigcsinálni, de annál fontosabb annak érdekében, hogy a szezon maradék kétharmadában jó autónk legyen”

– magyarázta Green. Szavai egybecsengenek a Mercedesével.

A csillagosok kapcsán felmerült, talán túlzásba estek az oldaldobozok kialakításánál. Green megérti, miért feszegették ennyire a határokat, és a csapathoz hasonlóan úgy véli, komoly potenciál rejlik az extrém dizájnban. „Ha megszabadulnak a delfinezéstől, ez az irány nagyon érdekessé válhat. De lemásolni nem lesz egyszerű, mert ehhez egy speciálisan megépített vázra van szükség.”

Persze az is előfordulhat, hogy az erőfeszítések ellenére a problémás gárdák mégsem találják a megoldást. Ebben az esetben nem lesz más választásuk, mint módosítani az alapkoncepción. Green szerint ezt év közben meglépni a költségvetési plafon és a korlátozott szélcsatornaidő miatt nehéz lennet, ám mivel a bajnokságban rosszabbul állók több időt kapnak a szélcsatornában, nekik nagyobb lehet a mozgásterük e téren.

A delfinezéssel a barcelonai téli teszten szembesült először a Forma–1 mezőnye. Több csapat a hétvégén olyan fejlesztéseket tervez bevetni a katalán pályán, melyeken az azóta eltelt időszakban dolgoztak. Az Aston Martin a hírek szerint egy B-autóval rukkol elő, melynek aerodinamikai kialakítása nagyban eltér majd az eddigitől, de a Mercedes is nagy fejlesztéseket és új módszereket ígér a delfinezés ellen.

A tét már nagyobb, mint a 2022-es szezonjuk megfordítása. Arról kell gondoskodniuk, hogy ne ők váljanak az új szabályok nagy veszteseivé, akik éveken át vívják majd a harcukat a kezdeti lemaradásuk ledolgozásáért.

Borítókép: Fotó: XPB

További tartalmak