A sarkukra álltak a versenyzők az előző szezon végén, és érdekvédelmi szervezetükön, a GPDA-n keresztül egy nyílt levélben támadták meg a sokat bírált FIA-elnököt, Mohammed bin Szulajmot. Az apropót alapvetően a káromkodásokért kiszabott büntetések jelentették, ám ha már ez ellen felszólaltak, nem álltak meg itt, és többek között számonkérték Bin Szulajmon, hogy szövetsége nem jár el átláthatóan a begyűjtött pénzbüntetésekkel, és fogalmuk sincs, mire fordítják ezeket a pénzeket.
Az FIA 2024-ben összesen 270 ezer eurónyi pénzbírságot szabott ki a versenyzőkre és a csapatokra, vagyis komoly bevételt könyvelhetett el a büntetések révén.
A legnagyobb büntetést a versenyzők közül Cunoda Juki kapta, akire egy paprikás rádiózás (retardáltnak nevezte Csou Kuan-jöt és a Sauert) miatt 40 eurós pénzbírságot szabtak ki az Osztrák Nagydíj időmérő edzése után. A japánnak csak az összeg felét kellett befizetnie, a maradékot felfüggesztve kapta, arra az esetre, ha a közeljövőben is hasonló verbális támadást indít az ellenfelek ellen.

A csapatoknál eközben a Red Bullé volt a pénzbírságcsúcs. Őket 20 ezer euróra büntették Silverstone-ban, miután későn figyelmeztették Isack Hadjart a pénteki első szabadedzésen, és emiatt Lando Norrisnak még a pályát is el kellett hagynia a feltartásos eset során, hogy elkerülje az ütközést.
Miközben a versenyzők szót emeltek az F1-es pénzbüntetések túlzó jellege és az összegek sorsának lekövethetetlensége miatt, az FIA együléses részlegét vezető Nikolasz Tombazisz kiemelte, a szövetség a versenyzés alsó szakábaiba és társadalmi akciókra fordítja a kérdéses pénzeket, és nincs ok a gyanakvásra.

„Az Fia nem egy profittermelő szervezet. Nincsenek részvényeseink, akik a számokat figyelik a tőzsdén, remélve, hogy felmegy a részvények ára és hasonlók. Mi arra költjük minden pénzünket, amire szükségesnek véljük, legyen szó akár a biztonságról, akár a motorsport alsó kategóriáiról, vagy néha a közutak biztonságával kapcsolatos projektekről” – nyilatkozta a görög szakember a Motorsportnak.
„Van, hogy ez a kérdés a pillanat hevében jön elő, bármilyen bírságról is beszélünk. Megértem, hogy akinek fizetnie kell, az bosszús emiatt, és talán sértettnek érzi magát. Ugyanakkor annyiféle különböző szintű program van, hogy nem lehet azt mondani, hogy ezeket a pénzeket karácsonyi bulikra és hasonlókra költjük. Az utánpótlásra költött pénzek összege meghaladja az összegyűjtött büntetések összegét, amiből szerintem látható, hogy mindennek, ami befolyik, pozitív hatása lesz. Nehéz bármilyen projektet találni az FIA-nál, aminek nincs hatása az alsó kategóriákra és a társadalomra.”
„Annyit bizton állíthatok, hogy a versenyzőkre egy sportban kiszabott büntetések nem támogatják egy másik sportot, egy másik kategóriát. Ha megnézünk más kezdeményezéseket, a kampányainkat, mint az online bántalmazás ellen indított kaptányt, vagy az alsó kategóriákat és a biztonsági projekteket, szerintem bőven van okos módja ezen pénzek elköltésének. Ez a pénz hozzájárul ehhez” – nyugtatta meg a kétkedőket Tombazisz.
Kiemelte, az FIA az utánpótlásra 10,3 millió eurót költött az évben, és rámutatott, az F1 népszerűségét általában véve a motorsport vonzereje is meghatározza, nemcsak az, mennyire izgalmasak a versenyek. „Fontos, hogy sok ember lásson alacsonyabb kategóriákat a hazájában, és végül ennek a Forma–1 is a hasznát fogja látni. A másik oldala ennek a jövő versenyzőinek kiválasztása: a versenyzők végigjárhatják a ranglétrát lehetőséget kapnak erre akkor is, ha nem olyan tehetős családból érkeznek. Ez a fő célunk” – szögezte le az FIA embere.