Ha nincs Oscar Piastri hibája és bukótérben ragadása, talán lemaradt volna a pezsgőzésről, ugyanakkor George Russell Ausztrál Nagydíjon elért harmadik helyét túlzás lenne a puszta szerencsének tulajdonítani. Szemben az ausztrállal, ő nem hibázott, és egy olyan esős versenyen, amilyen a melbourne-i volt, ez dönt a sikerről és kudarcról.
A Mercedes versenyzője a futam második felének kavarodása előtt egészen eseménytelen versenyt teljesített. Hamar felmérte a lehetőségeit, és megállapította, hogy a legcélravezetőbb, ha biztosra játszik.
„Csak próbáltam kimaradni a bajból. Az elejétől világos volt, hogy ezek a fickók túl gyorsak nekünk, a Ferrarinál viszont gyorsabbak voltunk. A senki földjén voltunk tehát, és korán eldöntöttem, hogy a versenyen a lehető legjobb hozzáállás, ha csak próbálom hazahozni az autót. Ha többet kockáztattam volna, nem nyertem volna vele semmit, annyival előttem voltak.”
„Nagyon nehéz volt, a legkisebb hiba is megbosszulta volna magát. Nagyon elégedett vagyok, hogy hazahoztam, mert nem hiszem, hogy ez a mi legerősebb pályánk. Tegnap már a meleg időben is elégedett voltam a negyedik hellyel” – értékelt Russell.

Kiemelte, külön elégedett azzal, hogy ezúttal nem szúrtak el semmit: jól taktikáztak, nem vétett hibákat. „Ez egy túlélőverseny volt. A közepén lecseréltük a köztes gumikat, aztán jobban esni kezdett. Annál a kanyarnál, ahol Lando és Oscar kicsúszott, azt mondtam: box-box azonnal! Kijöttem a köztes esőgumin, és az első két szektorban úgy hat-hét másodperccel lassabb voltam, majd az utolsóban úgy tízzel gyorsabb. Nem tudtam, mi lesz belőle” – mesélte az eső érkezésekor elsők között köztes gumikért siető Russell.
Elmondása szerint nagy hangsúlyt fektettek arra, hogy jó döntéseket hozzanak ilyen szituációkban. „A folyamat ma délelőtt kezdődött. Volt egy jó megbeszélésünk arról, hogyan hozzuk meg ezeket a döntéseket, hogy mire van szükségem nekem tőlük, és mire nekik tőlem. Pontosan tudtam, hogy erősödni fog az eső, és onnantól az én döntésem volt. Landóhoz hasonlóan én is öt másodperccel előtte döntöttem, hogy a srácok készen álltak volna a kerékcserére. Ez kulcspillanata volt a versenynek.”
„Elégedett vagyok, mert az ilyen változó időjárású versenyeket az utóbbi időben elszúrtuk. Ott volt tavaly Brazília: elrontottuk a stratégiát. És Montrealban is. Innen nézve ez jó eredmény.”
Miközben a dobogós helyezést Russell szerezte, a figyelem inkább csapattársára, Andrea Kimi Antonellire irányult, aki a 16. helyről rajtolva zárkózott fel 4.-nek. Az olasz a futam végén még Russellnél is jobb tempót diktált, és másfél másodpercre megközelítette.

A harmadik helyezett arra számít, hogy fog még neki fejtörést okozni az újdonsült csapattársa.
„Bennem sosem volt kétség a képességei felől. Örülök, hogy hazahozta ebben a pozícióban. Tegnap nagyon balszerencsés volt. Szerintem ott lett volna az időmérőn a közelemben, és ma mind ott harcolhattunk volna. Kiváló versenyző. Kezdettől mondom, hogy meg fog dolgoztatni, és izgatottan várom”
– dicsérte Antonellit.
Főnöke, Toto Wolff eközben az ő méltatásával próbált egyensúlyt teremteni. „Nagyon jó volt. Sokat beszélünk Kimiről, aki rá is szolgál erre, de George annyira jó! Sokszor többet hoz ki az autóból, mint ami benne van. Nem hibázik, higgadt. Egy igazi vezére a csapatnak. Szerencsések vagyunk, hogy van nekünk” – jelentette ki az osztrák.