A Red Bull szerint nem kérdéses, az idei szezon felére a McLaren vált az első számú erővé a Forma–1-ben. Max Verstappen a nyári szünet előtti utolsó versenyhétvégéken már nem üldözöttként, hanem csak üldözőként emlegette a Red Bullt, csapata pedig elismerte, irigyli az MCL38-as bizonyos sajátosságait, a sokoldalúságát és a könnyű beállíthatóságát.

Ha csak az elmúlt 8 futamot nézzük, a McLaren mindenkinél több pontot szerzett a bajnokságban. A Mercedest 40, a Red Bullt 73 ponttal múlta felül.

Miközben a Red Bull RB20-as fejlesztése döcög, a McLaren pályája töretlenül felfelé ível. A felzárkózásukat ugyan már tavaly év közben megkezdték, az őket győzelemre esélyessé tévő látványos ugrást Miamiban tették meg, azóta stabilizálták a helyüket a mezőny elejében.

Max Verstappen és Lando Norris (Fotó: XPB)

Miközben a csapatnak jár a dicséret, viszonylag kevés szó esik arról, hogy milyen szerepe lehet ezen áttörésben egy év elején, a Red Bulltól érkezett szakemberüknek. Rob Marshallról van szó, aki januárban állt munkába Wokingban, és aki 17 évet töltött a Red Bullnál.

Amikor tavaly bejelentették, hogy Marshall a McLarennél folytatja, a Red Bull még nem győzte hangsúlyozni, hogy szakemberük egy ideje már kisebb szerepet vállalt az F1-es gárdájuk életében, ezért nem jelent akkora veszteséget a távozása. Idén év elején Christian Hornerék ugyanakkor már célozgattak arra, hogy az ellenfeleik másolással, az ő megoldásaik átvételével zárkóztak fel rájuk – és nem kizárt, hogy ez alatt nem csak a látható aerodinamikai megoldásaikra céloztak.

A korábbi csapatfőnök, Otmar Szafnauer szerint nagyon is lehetséges, hogy egy csapat egyetlen szakember ötleteire vagy iránymutatására alapozva hirtelen nagyot lépjen előre. James Allen podcastjában magyarázta el, hogyan.

„Amikor azt hallod, hogy az aerodinamikai teljesítmény az autó bizonyos mechanikai elemeinek köszönhető, és tudod, hogy ezek a mechanikai elemek valójában hogyan szabadítják fel a teljesítményt, akkor irányt mutathatsz a csapatnak, hogy merre kellene nézelődni. Elkezdesz ott keresni, és találni fogsz teljesítményt. Igen, teljes mértékben: egy ember jelentheti a különbséget, főleg, ha egy ilyen jelentős szabályváltozásról van szó, mint ami itt volt”

– magyarázta Szafnauer.

Utóbbival a szívóhatású autókra célzott, melyek titkát elsőre csak a Red Bull tárta fel és értette meg igazán, a többiek nagy lemaradással kezdtek nyomozni.

Jonathan Wheatley és Rob Marshall (Fotó: XPB)

Bár ez puszta találgatás, Marshall szerepe több szempontból is „gyanús” lehet. Egyfelől ő az autó mechanikus részeinek specialistája, ő találta ki a Renault-csapat 2006-ban betiltott ellensúlyos lengéscsillapítóját, de a Vettel-korszak Red Bulljainak sikeréhez is nagyban hozzájárult. Akár kivonta őt a forgalomból a Red Bull 2023-ban, akár nem, a 2022-es autógenerációról alighanem tudott annyit, hogy az hasznára válhasson más csapatnak.

Az pedig csak még érdekesebbé teszi a helyzetet, hogy a McLaren nem a szezon kezdetétől, hanem a májusi Miami Nagydíjon bevetett fejlesztések érkezése óta számít győzelemre esélyesnek. Marshall januártól dolgozik Wokingban, és ez az öt hónap akár elegendő is lehetett ahhoz, hogy az első iránymutatásaiból, észrevételeiből konkrét fejlesztések legyenek…

„Szívóhatású autónk vannak, amik korábban nem voltak, és ha egyes mechanikai elemek kerülnek az autóra, amikkel mások nem rendelkeztek, a fordulat a teljesítmény szempontjából lehetséges. Nem mondom, hogy erről volt szó, de úgy vélem, hogy van olyan terület, amiben van teljesítmény, ami nem pusztán aerodinamika, de felszabadítja az aerodinamikát” – találgatott tovább Szafnauer.

Az új autógeneráció éveiben aligha véletlen, hogy olyan nagy a mozgolódás a mérnökpiacon, mint manapság. A költségvetési plafon mellett ezt az ötletek és nézőpontok cseréje is inspirálja. És ha az új nézőpontok és ötletek a szabályrendszert kezdettől jól olvasó ellenféltől érkeznek, az bizonyára felgyorsítja a fejlődés folyamatát.