Oscar Piastri a McLaren futamgyőztes ifjú sztárja. Az ausztrál versenyzőnek nem kellett sok idő az F1-ben, hogy igazolja, miért tartják sokan a jövő nagy reménységének, potenciális bajnokának, illetve hogy miért akarta őt annyira a McLaren, hogy még jogi bonyodalmakba is belement érte.
Alakulhatott volna nagyon másképp is. Miközben ma teljesen természetes, hogy a McLaren színeiben versenyez, Piastri 2022-ben még Alpine-reménység volt, aki az F2-es bajnoki éve után szorgosan rótta a tesztkilométereket, hogy felkészüljön az F1-es debütálására – a kék márka színeiben. Az ezen terveket meghiúsító botrányra sokan emlékezhetnek. Az Alpine elfelejtette aláírni Piastrival az előléptetésről szóló szerződést, a versenyző menedzsmentje pedig ezt kihasználva – és látva a fejetlenséget – 2022 nyarán felvette a kapcsolatot a McLarennel, majd alá is írt velük egy előmegállapodást. Jött a veszekedés, majd a bírósági ügy, melyből a McLaren és Piastri győztesen, az Alpine pedig megszégyenülve került ki.
A megszégyenülést az Alpine akkori csapatfőnökének, Otmar Szafnauernek kellett magyaráznia, akiről viszont már az ügy részleteinek nyilvánosságra kerülésekor tudható volt, hogy csak belecsöppent a kínos helyzetbe, hiszen csak az év elején állt munkába Enstone-ban, miközben a mulasztásokat már hónapokkal korábban elkövették.
Szafnauer a High Performance podcastban most érdekes összefüggésekre világított rá a Piastri-ügyben, melyből kiderül, ezt az ügyet egyes vezetők a cégen belül ellene használtak ki. Az Alpine-tól múlt augusztusban elküldött szakember mindenekelőtt kontextusba helyezte a történetet, és rámutatott, kezdettől nem úgy működött az Alpine-projekt, ahogyan ő azt előzetesen elképzelte. „Több dolog is félrement az Alpine-nál, az egyik az volt, hogy nem én irányítottam az egész csapatot. A HR-részleg nem alám tartozott, Franciaországnak jelentett. A gazdaságiak nem hozzám tartoztak, Franciaországnak jelentettek. A kommunikációs részleg sem nekem jelentett, és a marketingcsoport, a kereskedelmiek sem nekem jelentettek. Egyből tudtam, hogy ez problémás lesz, és igazam lett” – mondta Szafnauer.
A kérdésre, tudta-e ezt, amikor aláírt a csapattal, tisztázta: „Mielőtt vállaltam a munkát, arról volt szó, hogy mindenki alám fog tartozni, és amikor megérkeztem, nem ez volt a helyzet. Tudtam ezt kezdettől. Azt gondoltam, fogom tudni kezelni, de tudtam, hogy problémás lesz.”
Mindez a Piastri-balhé szempontjából is fontos háttérinformáció: Szafnauer hangsúlyozta, úgy állították őt a botrány középpontjába, hogy valójában nem is tehetett az egész helyzetről.
„Egyáltalán semmi közöm nem volt ahhoz, hogy nem szerződtünk megfelelően Oscar Piastrival. Ezt a hibát novemberben követték el, míg én márciusban kezdtem. Novemberben alá kellett volna írni a Piastri-szerződést, és sosem írták alá. Én márciusban kezdtem, fogalmam sem volt róla, hogy nem adták be megfelelően a dokumentumokat a szerződéseket elismerő bizottságnál és sosem írták velük alá a szerződést.”
„Oscar Piastri az Alpine-akadémia versenyzője volt, aki élvezte az Alpine támogatásának előnyeit. Volt egy megállapodás arról, hogy miután befejezte az F2-es pályafutását, az Alpine-nak opciós joga van az F1-es versenyzőjévé tenni Oscar Piastrit. De ezt a szerződést sosem léptették életbe. Novemberben. Kéthetes idősáv volt arra, hogy ezt megtegyék, de nem tették.”
„Miután a CRB-nél elveszítettük az ügyet, mert hibásan adták be a dokumentumokat, az Alpine kiadott egy sajtóközleményt, és abban szerepelt az én fotóm. Egy: semmi közöm nem volt a dologhoz, hiszen még ott sem voltam. Kettő: a kommunikációs osztály nem alám tartozott, és úgy gondolták, jó ötlet az én képem sajtóközleménybe tételével elterelni a figyelmet azok inkompetenciájáról, akik akkor az Alpine-nál voltak”
– magyarázta Szafnauer.
Megerősítette, nem pusztán véletlenről volt szó, és nem csak azért került a fotója a közleménybe, mert ő volt a csapatfőnök. Ez külön utasítás volt felsőbb szintekről. „Nem. Az a hölgy, aki valójában a képet beletette, nekem dolgozott a Force Indiánál, ezért mondtam neki, hogy ennél többet vártam volna, mire ő azt mondta: neki csak mondták, hogy ezt tegye.”
„Nem volt nagyszerű. De megmutatta, hogy voltak emberek az Alpine szervezetén belül, akik megbízhatatlanok voltak, és azért tették közzé, hogy megfogjanak. Nem dolgoztak együtt velem.”
Szafnauer szerint világos, hogy bizonyos csapattagok vezetői szinteken nem az Alpine érdekeit tartották a legfontosabbnak. „Amikor valaki nem a csapat teljesítményével foglalkozik, hanem a hatalmával, akkor ilyesmit csinál. Volt egy mondás a Fordnál – és remélem, már nem így van ott –, hogy a Ford Motorcompany nem autókat gyárt, hanem karriereket. Ez azt jelenti, hogy többet foglalkozol a pályafutásoddal. A Forma–1-ben nem ez van, de előfordulhat, ha mondjuk van egy csapat ember a Renault-csoportnál, akik jelenleg az F1-es csapatot irányítják, és akiket nem a teljesítmény érdekli, hanem a pályafutásuk. Ezek eredményeznek efféle döntéseket” – állapította meg.
Megkérdezték, mindezek tükrében miért védte mégis elszántan az Alpine igazát Piastri-ügyben. Szafnauer szerint ennek is megvolt a jogos alapja. „Noha nem írták alá időben a szerződést, abban szerepeltek dolgok, amiket mi teljesítettünk Oscarnak. És ez nem volt lényegtelen. Ötezer kilométer egy kétéves autóval igen sok pénzbe kerül. Ezt teljesítettük, mint mindent, ami abban a soha alá nem írt szerződésben szerepelt. És ha a brit jogrendszerben vittük volna bíróság elé, talán nyertünk is volna” – vélekedett Szafnauer.
A volt csapatfőnök a beszélgetés során egyébként élesen elhatárolta magát az Alpine/Renault maradó vezetőitől és kritizálta őket, kiemelve, hogy az idén látott „katasztrofális” teljesítményük igazolja a tévedésüket. Saját menesztése kapcsán tisztázta: olyan belső változtatásokat vártak el tőle, amikkel ő nem értett egyet. Szerinte sok olyan szakembert küldtek el, akik valójában nem végezték rosszul a munkájukat, és ő nem akarta ehhez adni a nevét.