Azt nyilatkozta Charles Leclerc a Kínai Nagydíj után, hogy ha nincs a sérült szárnya, akár még a győzelemért is harcolhatott volna vasárnap. A monacói a verseny rajtja után csúszott bele csapattársába, Lewis Hamiltonba a nyújtott első kanyar belső ívén. Vezetőszárnyának bal véglapját a másik Ferrari jobb hátsó kereke törte le. Mivel a csapat nagyobbnak érezte az orrkúpcserével járó veszteséget és kockázatot, mint amekkora a sérülés miatti időveszteség volt, Leclerc a teljes távot ezzel a szárnnyal abszolválta, és az 5. helyen ért célba, igaz, utólag kizárták, mert túl könnyű volt az autója.

A Ferrari mérnöke, Bryan Bozzi a futam elején azt mondta Leclerc-nek, hogy a szárnysérüléssel 20-30 pontnyi leszorítóerőt veszít. A versenyző erre azzal reagált, hogy meg fogja tudni oldani a feladatot sérült szárnnyal. A futam után mégis nagy veszteséget emlegetett.

Az olasz Autoracer szerint ha a Ferrari a puszta számokra, vagyis a leszorítóerő mértékének csökkenésére alapoz, körönként 0,3 másodperc körüli lehetett Leclerc idővesztesége. Ez egy dobogóért való küzdelemhez talán valóban elég lett volna. A lap ugyanakkor rámutatott, a tényleges veszteség minden bizonnyal kisebb volt ennél, és ez magyarázat lehet arra, hogyan bizonyulhatott Leclerc sérült autóval is egyértelműen gyorsabbnak a versenyen Lewis Hamiltonnál.

A lap szerint kettős magyarázat létezik Leclerc tempójára. Információik szerint a Ferrari a szombati sprintfutam után olyan módosításokat hajtott végre az autója beállításain, amivel próbálta tehermentesíteni a Kína által erősen igénybe vett első gumikat, mert a sprint alapján tartottak a túlzott szemcsésedéstől. Az időmérő után Lewis Hamilton utalt is rá: egy körön talán visszaestek a módosításokkal, de reményeik szerint a versenyen még látják hasznát azoknak.

Charles Leclerc (Fotó: Formula1/X)

A vasárnapi futamon azonban meglepetés érte a mezőnyt: a gumikopás nem volt olyan mértékű, mint előzetesen gondolták. Olyannyira nem, hogy sokan egy kiállással teljesítették a versenyt, holott előtte két kiállásra készültek. Az Autoracer szerint ez a Ferrarinál azt eredményezte, hogy túlkompenzáltak a beállításokkal, ami Hamiltonnál visszaesést eredményezett, Leclerc-nél viszont nem.

„Ahogy Ausztráliában is, a Ferrari most is rosszul változtatott a sprint és a főverseny között, és nagyon előre tolta az egyensúlyt, hogy védje a gumikat a szemcsésedéstől és a kopástól, főleg a bal elsőt. Ugyanakkor ilyen körülmények között ezek a problémák nem jelentkeztek a versenyen, és emiatt a sérült szárny paradox módon helyrebillentette az autó egyensúlyát, jobbá téve az SF-25-ös egyensúlyát, mint Lewis Hamiltonnál”

– írta a lap.

Szerintük emellett volt egy másik jótékony hatása is a véglap hiányának: növelte az első légterelő célzott hajlékonyságát. Kiemelték, a korábbi felvételekhez viszonyítva egyértelmű, hogy Leclerc szárnya sokkal nagyobb mértékben hajlott az út felé nagy tempónál, mint normál esetben, ami az egyenesekben kimondott előnyt jelenthetett, igaz, a kanyarok bejáratánál és a lassú kanyarokban pedig hátrányt.

Nehéz megítélni tehát, mekkora hatása volt pontosan Leclerc szárnysérülésének, ám a lehetséges előnyök miatt már egyáltalán nem tűnik olyan biztosnak, hogy akkora veszteséget jelentett, hogy egy elszalasztott győzelmi esélyt emlegessenek.