Kihozni az MCL39-esből az utolsó századokat – Oscar Piastrinak az utóbbi hétvégéken ment, Lando Norrisnak viszont nem. Miközben az ausztrál stabilan ott a mezőny elején, és már vezeti a bajnokságot, csapattársa természetellenesnek érzi az idei autó vezetését, és a nagy akarásnak gyakran nyögés a vége: a határok feszegetése közben folyamatosan be-becsúsznak hibák.
Két hete Szaúd-Arábiában egy Q3-as falnak koccanás lett az eredmény, valamint a 10. rajthely, amivel Norris a bajnoki vezetését és a dobogós esélyét is elbukta.
A McLaren igyekezett a védelmébe venni önostorozó versenyzőjét, és jelezte: az ő felelősségük jobban Norris ízlésére formálni az autójukat. Hogy mikor jönnek az ezt célzó első fejlesztések, az még nyitott kérdés,, ám Norris jelezte, nem is akar csak erre várni.
„Nem tudom pontosan, mi mikor jön. Több dolog is van, ami idővel szép lassan talán rendezheti a helyzetet. De nem szeretnék csak erre hagyatkozni, ettől függetlenül szeretnék máson is dolgozni, és ez jobb megoldás lehet, mint csak várni az új elemeket.”
„Jó, hogy csapatként dolgozunk és a csapat próbálja jobban megérteni ezt, mert az autó másképp működik és viselkedik, mint tavaly, és másképp hozhatom ki a köridőt is belőle. Több dolog is van, és bizonyos dolgokkal türelmesnek kell lennem. Idő kell ehhez. Leszegett fejjel dolgozom tovább” – mondta Norris.

Arról nem szívesen beszélt, hogy az MCL39-es jobban fekszik-e Piastri vezetési stílusának. „Nem tudok egyértelmű választ adni erre. Talán ő alapvetően könnyebben tud alkalmazkodni, és a versenyzőnek szerintem eleve az a feladata, hogy alkalmazkodjon az autóhoz, bármilyen is az. Vannak kompromisszumok. A csapat is próbál segíteni, hogy a legtöbbet tudd kihozni az autóból, de történtek bizonyos változások. Hogy ezek jobban feküdtek-e Oscarnak, vagy Oscar egyszerűen csak jobb munkát végzett az alkalmazkodásban, mint én, annak kiderítésére nem pazarlom az időmet. Engem kicsit jobban visszavetett. Nem tudok olyan szinten teljesíteni, mint tavaly, pedig érzésem szerint az volt az eddigi legmagasabb szintem.”
Norris a saját helyzete kapcsán elmagyarázta:
„Vannak bizonyos dolgok, amik nem engedik, hogy érezzem, amit éreznem kell. Ezek tennék lehetővé, hogy úgy vezessek, ahogy szerintem tudok, hogy pole pozíciót szerezzek, hogy a legmagasabb szinten versenyezzek. Apróságokról beszélünk csak, nem arról, hogy képtelenség vezetni. Csak időmérőkről, század- és ezredmásodpercekről van szó, ezek miatt panaszkodom, nem több miatt.”
Megkérdezték, a télen volt-e bármi előjele annak, hogy nehezebb lesz boldogulnia az új autóval. „Nem, nem hinném. Nehéz megmondani. Nyilván ott a szimulátor, ami nem sok jelét mutatta ennek. A válasz tehát nem. Tudtuk, hogy előreléptünk, hogy gyorsabbak leszünk, de pályára kellett hajtanunk, és eltérő pályákon kellett mennünk, mert egyes pályákon jobbnak tűnt. Nem voltak tehát arra utaló jelek, hogy mire kéne készülnöm.”