Pourchaire komoly reménységként érkezett az F2-es bajnokságba, miután 2020-ban az ART versenyzőjeként kis híján legyőzte a szezont uraló Prema-pilótákat a Forma–3-ban (két fő rivális az azóta már a királykategóriában versenyző Logan Sargeant és Oscar Piastri volt); a végső győzelemhez csupán három pont hiányzott neki.
Ezt követően első F2-es szezonjában, a monacói hétvégén a széria legfiatalabb futamgyőztesévé vált (ezt a rekordot most is tartja), majd 2022-ben a bajnoki győzelemért is harcba indult. Végül azonban – néhány peches hétvége után – alulmaradt Felipe Drugovich-csal szemben.
Ezt követően egy ideig kérdéses volt, folytatja-e F2-es pályafutását, a Sauberrel közösen viszont úgy döntöttek, még egyszer nekivágnak, hátha összejön a bajnoki cím. A kezdés biztató volt, Pourchaire dominált Bahreinben. Akkor talán senki sem gondolta volna, hogy több futamgyőzelmet a szezonban már nem szerez, míg azt, hogy bajnok lesz, sokan biztosra vették.
Théo Pourchaire Abu-Dzabiban, az F2-es sprinten (Fotó: XPB)Végül mindkét forgatókönyv érvényesült: noha Pourchaire győzni már nem tudott, számos dobogós pozíciót és rengeteg értékes pontot gyűjtött. Ez pedig elég volt ahhoz, hogy a nagy rivális, a hat győzelmet szerző – viszont többször nullázó – Frederik Vesti előtt végezzen.
A döntő hétvégéje igencsak döcögősen indult Pourchaire számára, aki az időmérőn csak tizennegyedik lett – elismerte, ebben közrejátszott az is, hogy nehezen tudott visszaszokni az F2-be az F1-es szabadedzéses beugrása után –, a futamokon viszont hozta a kötelezőt: a sprinten és a főversenyen is fontos pontokat gyűjtött. Feljutva ezzel a csúcsra.
„Nagyon-nagyon boldog vagyok, de nagyon-nagyon fáradt is” – kezdte első, a bajnoki győzelem után adott nyilatkozatát. „Mindent beleadtam, kemény hétvége van mögöttem. Nagyon sokat vezettünk ezen a hétvégén. Az első edzésen F1-es autót is vezethettem.”
Théo Pourchaire az Alfa Romeóval tesztel (Fotó: XPB)„Ezután szenvedtem az átállással az időmérőn, és így csak a tizennegyedik helyről rajtoltam, ami óriási stresszt jelentett. Néha úgy tűnik, szenvedek… de sosem adom fel! Nagyon szerettem volna megszerezni ezt a bajnoki címet és a csapatbajnoki győzelem is sokat jelent. Büszke vagyok a srácokra, mindenkire a csapatban” – tette hozzá.
„Szeretném megköszönni a Sauber akadémiának, a testvéremnek – aki valószínűleg valahol sír a háttérben –, a legjobb barátomnak, Matteónak, a szüleimnek és mindenkinek, aki támogatott. F2-es bajnok vagyok! 2020-ban összetört a szívem, miután három ponttal elmaradtam Oscar mögött, aki ott van az F1-ben és jól teljesít. Ott voltam mögötte… és elég sokat szenvedtem az F2-ben, de ez az év elképesztő volt” – folytatta a francia, aki 2024-ben már nem indulhat az F2-ben.
Eldőlt viszont az is, hogy az F1-ben nem lesz számára hely, kérdés tehát, versenyezteti-e valahol a Sauber, vagy csak a tartalékosi feladataira fog összpontosítani. „Még nem tudom, hogyan alakul a következő szezon, de a lehető legjobban fogok felkészülni rá. Az álmom továbbra is az F1, remélem, eljutok oda, úgy érzem, közel vagyok hozzá” – jegyezte meg 2024 kapcsán.
Théo Pourchaire (Fotó: XPB)Egy nyilatkozatában egyébként már jelezte, ő azt preferálná, ha valahol vezethetne jövőre is, a szimulátorozást ugyanis nem érzi elégségesnek. „Jó, hogy tartalékos leszek, de ez nem elég. Ezt már mondtam a csapatnak is. Fiatal vagyok és tudom, hogy megvannak a képességeim ahhoz, hogy továbblépjek. Nem elég, hogy egy évig a pálya szélén vagyok és szimulátorozok meg részt veszek néhány F1-es teszten” – emelte ki.
„Fenn kell tartanom a fizikai állapotomat és élesnek kell maradnom. A lehető legmagasabb szinten szeretném űzni ezt a sportot. Vannak bajnokságok, melyekben ezt megtehetem. Már folynak a tárgyalások. Valami olyasmit akarok csinálni, ami felkészít arra, hogy 2025-ben F1-es versenyző legyek. Az endurance szép, de nekem nem cél, mert nem érzem, hogy közelebb vinne az F1-hez” – zárta gondolatát a francia, akinek tehát már a jövel kapcsolatban is határozott elképzelései vannak.
Théo Pourchaire (Fotó: XPB)