Musorujsag
Élő Eredmények

Monacói Nagydíj: válaszok

Monacói Nagydíj: válaszok

Boxutca
Káosz már a rajt előtt, taktikai sakkjátszma, ütközések, viták, győztesek és vesztesek – a Monacói Nagydíj kapcsán felmerült kérdésekre kerestük a tisztázó válaszokat!

Többszörös késéssel indult a Monacói Nagydíj. Miután az autók már a rajtrácson álltak, amikor eleredt az eső, az FIA többször is eltolta a hivatalos rajt időpontját. A szabályok szerint az autókra legkésőbb 5 perccel a kezdés előtt kell felhelyezni a versenyen használt gumikat. Az FIA úgy döntött, hogy mivel egész hétvégén egy kört sem mehetett esőben a mezőny (még a rajtra menet sem), lehetőséget biztosít a versenyzőknek, hogy teljesítsenek két „bemelegítő kört” a biztonsági autó mögött. Ezt biztonsági okokkal indokolták.

A szabályok arról rendelkeznek, hogy ilyen körök megtételekor kötelező mindenkinek az extrém esőgumikat használnia. Több csapatot nehéz helyzetbe hozott a döntés, mert a köztes gumit szerelték az autóikra, és nem volt a rajtrácson a kék jelölésű Pirelli.

Ennek volt köszönhető az első hosszabbítás, melynek következtében eljutottak oda, hogy mire sor kerülhetett az indulásra, megérkezett az előre jósolt égszakadás, és piros zászlóval le kellett inteni a próbaköröket.

A várakozás ezt követően azért nyúlt az eső csillapodása ellenére is közel 1 órásra, mert az időjárás kárt tett a rajtrendszerben. Problémák voltak az energiaellátással. Ezért volt, hogy a futamot repülőrajttal indították el állórajt helyett. Később a Mick Schumacher balesete miatti piros zászlós megszakítás után is volt ennek szerepe a repülőrajtban, bár akkor már az is szempont volt, hogy igazságtalan lett volna a mezőny egyik felét a felszáradt ívre állítani, míg a többiek a vizes rajtkockába kerültek volna.

Több versenyző és csapattag szerint az FIA feleslegesen variált a gumikkal, a normál, 15 órás időpontban állórajttal, köztes esőgumikon el kellett volna indítaniuk a versenyt, hogy legalább mehessenek pár kört a nagyobb eső előtt. „Kétféleképpen is nézhetjük ezt” – mondta Christian Horner, a Red Bull csapatfőnöke. „Lehet azt mondani, hogy jobb lett volna elrajtoltatni a versenyt, és később reagáltunk volna a szakadó esőre, akár biztonsági autóval, akár a verseny leállításával. Szerintem a hétvége után ezt felül kéne vizsgálni.”

 


Az FIA már a versenyen „feljegyezte”, hogy Max Verstappen és Sergio Pérez is megcsúszva, a záróvonal esetleges érintésével hajtott ki a boxutcából a kerékcseréjéről. A Ferrari utólag óvott is emiatt, mivel elmaradt a büntetés, ám a bírák visszadobták az ügyet. Ennek hátterében egy 2022-es szabálymódosítás állt.

Míg korábban elegendő volt az autó bármely részével keresztezni a záróvonalat ahhoz, hogy büntetés járjon érte, idén pontosítottak, hogy a vonal keresztezése azt jelenti, ha egy gumi teljes egészében átcsúszik a vonalon. Pérez esetében kiderült, hogy a gumik egyetlen kis részükkel sem nyúltak át a záróvonalon, Verstappennél pedig olyan kis mértékű volt a belógás, hogy azt nem lehetett a vonal keresztezésének minősíteni.

 


A hivatalos állásfoglalásuk szerint azért, hogy tisztázzák a záróvonal átlépésére vonatkozó előírásokat, illetve azt, hogy miként kell őket értelmezni. A vizsgálat során bebizonyosodott, volt értelme a panaszuknak, hiszen fény derült egy ellentmondásra az FIA szövegeiben. Miközben a Nemzetközi Sportkódex szövegét módosították 2022-re (ld. fent), addig a versenyigazgató hétvégére kiadott jegyzetébe a 2021-es szabály alapján megfogalmazott pont került bele a múlt évi jegyzetből, mely még azt mondta, hogy az autónak a vonaltól jobbra kell maradnia a szabályos kijövetelhez. Ez alapján Verstappenék szabályt sértettek volna.

A Ferrari erre alapozva nyújtotta be az óvását, ám miután az FIA elmagyarázta, hogy Eduardo Freitas versenyigazgató egyszerűen hibázott a jegyzeteivel, megállapították, hogy az esetekben mérvadónak a valódi szabályzat, vagyis a sportkódex minősül, így annak szövege alapján hoztak döntést a büntetés elmaradásáról.

 


Utólag könnyű okosnak lenni – hangzik el gyakran a versenyek után. Ez most sincs másképp. A Ferrari és Charles Leclerc is úgy vélte, több ponton is más döntéseket kellett volna hozniuk ahhoz, hogy megnyerhessék a monacói versenyt. A taktikázás a hercegségben a megszokottnál is nehezebb volt, hiszen extra tényezőt jelentett, hogy előzni gyakorlatilag lehetetlen, így nem volt elég jókor a jó gumin lenni, az érvényesüléshez az is kellett, hogy ne akadj fenn lassabb autókon, mert míg más pályákon egyszerűen csak megelőznéd őket, itt tönkreteszik a versenyed.

A mostani futamon két alapszabály érvényesült: a köztes esőgumira váltásnál az elévágás, a slickre váltásnál a fordított elévágás működött, vagyis előbbi esetben az járt jól, aki korábban állt ki, utóbbinál pedig az, aki később. A Ferrari Leclerc-nél a rossz kombinációt választotta: Leclerc-t nem egy, hanem két körrel később hozta ki köztes esőgumiért, mint Pérezt, és ezzel pozíciót veszített. Aztán azzal tetézték a bajt, hogy elkapkodták a slickekre váltást: Sainzcal egy időben szervizelt a monacói, és ezzel 2-3 másodpercet kellett várakoznia, mire sorra került. Így előzte meg Verstappen. Ha várt volna egy kört, vélhetően megtartja a 3. pozícióját.

A Ferrari gondolt arra is, hogy kivárnak, és egyből slickekre váltanak, ám ezzel a hezitálással csak a kiállás ideális pillanatáról maradtak le. A második cseréjüknél vélhetően arra alapoztak, hogy elsőre  hatékony volt az elévágás. Itt viszont két tényező is félrevezethette őket: egyfelől Pérez az első kiállásakor azért hozott rajtuk annyit, mert szabad volt előtte az út, másfelől a köztes gumi hamarabb működni kezdett a kivezető körön, mint a slick.

A Ferrari mentségére szóljon, hogy vezető pozícióból mindig nehezebb szívvel kockáztatnak a csapatok, és a helyzetükből adódóan ők nem támadhattak, csak védekezhettek, ráadásul az, hogy a különböző taktikák kinél működtek és kinél nem, nagyban függött külső tényezőktől, például attól, a riválisok mikor állnak ki, vagy meddig maradnak pályán. A lekörözött Williamsek mögött veszített idővel például nem számolhattak előre.

 


Míg Sergio Pérez a verseny 16. körében esőgumikról köztes esőgumikra váltott, és Charles Leclerc Max Verstappennel együtt azonnal „lekövette” ezt a taktikát, Carlos Sainz további körökre kint maradt az esőgumikon, azzal a szándékkal, hogy egyből slickekre váltson, megspórolva ezzel egy kerékcserét.

Monacóban a pályán elfoglalt pozíció a minden, így az elgondolása nyerő ötletnek tűnt. A kivitelezésbe ugyanakkor olyan hiba csúszott, amire a Ferrari nem számíthatott, illetve nem készülhetett fel. Egyfelől a még köztes gumin hajtó Pérez előtt éppen a Sainz kiállását követő körben (22.) nyílt meg az út azzal, így zavartalanul autózhatott egy nagyon erős boxba vezető kört.

Mindez talán önmagában még nem lett volna elég a mexikói sikerhez. Ahhoz az is kellett, hogy Sainz a boxból visszatérve Nicholas Latifi mögé szoruljon. A lekörözött Williams akkor húzott el mellette, amikor a spanyol egy víztócsán áthajtva megcsúszott a boxutca kijáratánál. Bár lengették neki a kék zászlót, a kanadai csak 8 kanyarral később húzódott félre. Sainz a feltartással és a gumi lassabb melegedésével is időt veszített. Elmondása szerint legalább 2 másodpercet, ami elég lehetett volna neki az első hely megtartásához.

Hiába követett el tehát taktikai hibákat a Ferrari, Sainz esetében a győzelem leginkább a balszerencsén úszott el. Érdemes azért megjegyezni, hogy a spanyol azt a szerencsének köszönheti, hogy végül erre a taktikára került. Hiába győzködte ugyanis a mérnökeit előtte, hogy maradjanak kint, Pérez első kerékcseréje után a csapat őt is a boxba hívta, és csak azért gondolta meg magát egy pillanattal később, mert időközben Leclerc-rel cseréltek kereket. Sainz ezzel megúszott egy boxutcai feltartást, mellyel pozíciót veszíthetett volna, és az előnyösebb taktikára kényszerült.

 


Miközben a taktikát mesterien olvasta, mindig a jó pillanatban hozott jó döntéseket, és a szerencséjével is élni tudott, a Red Bull a futamon azért így is elkövetett egy hibát, melynek végül túl nagy hatása nem lett. A Mick Schumacher balesetét követő piros zászlós megszakításkor minden csapat maga választhatott gumit a folytatásra. Míg a Ferrarikra a kemény keverék került fel, Pérez és Verstappen közepes Pirellit kapott.

Döntésüket magyarázhatta volna, hogy a rajtnál előnyt jelent a gyorsabban melegedő puhább keverék, ám mivel nem került sor állórajtra, a döntésük gumijuk inkább volt hátrányos. És kockázatos is, hiszen mivel a hajrában már nem a köröket számolták, hanem az óra számlált vissza, nem volt egyértelmű, pontosan hány körre kéne beosztani a gumikat. Pérez alatt a hajrában teljesen el is fogytak az abroncsok, és ennek köszönhetően feltorlódtak mögötte a riválisok.

Utólag mindkét versenyzőjük elmondta, jobb lett volna a keményen célba érni. „Azon a ponton teljesen egyértelmű volt, hogy repülőrajt lesz” – mondta Pérez. „Azt gondoltuk, viszonylag rövid etap lesz a végéig, de még így is elég sok kör volt. Ha újracsinálhatnánk, biztos, hogy más gumit választanánk.”

 


A piros zászlós újraindítás után teljesen szétszakadt a mezőny. Míg az élen a Két Red Bull és Ferrari, valamint Lando Norris viszonylag közel maradtak egymáshoz, mögöttük szép lassan egy félpályás űr keletkezett Fernando Alonso jóvoltából. A maga mögé szép kis vonatot összegyűjtő spanyol a közepes gumikat kapta a befutóhoz, és csapata már Norris sikertelen támadása után arra kérte, csak annyira menjen gyorsan, amennyire mindenképpen szükséges ahhoz, hogy maga mögött tudja tartani Lewis Hamiltont.

Alonso megfogadta a tanácsot, és mivel elmondása szerint Hamiltont mindenféle megerőltetés nélkül tudta tartani, csigatempóra kapcsolt… „Két lehetőségünk volt. Vagy a kemény gumit tesszük fel újra a verseny elejéről, vagy a közepest. A közepest tettük fel, de arra számítottunk, hogy az harminchárom körnél kevesebbig bírja. Emiatt nem tudtuk, hogy célba érünk-e.”

A spanyol végül 15 kör tötyörgés után rákapcsolt, mivel az Alpine észlelte, hogy a feltorlódott vonatban Esteban Oconnak esélye sincs arra, hogy ellépjen 5 másodpercre a többiektől. A franciának az időbüntetése miatt lett volna sietős a dolga.

 


Ezt a kérdést Esteban Ocon is sokszor feltette a futam után. A francia az 1-es kanyarban koccant össze Lewis Hamiltonnal, aki a belső íven próbálta meg kifékezni őt. Az FIA indoklásában a 2022-es Vezetési Irányelvek című dokumentumra hivatkozott, melyet a versenyigazgatók a szezonrajt előtt adtak ki. Erre azért volt szükség, mert tavaly sok vita tárgyát képezte, hogy a külső és belső íven lévők számára mi megengedett a csaták során, és mi nem.

A belső íven történő előzéseknél a leegyszerűsített irányelv kimondja: „az előző autónak jelentős mértékben a másik mellé kell érnie (…) miközben biztosítani kell, hogy a másik autó a pálya határain belül tudjon maradni.”

Ocon bűne az volt, hogy nem hagyott elég helyet Hamiltonnak, miközben a Mercedes már beszúrta mellé az orrát. A francia elárulta, a bírák azt mondták neki, hogy 2021-ben egyszerű versenybalesetnek minősítették volna az ütközésüket. A versenyző szerint az FIA egy olyan irányelvre, illetve versenyzők közötti megállapodásra hivatkozott, amiről ő még nem is hallott. Az M4 Sportnak a futam után elmondta: „Ez nemcsak az én álláspontom, hanem itt mindenkié. Egyáltalán nem értem a büntetést. A jelek szerint van egy új szabályozás a versenyzésre vonatkozóan, amiről még sosem hallottam, és azt mondák, erről az összes versenyző megegyezett. Én ezt még eddig nem is hallottam… Furcsa, hogy öt másodperces büntetést kaptam.”

 


Idén már nem először láttunk efféle balesetet. Dzsiddában az időmérő edzésen ugyancsak Mick Schumacher Haasának hátulja vált le a pilótafülkéről. Miközben e két balesetből azt hihetnénk, hogy valami nem stimmel az idei Haasszal, a valóságban a drámai képet festő autószelésnek biztonsági oka van.

Az FIA 2022-ben a Romain Grosjean 2020-as bahreini tűzesete nyomán lefolytatott kutatásaira hivatkozva előírta, hogy az autókat úgy kell megalkotni, hogy bizonyos kisebb erejű becsapódásoknál a hátuljának le kell válnia. Ezzel elsősorban a ható erők csökkentését célozzák.

Idén az autók minimum 798 kilogrammot nyomnak, vagyis a falnak csapódásuknál nagyobb a tehetetlenségük, mint a könnyebb gépeké.

 


Jól elviccelődtek a versenyzők – bár néha inkább kínjukban – azon, hogy a mai nagy autókkal egyszerűen lehetetlen előzni Monacóban. A helyzet sosem volt könnyű, ám idén nehezítette, hogy az eső miatt eltérő módon tapadt a versenyív és a pálya többi része. Csou Kuan-jü reménytelenségében egy kamikaze megmozdulást próbált végigcsinálni az alagútból kifelé, ám miután majdnem falnak csapta a megvadult Alfa Romeóját, közölte csapatával: „Én megpróbáltam. Szükségem lesz egy új alsónadrágra…”

Fernando Alonso Lewis Hamiltonnak szúrt oda a futam után azzal, hogy nagyon könnyű volt maga mögött tartania a mercedesest, Toto Wolff szerint pedig mindent elmond a pályáról, hogy a spanyol még Forma–2-es tempót, 5 másodperccel lassabb köröket is megengedhetett magának anélkül, hogy aggódnia kellett volna a támadások miatt.

Az első három helyezett is elviccelődött a hajrában látott csatájukon, ami valójában nem volt igazi csata.

Verstappen: Lehetetlenség itt előzni. Az egyensúly jó volt, és egészen közel kerültem. Ha akartam volna, párszor neki tudtam volna koccanni Carlosnak a hajtűben. Szerintem tetszett volna neki…

Sainz: Én kétszer is azt mondtam, most megforgatom (ti. Pérezt), mert annyira lassú volt!

Verstappen: Egyszer más íven is mentél.

Sainz: Olyan volt, mintha parkolni akart volna. Így csinált a kezével (tekerte a képzeletbeli kormányát, mintha egy parkolóhelyre tolatna be.)

Pérez: Tudtam, hogy akár le is parkolhatom az autómat, mert úgy sincs hely ott senkinek

Ezek alapján az egymást üldöző autók láttán is felesleges volt izgulni. Vagy mégsem? Annyira azért nem magától értetődő, hogy bármit is csinál a hátul haladó, biztosan nem lesz helycsere. Pérez rámutatott: „Beszéltem Maxszal, hogy többször is előfordult vele, de még Carlos is nagyon közel volt a falhoz a tizenötösben egyszer, szóval mindannyiunknak voltak pillanatai, amik akár a versenyünk végét is jelenthették volna.”

További tartalmak