Az austini versenyhétvége felvezetése ünneplés lesz Charles Leclerc számára. A Ferrari versenyzője szerdán tölti be a 27-et. Bármilyen furcsa is, de ezzel Max Verstappennel együtt már a rutinos, 30 felé lépkedő versenyzők közé tartozik, noha szinte tegnap volt, hogy az új generáció ifjú tehetségeiként emlegettük őket.
Magát Leclerc-t is meglepi, milyen gyorsan múlik az idő. „Úgy érzem, mintha csak most lett volna az első évem a Forma–1-ben. Amikor intenzíven zajlik a pályafutásod, az évek csak úgy repülnek” – állapította meg a múlt héten az olaszországi Trentóban, a Gazzetta dello Sport című sportlap rendezvényén a monacói.
A közelgő születésnap jó apropó volt a számvetésre. Míg a nála bő két héttel idősebb Verstappen már befutott háromszoros világbajnoknak vallhatja magát, Leclerc egyelőre csak üldözi a bajnoki sikert. Mint mondta, valójában ez az utolsó nagy beteljesítetlen vágya. „Úgy emlékszem az első ferraris versenyemre, mintha tegnap lett volna. De vannak még céljaim. Az egyik, hogy bajnok legyek a Ferrarival. Minél előbb, annál boldogabb leszek!”
„Mindig mondtam, hogy az életemben két versenyt akarok megnyerni, a monacóit és a monzait. Idén sikerült. Most az egyetlen célomat a világbajnokság megnyerése jelenti, és ezért fogok dolgozni.”
„Mindig törekszem a lehető legjobb versenyzővé válni. Ismerem az erősségeimet és a gyengeségeimet, és az első körtől kezdve mindig próbálok fejlődni” – mondta.
Leclerc útja talán hamar vezetett az F1-be és a mezőny egyik élcsapatához, így sem volt nehézségektől mentes. A pályán kívül sem, hiszen olyan tragédiákkal kellett szembenéznie, mint Jules Bianchi, Anthoine Hubert elvesztése, vagy édesapjának korai halála. „Nagyon nehéz volt kezelni ezeket, de közben meg is tanítottak arra, hogy nem csak az F1 létezik, és ez leveszi rólam a terhet. Egyet hátraléptem. Mindennél jobban szeretem az autóversenyzést, de az első az egészség, a család, a barátok. Ez magától értetődőnek tűnik, de korábban nem fogtam fel. Azzal, hogy ezt megértettem, szerintem jobb versenyzővé is váltam” – vélekedett a monacói.
Fő az őszinteség
A Ferrari régóta próbálja megtörni a bajnoki nyeretlenségét, egyéniben 2007 óta várják a következő sikerüket. Leclerc időszakában is voltak ígéretek, majd csalódások. A versenyző most jelenlegi főnökében, Frédéric Vasseurben látja a garanciát a sikerre. A franciát már az F1 előttről ismeri, de az első sauberes évében is ő volt a főnöke.
„Még nem tudtunk megegyezni arról, mikor találkoztunk először. Ő mondott egy dátumot, de én aznap ott sem voltam” – mondta nevetve a Vasseurrel való kapcsolatuk kezdetéről.
„Ez egy különleges kapcsolat közöttünk. Ha hibázok, csak rám néz, és én tudom, hogy mit gondol. Nincs kertelés közöttünk, még úgy sem, hogy az F1-ben talán nehéz egyenesnek lenni. Frédéric a szemembe mond mindent, és nagyon jól egyenesbe tud hozni”
– magyarázta Leclerc.
Főnöke is csak dicsérni tudta őt. „Sosem volt arrogáns, mindig keményen dolgozott. Volt, hogy követett el hibákat, de ez is a tanulási folyamat része” – mondta Vasseur.
A kérdésre, csapatfőnökként pszichológusnak is kell-e lennie a versenyzőkkel, kifejtette: „A legalapvetőbb szerintem, hogy jó legyen a kapcsolatotok, és ne csak az alulkormányzásról és hasonlókról beszéljetek. Meghatározó a szenvedély, a kiegyensúlyozottság, a jó közeg, ez kell a jó eredményekhez, és Charles-nál ez megvan.”
„A versenyzők közötti küzdelem szerintem csak elősegíti a csapat fejlődését. A Carlos és Charles közötti küzdelem pedig ilyen szempontból rendkívüli” – fogalmazott a francia.
Ami a hétvégén Austinban folytatódó bajnoki csatát illeti, Vasseur nem akart ígérgetni, sem a csapatbajnoki, sem az egyéni küzdelem szempontjából. „Három hét szünetünk volt, de nem igazán lehet annak nevezni, hiszen sok dolgunk van. A szezon hosszú, és jó formában vagyunk, sokszor voltunk dobogósok. Van még hátra hat verseny, minden lehetséges még. Nyomjuk tovább, és majd meglátjuk, hol kötünk ki” – tekintett előre az összetettben harmadik helyen álló Leclerc főnöke.