Musorujsag
Élő Eredmények
×

Költségvita: már Kanada után elfogy a csapatok fejlesztési pénze?

Költségvita: már Kanada után elfogy a csapatok fejlesztési pénze?

Auto Motor und Sport, F1-Insider
Kanada után ellehetetlenülő fejlesztés, futamok kihagyása? Egyre keményebb politikai csata bontakozik ki az F1-ben a második éve hatályban lévő költségvetési plafon körül. A helyzet akár a bajnokságban is döntő lehet?

A múlt szezonban vezette be a Forma–1 a csapatok éves kiadását korlátozó költségvetési plafont és a hozzá kapcsolódó pénzügyi szabályrendszerét. 2021-ben 145 millió dollár volt a limit, idén ezt csökkentették 5 millióval. A 2022-es plafon ugyanakkor jelenleg 141,2 millió dolláron áll, mivel a szabályzatot 21 futamos naptárra tervezték, és az e fölötti versenyekért egyenként további 1,2 millió dollár emelés jár.

A csapatok között a tél óta vita tárgyát képezi, megfelelő szinten áll-e jelenleg a határ. Idén Európa-szerte nagy az infláció, drágul az energia, a nyersanyag és a szállítmányozás. Az élcsapatok a plafon menet közbeni emeléséért lobbiznak, mondván, képtelenség tartani az eredeti terveket. Ez a legnagyobbakat érinti a legérzékenyebben, hiszen ők alkalmazzák a legtöbb embert, így van egy fix költségük, amin már legfeljebb csak elbocsátásokkal tudnának tovább faragni.

Míg tavaly, az autók és fejlesztések befagyasztásának évében nem okozott különösebb problémát a költséglimit betartása (bár az élcsapatok így is vért izzadtak érte), addig a teljesen új autókat hozó 2022-ben komoly veszélyek fenyegetnek. Vagy legalábbis egyes csapatok fenyegetnek erre hivatkozva… Christian Horner, a Red Bull csapatfőnöke Barcelonában azzal riogatott, hogy lesznek gárdák, amelyek a jelenlegi szabályozás mellett kénytelenek lesznek kihagyni az év utolsó négy versenyét, mert nem költhetnek majd több pénzt.

„A három élcsapatból senki sincs jelenleg a költségvetési plafonon belül” – jelentette ki Helmut Marko Red Bull-tanácsadó az F1-Insidernek. „A szállítmányozási költségek hatvan százalékkal emelkedtek, az anyagköltség is rendkívüli mértékben. Ez a realitás. Már egyeztetünk bizonyos inflációs kiegyenlítésről. Előbb a világjárvány, aztán a háború – ezek olyan események, amiket előre senki sem láthatott, és most itt a nem normális infláció és drágulás.”

Az F1 és az FIA jó ideje tárgyal az istállókkal, akik két táborra szakadtak. Míg a többiek a költségplafon emeléséért lobbiznak (beszédes, még a költségcsökkentésért eddig oly elszántan küzdő McLaren is), az Alfa Romeo, az Alpine és a Williams határozottan elzárkóznak ettől, mondván, ha ők megoldják a problémákat, mások is képesek rá. Például azzal, hogy elvonnak forrásokat a fejlesztéstől. Ehhez persze senkinek sem fűlik a foga a többiek közül. Az új autók fejlődési görbéje kezdetben rendkívül meredek lesz, a résztvevők úgy vélik, a bajnokságot is az fogja nyerni, aki a leghatékonyabban és legjobban fejleszti az autóját.

 

Kanada után nincs több fejlesztés?

Nem véletlen, hogy máris árgus szemmel figyeli mindenki, hogy az ellenfelei autójára melyik hétvégén hány új elem kerül föl. Mivel egy-egy szárny vagy padlólemez legyártása nagyjából mindenkinél hasonló ártartományba tartozik, ezek alapján figyelni tudják, hogy ki mennyi pénzt költött el eddig.

Miamiban a Ferrari célozgatni is kezdett arra, hogy a Red Bull már ellőtte a puskapora jelentős részét. Jobb esetben szerintük ez azt hozza, hogy korábban kell leállniuk a fejlesztéssel, rosszabb esetben azt, hogy trükköznek, és megkerülik a pénzügyi szabályokat.

Fotó: Red Bull

Az Auto Motor und Sport szerint a legnagyobb csapatok a költségvetésük nagyjából 10 százalékát, mintegy 14 millió dollárt különítettek el fejlesztésre. „Ha mindenki szabályosan játszik, akkor a Kanadai Nagydíj után már nem jöhetnek fejlesztések” – mondta az egyik szakértő.

A lap forrásai további számokkal is szolgáltak. Kiemelték, azzal, hogy tavaly senki sem építhetett új autókat, évi 30 millió dollárt spóroltak meg. Idén ez nincs. Sőt, mivel új autókról van szó, és alig-alig hozhattak át alkatrészeket a régi érából, nagyjából 35 millió euróval kevesebb áll a rendelkezésükre. A különböző drágulások emellett 8,4 millió dolláros növekedést hoznak az eredeti kalkulációkhoz képest.

Nem véletlenül kampányolnak sokan az inflációs emelés mellett. Marko szerint csak egyszeri plafonemelést kérnének. „Ha visszatér a normalitás, akkor újra a normál költségkorlátozás keretein belül működhetnénk” – mondta.

 

A plafonemelésre játszva költenek?

Hogy ki mennyi pénzt költhet még idén fejlesztésekre, az a bajnokság végeredményét is meghatározhatja. Nem véletlen, hogy a Ferrari már ráirányította a figyelmet a Red Bullra. A bikások állítják, az ellenfél egyszerűen rosszul számol, jobban állnak, mint gondolják, mert hatékonyabbak.

Nem kizárt azonban, hogy a háttérben egyszerű taktikázás áll. Idén volt már egy szabálymódosítási vita a csapatok között. Az előszezonban egyedül az Alfa Romeo tudta elérni autójával az FIA által eredetileg 795 kilogrammban megszabott tömeghatárt. Egyesek 10-20 kilogramm többlettel indítottak, ezért kampányolni kezdtek a határ emeléséért. Volt, aki 800 kilogramm fölé ment volna. Az FIA végül 798 kilogrammos kompromisszumra volt hajlandó.

Az imolai sprintverseny rajtja (Fotó: XPB)

Az Alfa Romeo sejtése szerint több csapat azért mert annyira túlsúlyos autót gyártani, mert előre számolt azzal, hogy a szezonkezdésig kilobbiznak egy emelést, és így kisebb lesz problémájuk. Ez alapján ha a Ferrari azt gyanítja, hogy a Red Bull aránytalanul sok pénzt költött fejlesztésekre az első versenyeken, az sem zárható ki, hogy e téren is hasonló játékot játszanak, és azért mernek mélyebben a zsebükbe nyúlni már év elején, mert számítanak arra, hogy a lobbijuk sikerrel jár, és az FIA menet közben a költségplafonon is emel. Ha így lenne, később sem kéne lassítaniuk a fejlesztésben, vagyis az év elején nyert lépéselőny valós lesz.

Az emeléshez a tízből 8 istállónak kéne igennel voksolnia, jelenleg legalább három ellenálló van. Az Auto Motor und Sport megjegyzi, egyes csapatok talán még azt is meg merik kockáztatni, hogy 5%-kal átlépik a költségvetési plafont, remélve, hogy azért még nem jár igazán komoly büntetés. A résztvevők egy része eközben attól tart, hogy a szélesebb tevékenységi körrel rendelkező gárdák machinálhatnak a költségekkel, és más jogcímen több pénzt fordíthatnak a fejlesztésre, mint amivel a valóságban elszámolnak.

Gyanakvás, a másik figyelése, a szabályozók szerepének hangsúlyozása – ebből is látszik, a tét nem kicsi, a csata pedig legalább olyan keménynek ígérkezik, mint a pályán zajló.

Borítókép: Fotó: XPB

További tartalmak