A csapatbajnokságban Szuzukában eldőlt a 2023-as idény legfőbb kérdése. A Red Bull matematikailag is bebiztosította a címvédését a múlt hétvégi Japán Nagydíjon. Stílszerűen egy rekord megdöntésével tette mindezt, hiszen korábban még soha egy gárda sem tudott hat versenyt tét nélkülivé tenni egy idény végén a korai bajnokavatással.

Mindez azonban csak a hátralévő versenyek száma alapján tekinthető rekordnak, amit némiképp eltorzít az a tény, hogy 2023-ban több versenyt rendeznek, mint a hasonló dominanciák korábbi éveiben. Ha ezt a szempontot is figyelembe vesszük, Max Verstappenéknek a Michael Schumacher nevével fémjelzett 2002-es Ferrarit, de Ayrton Senna és Alain Prost 1988-as McLarenjét sem sikerült felülmúlniuk.

Az éves futamszámhoz viszonyítva a legkorábbi bajnokavatásra 35 évvel ezelőtt került sor.

A legkorábbi konstruktőri bajnokavatások a futamszámhoz arányosítva:

A bajnokavatás lehetséges dátumát persze erősen befolyásolja, hogy egy adott évben hány pont szerezhető. A pontrendszer a vizsgált éveket tekintve sokat változott, a Ferrari uralkodásáig a győztes például csak 10 pontot kapott, 2002 után az első és második hely között mindössze 2 pont volt a különbség, míg idén például sprintversenyeken is szerezhetők pontok, hat hétvégén is, ami némiképp eltolta a bajnokavatás lehetőségét.

Az tehát, hogy a Red Bull jelenleg 623 pontot gyűjtött, önmagában nem mond semmit, az összevetésnél érdemesebb figyelembe venni a megszerezhető és a megszerzett pontok arányát.

Fotó: Red Bull

Verstappenék ilyen szempontból 83,18%-os arányt értek el eddig. Hogy mennyire hiányoznak a Verstappentől jóval kevésbé hatékony Sergio Pérez pontjai, azt jól mutatja, hogy ennél a mutatónál a Mercedes a nyolcéves uralkodása idején három alkalommal is jobbat ért el. 2015-ben 86,04%-ot, 2014-ben 85,80%, 2016-ban pedig 84,72%-ot.

Az időmérőkön a Mercedes többszörös fölényben volt

A német Motorsport-Magazin ezenkívül arra is kíváncsi volt, valóban nevezhető-e a Red Bull idei éve az F1 történetének legdominánsabb szezonjának. Ha a csapat 14-es győzelmi szériáját vesszük, ami csúcs, annak tűnhet, ám ha a többi csapattal szembeni különbségeket, már nem feltétlenül az.

A Red Bull a lap számításai szerint átlagban 0,240 másodpercet vert idén a mindenkori második legjobbra az időmérő edzéseken. Az 1988-as McLarennek négyszer ekkora volt az előnye a mezőnnyel szemben, de a Mercedes is több évben el tudta érni ennek a több mint dupláját.

Az első és a második közötti időmérős különbségek átlaga:

*2004-ben egykörös időmérős rendszer volt érvényben

A versenyeken a Red Bull a legdominánsabb

A versenyeken mért különbségek alapján ezzel szemben már inkább nevezhető a Red Bull a legdominánsabb csapatnak. Itt azért érdemes hozzátenni, nem mindegy, hogy az adott évben tankolással vagy anélkül versenyzett-e a mezőny.

Az első és a második közötti különbségek átlaga a versenyen:

*a McLaren 1988-ban több esetben kört adott a második csapatnak, így a különbségekről nincs pontos adat

Max Verstappen (Fotó: XPB)

Nem a Red Bull, csak Verstappen dominál

Miközben a fenti adatok főleg a 16-ból 13 versenyt megnyerő Verstappen mutatói, Pérez a pontszámok mellett más tekintetben is jócskán lerontja a Red Bull statisztikáját. Hogy mennyire, azt a versenyeken elért átlagos helyezések mutatják meg. E tekintetben a Red Bull 2,81-os átlagot tudott produkálni eddig, amivel a legjobb hatba sem fér be.

A legjobb, 1,79-os átlaga a 2002-es Ferrarinak van, amely 9 kettős győzelmet ért el. Az 1988-as McLarennek eggyel több, 10 kettős győzelme volt ugyan, ám több kiesésük is, ami 1,96-ra rontotta az átlagukat. A Mercedesnek ilyen szempontból a 2014-es volt a legjobb éve, akkor kerek 2-es átlagot produkáltak vasárnaponként. De további három alkalommal is jobb mutatót értek el, mint eddig idén a Red Bull.

A csapatok átlaghelyezése a versenyeken a két versenyző eredményei alapján: