Musorujsag
Élő Eredmények

Egy feltört kód, ami aranyat érhet a Mercedesnek

Egy feltört kód, ami aranyat érhet a Mercedesnek

Autosport
Tudatosan a hosszabb és nehezebb utat választotta a Mercedes a 2022-es autójával kapcsolatos problémái után, és ennek hosszú távon élvezhetik az előnyeit.

Alighanem a „delfinezés” lett 2022 legtöbbet emelgetett szava a Forma–1-ben. A szívóhatású autókra jellemző pattogás a legtöbb gárda számára fejtörést okozott, és voltak, akiknek teljesen félrevitte az évét. A Mercedes versenygépeinek tervezési filozófiája feszegette a határokat, és pechjükre éppen olyan módon, hogy az felerősítette és nehezebben kezelhetővé tette a delfinezés jelenségét.

A csillagosoknak be is kellett érniük egyetlen futamgyőzelemmel az előző szezonban, ám mint arra vezető mérnökük, Andrew Shovlin rámutatott, abban, hogy ennyire nehezen és későn jöttek – úgy, ahogy – egyenesbe, szerepe volt annak is, hogy tudatosan a rögösebb és bonyolultabb utat választották. A problémák felismerése után nem az volt tudniillik az első lépésük, hogy mindent megtettek az autójuk kijavításáért, helyette olyan mélyre akartak ásni a problémában, amennyire csak lehetett, hogy biztosak legyenek benne, teljességgel értik annak forrását és összefüggéseit.

E folyamat lassította a W13-as fejlesztését, hiszen a munkát nem az autó módosításával, hanem az eszközeik átalakításával, tökéletesítésével kellett kezdeniük. „Arra fókuszáltunk, ahogyan dolgozunk, ahogyan az autó fejlesztését mérlegeljük. És ez az erőfeszítés azt jelentette, hogy az autó, amivel a pályán versenyeztünk, talán nem volt annyira gyors, mint lett volna, ha teljes gőzzel a fejlesztésre mentünk volna rá” – magyarázta az Autosportnak a szakember.

„Lényegében próbáltuk feltörni a kódot, hogy mi történik ezekkel az autókkal aerodinamikai szempontból. És mihelyst megértettük ezt, mintha a fejlesztés terén felkapcsolták volna a villanyt, és egyből láttuk, merre megyünk, tudtuk, milyen teljesítményt kell célba vennünk a jövőre nézve.”

A költségplafon és a fejlesztési korlátozások korában az autó és az eszközök párhuzamos fejlesztése nehezebb. Mindennél fontosabbá vált, hogy helyesen válasszanak fejlesztési irányt, és a helyes döntésekhez megfelelő eszközök, módszerek kellenek. A Mercedesnek e téren voltak hiányosságai, amire forrásokat kellett fordítania.

Lewis Hamilton a barcelonai sikánban (Fotó: XPB)

„A probléma nem igazán a szélcsatornával volt kapcsolatos, inkább azzal a szóban forgó mechanizmussal, amit egyik modellezésünk segítségével sem vettünk észre a munkánk során: a delfinezés mechanizmusával.”

„Két dolgot kellett tennünk. Az egyik, hogy ki kellett irtanunk ezt az autóból. Ez eleinte igen fájdalmas volt, mert elvonta a figyelmünket és a véges forrásainkat, amivel a költségplafon alatt az aerodinamikai részleg rendelkezik. És meg kellett értenünk a problémát.”

„Nagyon alapvető munkálatokról volt szó, és csak próbáltuk kitalálni, hogy mi is történik valójában. Aztán rájöttünk, hogyan fejlesszünk ki eszközöket, amikre szükségünk van a visszatéréshez. Elkötelezhettük volna magunkat amellett is, hogy csak új elemeket gyártunk és feltesszük őket az autóra, és csak bízunk bennük, hogy működnek.”

Ebből jobban érthető, miért mondta azt a szezon során George Russell és Lewis Hamilton annyira magabiztosan, hogy hosszú távon még kamatoztatni fogják a 2022-es szenvedésük tapasztalatait. Az új, 2022-es autókhoz tökéletesített szimulációs programok és egyéb eszközök nemcsak a 2023-as javításban lesznek nagy segítségükre, de talán olyan tudásra is szert tehetnek velük, amire egyes, kevesebb problémával szembesülő riválisok még nem tettek szert.

Borítókép: Lewis Hamilton (Fotó: XPB)

További tartalmak