Amióta 2009-ben a kivonulás mellett döntöttek, a Toyotát többször is hírbe hozták a Forma–1-gyel, ám a japán cég rendszerint határozottan elzárkózott a lehetőségtől. Oka éppen volt rá, hiszen 2002 és 2009 között csillagászati összegeket költött el az F1-es gyári projektjére, amit azóta is mindenki kudarcként emleget, mivel a legjobb bajnoki helyezésük a 2005-ös 4. pozíció volt, a versenyeken pedig összesen 13 dobogós hely, melyek egyike sem győzelem volt.

Pénteken a Toyota bejelentette, hogy technikai partneri megállapodást kötött a Haas F1-es csapatával, ami azt jelenti, hogy 15 év után először újra érdekeltek lesznek a Forma–1-ben. Innen nézve visszatérésről beszélhetünk, ám mint azt a bejelentés kapcsán tartott sajtótájékoztatón Fudzsiban a Toyota elnöke, Tojoda Akio a beszéde végén hangsúlyozta, az igazi visszatéréstől ez azért távol áll.

„Ha kérhetem, ne azok legyenek a szalagcímek, hogy »A Toyota végre visszatér az F1-be«” – mondta a vezető. „Ehelyett jobb lenne olyan szalagcímeket látni, amik inspirálják a japán gyerekeket, hogy arról álmodozzanak, hogy egy nap majd ők is a világ leggyorsabb autóit vezethetik.”

Tojoda ezzel tulajdonképpen megmutatta az irányt, amit ezzel az együttműködéssel vettek. A japánok sajtóközleménye, de a cég két vezetőjének beszéde is egyértelművé tette, hogy az F1-es szerepvállalással az ő fő céljukat az utánpótlásképzés jelenti: ebben újra meg akarták teremteni a kapcsolatot a Toyota és az F1 között. A hidat mostantól a Haas jelenti.

Mit kap a Haas?

Miközben a mostani bejelentéssel arra is gondolhatnánk, hogy a Toyota megtette az első lépést a Haas esetleges átvétele felé, az amerikai csapat azt már az együttműködésük lehetőségéről felröppenő nyári pletykákra reagálva egyértelművé tette, hogy ők csak technikai partnereket keresnek, akik segítségével bővíthetik a csapatuk kapacitását.

A Haas továbbra is a legszerényebb háttérrel rendelkező tagja a mezőnynek: az autójuk nagy részét a Ferraritól veszik, illetve a Dallarával együttműködésben fejlesztik, nincs saját szimulátoruk, sem szélcsatornájuk, de létszámban is messze elmaradnak a riválisoktól, bizonyos területeket (például gyártás) pedig egyáltalán nem tudnak lefedni e modell miatt.

Ennek ellenére a továbbfejlődés lehetőségeit keresik. Erről az idén munkába állt csapatfőnökük, Komacu Ajo már év elején beszélt, amikor elődje, Günther Steiner Gene Haas tulajdonos fejéhez vágta, hogy nem hajlandó költeni a csapat fejlesztésére és bővítésére. Komacu nemrég előrebocsátotta, hogy Haas a jövőben több pénzt fog biztosítani számukra, mivel 2024-ben megbizonyosodott arról, hogy képesek a legtöbbet kihozni abból, amijük van. A korábbi években ez nem ment nekik – ezért is menesztette végül Steinert.

Annak szándéka, hogy megtegyenek egy újabb lépést, a jelek szerint Haasban is megvan, és úgy fest, hogy a Toyotával (Komacu révén) meg is találta ennek a legkedvezőbb módját. Ahelyett, hogy nagy beruházásokba kezdenének, mint például az Aston Martin, akik Lawrence Stroll feneketlen pénztárcáját használva új gyárat, új szélcsatornát és szimulátort építettek, valamint több száz fővel növelték a csapatuk létszámát, a Haas az ekkora források hiányában inkább már meglévő infrastruktúrához és szaktudáshoz nyúl.

Komacu Ajo, Tojoda Akio és Takahasi Tomoja (Fotó: Haas)

A Toyota európai motorsportközpontja Kölnben még az F1-es projekthez épült fel. A szélcsatornáikat azóta szinten tartották, F1-es csapatoknak adták bérbe. A múlt évben még a McLaren használta. Emellett a létesítményeik is adottak, hogy Köln a WEC-csapatuk központja, valamint ott készülnek a ralicsapat által használt motorok is. Mindez olyan plusz humán erőforrást, infrastruktúrát és kapacitást jelent a Haasnak, ami eddig nem állt a rendelkezésére.

Ahogy Komacu Ajo csapatfőnök fogalmazott: „Annak lehetősége, hogy használhatjuk a Toyota Gazoo Racing forrásait és tudását, miközben a technológiai és gyártási folyamataik előnyeit is élvezhetjük, meghatározó lesz a fejlődésünk szempontjából. A világos célunk, hogy még versenyképesebbé váljunk a Forma–1-ben. Cserébe egy platformot kínálunk a Toyotának, amit teljes mértékben kihasználhatnak a mérnöki oldalon.”

Az elnök máig bánja a kivonulást – most új utat nyitott

A partnerség másik oldalán eközben ott a Toyota. Miközben az F1 minden tekintetben szárnyal, és a rivális Honda is nagy sikereket ér el benne, közben pedig az autógyártók számára fontos új, zöldebb technológiák alkalmazása mellett döntött a sorozat, az a Toyota számára több okból is újra vonzóvá válhatott. Attól ugyanakkor a jelek szerint továbbra is elzárkóznak, hogy aktív résztvevői legyenek az F1-nek. Se saját motorprogramról, se csapatvásárlásról nincs szó náluk. A közleményükből és a vezetők magyarázatából egyértelműen kiderül, hogy a fő céljukat egyszerűen az F1-es kapocs jelentette, amire elsősorban a versenyző- és szakemberképzés szempontjából tartanak igényt.

Tojoda Akio, a Toyota Motor Corporation elnöke pénteki beszédében kifejtette, a mai napig fáj neki, hogy 2009-ben a márka ügyvezetőjeként az F1-es kivonulás mellett kellett döntenie. „Én nem vagyok profi versenyző, de sok profi versenyző vesz körül. Amikor velük beszélek, az az érzésem, hogy mindenki a világ leggyorsabb autóit akarja vezetni. A versenyzők már csak ilyenek. Én vagyok az az ember, aki kivonult az F1-ből. Emiatt úgy gondolom, a versenyzők sosem tudtak őszintén beszélni velem erről. Mindig érezni lehetett némi elfojtást a garázsunkban.”

„Idén januárban mindenki előtt azt mondtam, hogy végre egy átlagos idős fickó lettem, aki szereti az autókat. Mélyen legbelül ez az autószerető átlagos fickó, Tojoda Akio mindig bánta, hogy az F1-ből való kivonulással elvágta az utat a fiatalok előtt, hogy a világ leggyorsabb autóit vezethessék.”

„Még mindig merem állítani, hogy a Toyota elnökeként meghozott döntésem az F1-es kivonulásról nem volt rossz döntés.”

Komacu Ajo és Tojoda Akio (Fotó: Haas)

„Nemrég alkalmam volt beszélni a csapatfőnök Komacu úrral. Komacu úr maga is nagyot mert álmodni, és mögötte ott volt az édesapja, aki mindig engedte neki, hogy az álmait hajszolja. Komacu úr és én is szeretnénk olyan apák lenni, akik engedik a gyermekeiknek, hogy kövessék az álmaikat. Komacu úrnak ezért köszönettel tartozom!”

„A Super Formula-versenyzők, akár a Toyotához, akár a Hondához tartoznak, gyerekként gokartoztak. Úgy vélem, az országban sok olyan gyerek van, akik felnéznek rájuk és maguk is gokartoznak. Együtt Komacu úrral és a csapatával növelnünk kell ezen gyerekek számát. De előtte még szeretném látni, hogy egy nap egy Super Formula-versenyző a világ leggyorsabb autóinak volánjához ül. Várom már az együttműködést Komacu úrral és a Haas valamennyi tagjával, amivel jót tehetünk a japán motorsport világában” – fejtette ki fő céljaikat Tojoda.

Közös versenyzőprogram és szakemberképzés

Takahasi Tomoja, a Toyota Gazzo Racing (TGR) elnöke eközben elmagyarázta, a versenyzőképzés mellett a mérnök- és szerelőképzés szempontjából is fontos számukra, hogy a Haason keresztül bejárásuk lehessen az F1-es világba.

„Hogy miért kezdünk bele ebbe a technikai együttműködésbe? Elmagyarázom. A TGR az ’első a vezető’ mottót követi az autógyártásban, amit az elnökünk hangsúlyozott is. A versenyzőktől a motorsport világában kapott visszajelzéseket az autógyártásban is hasznosítjuk a fejlesztésben” – magyarázta Takahasi.

Hangsúlyozta, e szemléletmód mentén három alappillére van a munkájuknak: az ember, a folyamat és a termék.

„Az emberi oldal a versenyzők, mérnökök és szerelők képzését jelenti, a folyamat pedig az adatelemzésre és -felhasználásra vonatkozik. A partnerségünkön keresztül szeretnénk erősíteni az embereket, valamint tanulni a folyamatról, ami a Haas csapatának erőssége az F1-ben, és aztán ezt átültetjük a termékfejlesztésbe.”

Ezek alapján világossá válik, mit kap az együttműködésből a Haas, és mit a Toyota. A csapat plusz embereket, az autógyártó pedig egy platformot a tapasztalatszerzésre, a tudás bővítésére. Ahogy Takahasi fogalmazott: „Az F1-ben aktív szerepkör a versenyzőké, a mérnököké és a szerelőké, ami egyaránt jelenthet álmot, motivációt és célt a gyerekek számára. A Toyota számára rendkívül fontos ilyen álmot teremteni a gyerekek számára, akik meghatározzák az autóipar jövőjét.”

A Toyota közleményéből kiderül, hogy ezen célok és kapcsolatok a jövőben japán versenyzők, Toyota-versenyzők F1-es szerepléséhez vezethetnek.

„A Toyota Gazoo Racing és a Haas F1 Team úgy döntött, hogy létrehoz egy új versenyzőképző programot, amivel támogatja a versenyzőket, akik szeretnének eljutni a motorsport csúcsára. A TGR által képzett versenyzők részt vehetnek teszteken a Haas csapatával, hogy F1-es tapasztalatra tehessenek szert. Fantasztikus lenne, ha ezen együttműködés révén olyan versenyzőket képezhetnénk, akik állandó ülést kapnának az F1-ben a jövőben.”

Takahasi azonban hangsúlyozta: „Nem csak versenyzőkre vár ilyen kihívás. A TGR mérnökei és szerelői is csatlakozni fognak a Haas csapatához a motorsport csúcsán, az F1-ben. Részt vesznek az F1-es autó aerodinamikai fejlesztésében, használva a TGR gyártókapacitását, amit a Haas sokra tart, és a tervezésben és a szénszálas elemek gyártásában is, az extrém körülmények közötti működés szimulálásával.”

A Toyota mindeközben tanulni akar a Haastól az adatelemzés és az adatfelhasználás F1-re jellemző gyors és hatékony módszereiről, amit aztán ugyancsak hasznosítana a szériagyártásban is.

A visszatérésre tehát sor kerül, de más formában, mint azt elsőre gondolnánk. A Toyota egyszerre használja ki szponzorként (a logói már ott virítanak az autókon) az F1 globális színpadát, és igazi partnerként a Haas csapata által kínált lehetőségeket a saját fejlődésére. Az amerikaiak eközben pedig csak erősítették a hátterüket és növelték a kapacitásukat, ami Komacu szerint elengedhetetlen ahhoz, hogy versenyképesebbé váljanak a nagyobb ellenfelekkel szemben.