Az ügy a Blommberg nagy port kavaró cikkével indult, melyben arról írtak, a szaúd-arábiai állami befektetési alap ajánlatot tett a Forma–1 kereskedelmi jogait birtokló Liberty Mediának a széria felvásárlására. A szaúdiak állítólag 20 milliárd dolláros ajánlattal álltak elő, amit az amerikai cég gyorsan visszautasított.
Erre reagált hétfő délután az FIA elnöke, Mohammed bin Szulajm, aki közösségi oldalán intette óvatosságra a sportág iránt érdeklődőket, mondván, a Forma–1 beárazása (ami túlzó is lehet) rossz hatást gyakorolhat a szövetségre, a szervezőkre és a szurkolókra is, hiszen emelheti a jegyárakat.
Bár üzenetében kiemelte, a sportág érdekeit tartja szem előtt, és így óhajt tenni a jövőben is egy esetleges komoly felvásárlási ajánlat esetén is, megjegyzései az Autosport, a BBC és a Sky egybehangzó értesülései szerint nem nyerték el a Liberty Media tetszését. A kereskedelmi jogok birtokosa állítólag hivatalosan is hangot adott bosszúságának.

Mégpedig egy, az F1 jogi osztálya által kiküldött levél formájában, amit az FIA elnöke mellett a királykategória csapatai is megkaptak. Ebben túl azon, hogy hangot adnak megdöbbenésüknek, kifejtik azt is, hogy aggódnak, amiért az FIA első embere beavatkozott a kereskedelmi jogok birtokosának ügyeibe.
Ez azért sérelmezik, mert az eredeti, Max Mosley által 2000-ben aláírt egyezmény (melynek értelmében az FIA 100 évre birtokba adta az F1 kereskedelmi jogait) kimondja, hogy az FIA az üzleti ügyekbe nem szólhat bele, csak a sporttal kapcsolatos kérdéseket rendezheti.
Végül megjegyzik, Ben Szulajm a sportág értékével kapcsolatos megjegyzéseivel „túllőtt a célon”. A levélben állítólag ez állt: „Az FIA egyértelmű kötelezettséget vállalt arra, hogy nem tesz semmit, ami sérti a jogok tulajdonosát, azok kezelését valamint hasznosítását. Úgy véljük, ezek a megjegyzések, melyek az FIA elnökének hivatalos közösségi-média csatornáján jelentek meg, beavatkoztak ezekben a jogokba.”
Az Autosport megjegyzi, az F1 roppant komolyan veszi az ügyet, komoly hangneme pedig nem véletlen, az FIA ugyanis elvileg felelősségre is vonható, ha kiderül, hogy az elnök megjegyzései kárt okoztak a szervezőknek, a részvényeseknek vagy a befektetőknek.
