Az elmúlt évek egyik, ha nem a legijesztőbb Forma–1-es balesete Romain Grosjean nevéhez fűződik, aki a 2020-as bahreini verseny rajtja után élte át a máig emlékezetes tüzes incidenst, mely során autója kettészakadt, ő pedig több másodpercet töltött a lángoló roncsok között. Ezek közül emlékezetes módon segítő nélkül szabadult.
A vizsgálatok után az is kiderült, hogy csodával határos módon, néhány égési sérüléssel és szalagszakadással megúszta a látványos balesetet, ami egyébként a tervezettnél korábban vetett véget 2009 óta tartó F1-es pályafutásának.
Az utolsó két hétvégén ugyanis sérülései miatt nem vezethetett, a nagy baleset volt tehát F1-es búcsúja. Nevét azóta legtöbbször ezzel az esettel hozzák összefüggésbe, amit ő maga vicces tart, de zavarónak nem. „Nem (nem zavar). Nem igazán érdekel, hiszen ez is a pályafutásom része. Főleg az Egyesült Államokban, ahol az F1 most viszonylag új dolog, sokan erre emlékeznek” – kezdte.
„Sokan nem látták a 2012-es és a 2013-as dobogós helyezéseimet. Majdnem szereztem három F1-es futamgyőzelmet, de ez sajnos külső okok miatt nem jött össze. De elég vicces a dolog. Találkoztam persze olyanokkal, akik a lotusos idők óta ismernek és végignézték (a pályafutásom)” – tette hozzá.

„És van sok fiatal, a fiatalabb közönség tagjai, akik a Netflixen látták a Drive to Survive-ot, és ők nagyon sokat beszélnek Güntherről (Steiner) meg persze a balesetről. De ez a baleset olyasmi, amire felfigyelt a világ. Nagyjából mindenhol lement a tévében, ahol volt adás. Megkapó volt. Főnix, nekem ez jut eszembe. Felemelkedés volt valami rosszból. Nem a tűzköz kapcsolódik, hanem ahhoz, hogyan tudsz felállni valamiből, ami tönkre is tehetne, de te pozitív módon hasznosítod” – emelte ki.
„Szóval, igen… ez a baleset kétségtelenül része az életemnek, a karrieremnek. A sebhely a bal kezemen örökre velem marad. Ez egy jó emlékeztető, de persze nemcsak arról van szó. Ez egy kicsit több ennél. Erre is csak az utam részeként tekintek, mint bármelyik dobogós helyezésre. Őrület, de valahogy mégis jó dolog sült ki belőle” – magyarázta.
És, hogy mit adott a baleset a francia versenyzőnek? A beszélgetés során kiemelte, azóta sokkal jobban értékeli az életét. „Azt hiszem… az ember ilyenkor mindig jobban értékeli az életét. Amikor elveszítheted, akkor jössz rá, hogy tényleg bármikor oda lehet. Most sokkal inkább a mának élek. Jobban élvezem az életet. Ezért mondom, hogy pozitív élmény volt. Ez is őrültségnek hangzik, de az élet azóta egy kicsit szebb” – mondta.
„Azért kaptuk az életünket, hogy éljünk. Ha azt akarod, hogy ne történjen semmi, akkor maradj otthon, és ne csinálj semmit. Én nem így látom az életet. Inkább 300 kilométer/órás sebességgel élem meg azt. Kiélvezek mindent, amit lehet. Repülőgépet, versenyautót irányítani. Inkább szórakozom, minthogy azt mondjam, ó ez veszélyes, inkább otthon maradok, hogy védjem magam. Én így látom a dolgot. Ha boldog akarok lenni, meg kell tapasztalnom ezeket a dolgokat, át kell élnem ezeket az érzéseket. Én ezt így látom. Az összes korábbi probléma, a dugók, a repülők késése, vagy bármi más, ami miatt panaszkodtál… most inkább arra gondolok, ha meghaltam volna, már itt sem lennék. Szóval egy ilyen probléma nem nagy ügy. Ez itt a legfőbb különbség” – zárta gondolatát.
