Melbourne óta nyeretlen, és immáron három verseny óta nem ő áll az élen a bajnokságban. Korai lenne mindössze hat nagydíjhétvége után azt állítani, hogy Lando Norrisnak kezd kicsúszni a kezéből az idei bajnokság, ám annyi biztos, hogy jelenleg nem ő, hanem Oscar Piastri van lendületben, és hozzá képest mintha ő megtorpant volna. Norrisnak legutóbb Miamiban sem jött össze a csapattárs legyőzése, holott az addigi gyenge pontját jelentő időmérőn sikerült felülkerekedni rajta. Az ausztrál már zsinórban három győzelemnél jár, és 16 pontos előnyre tett szert.
„Már korábban is mondtam: nem érdekel” – felelte Norris a kérdésre, foglalkoztatja-e a bajnoki helyzete. „Nem érdekel, talán nem is fogok gondolni rá nyárig. Könnyű gyorsan változtatni a dolgokon, szóval nem gondolok erre.”
Megkérdezték, nyugtalanítja-e, hogy ez a bajnokság házon belüli csatává alakulhat. „Nem, ez jó” – felelte mosolyogva.
„Nyilván nem álomhelyzet, de Oscar nagyon jó munkát végez, és ezért nem hibáztathatom. De ez az ő dolga, én magammal foglalkozom, azzal, mit csinálhatnék jobban. Foglalkozunk bizonyos dolgokkal, hogy jobb legyek, hogy több versenyt nyerjek.”
„Az a jó benne, hogy mindig tanulunk egymástól. Minden hétvégén. Ez tesz minket olyan erőssé. Én hajtom Oscart, Oscar hajt engem, és ettől vagyunk nagyon erős csapat. Szóval én ezt jónak tartom. Persze vannak érvek és ellenérvek, de én elégedett vagyok.”

Állítja, Piastri sikerszériája sem bosszantja. „Ez tesz jobb csapattá, ez javítja a csapatmunkát. Mindig jobb versenyző leszel attól, hogy jó csapattársad van.”
„Oscar jó munkát végzett, de közben én csak magamra figyelek. Oscar valóban jó munkát végez, de végső soron nem érzem úgy, hogy én kihoztam volna magamból a maximumot. Szóval még ha magam lennék, akkor sem lennék elégedett”
– próbálta függetleníteni magát Piastritól.
Hozzátette: „Jó, hogy minden edzésen, időmérőn és versenyen hajtjuk egymást. Jó küzdelem zajlik közöttünk. Mindketten elismerjük, hogy le akarjuk győzni a másikat, de szerintem ez tesz minket jó csapattársakká.”
Piastri önbizalma a csúcson
Piastri mindeközben Norristól függetlenül is elégedett az eddigi teljesítményével. Azok után, hogy zsinórban három győzelmet aratott, az önbizalma is rendben van… „Nehéz lenne azt mondani, hogy nem. Ha négyet nyersz az első hatból, az nagyszerű kezdés. Élvezem a pályán elért sikereket, de még inkább kielégítő az a munka, amit ennek eléréséért a színfalak mögött végzünk.”
„Egészen más érzés úgy versenyt nyerni, hogy érzed, csak a körülményeknek köszönhetően nyertél. Most azért nyerünk, mert hihetetlenül gyors az autónk, és érzésem szerint jól is vezetek, és ez elégedetté tesz. Persze jó érzés a dobogón állni, de sokkal inkább, ha a színfalak mögött keményen dolgozol a sikerért”
– mondta az ausztrál.
Annak kapcsán, a mclarenesek házi bajnoksága válik-e ebből a szezonból, Piastri igyekezett nem elébe menni a dolgoknak. „Szerintem jól vezetek jelenleg, és a csapat is jó munkát végez, segítenek, hogy kihozhassam a maximumot magamból és az autóból. Van esélyünk egy igazán jó évre, de nem foglalkozom ezzel jelenleg, csak próbálok még több versenyt nyerni.”

Piastri nem érzi másnak a helyzetét attól, hogy Norris a legfőbb ellenfele, a 2024-es javulását pedig nem az extra felkészülésre, hanem főként a tapasztalatra vezeti vissza. „A felkészülés nagyjából ugyanolyan. Az év során, de főleg a végén, mindig visszatekintesz, hogy mit csinálhatnál jobban, hogyan lehetnél hatékonyabb, hogyan tehetnél meg egy további lépést. De nem arról van szó, hogy hatvan kört mész a szimulátorban ötven helyett, vagy egy órával többet töltesz valamivel. Nagyjából ugyanaz, és jól működik. A tapasztalat segít. Bizonyos dolgok természetesebbé válnak, és folyamatosan tanulsz. Mindenhol próbálunk találni egy keveset. Nem volt egy nagy változás, csak apróságokat keresel mindenhol” – fejtegette.
Azt, hogy most ő vezet a bajnokságban, csak apró előnynek érzi. „Az eredmények magabiztossá tesznek, ezért fontosak. Ha van ellenfél a csapaton kívül, akkor nyilván előny, ha te vagy elöl, például a kerékcseréknél és a stratégiánál. Mindig van előnye, ha elöl vagy, de a mentalitás, a csapaton belüli hangulat szempontjából nincs változás: ugyanolyan keményen próbáljuk legyőzni a többi csapatot, és egymást is. Ez az év hátralévő részében így marad.”
Norris: Most muszáj türelmesnek lennem
A házon belüli küzdelemtől Norris is igyekszik függetleníteni magát: elsősorban a saját problémáira összpontosít. Az idei McLaren nem fekszik neki úgy, mint a tavalyi, és ez főleg egy körön, az időmérőkön üt vissza. A helyzetén a csapata is próbál javítani, ám kérdés, mikor módosítják úgy az autót, hogy tényleges előrelépést tehessen. A brit érzi, hogy ez most egyfajta türelemjáték lesz.
„Nincs meg mindig egyből az ok. Néha idő kell hozzá. Az autóval kapcsolatos idei nehézségeimről tudom, hogy bizonyos dolgokon időbe telik javítani. Türelmesnek kell lennem, a saját fejlődésem szempontjából is. Mindig tökéletességre vágysz a hétvégén, de nem mindig kapod meg.”
„Más sportokban sem válik egy csapat se egyik napról a másikra vesztesből győztessé, néha két-három verseny kell hozzá. Akár fociról beszélünk, akár teniszezőkről vagy golfozókról, egy hétvégi sokk után nem fog hirtelen dominálni senki. Főleg nem a csúcson. Sokszor hetek, hónapok kellenek hozzá, több verseny” – állapította meg.

Norris keményebben dolgozik, mint valaha. „Minden héten megyek a gyárba, szóval ez állandó. Nem arról van szó, hogy most van egy új probléma, ássunk a mélyére. Mindig próbálunk javítani, próbálok én magam is javulni, akár a pályán, akár azon kívül. A csapat próbál segíteni, hogy kiderítsünk dolgokat, megadja nekem, ami kell, hogy többet hozhassak ki az autóból. Sok munka zajlik a színfalak mögött, ahogy mindig, de most több, mint valaha, és ez jó.”
A brit szerint a stíluskérdés nem lehet kifogás. „Egy versenyző sem elégedett soha. Próbálok én is javulni, de próbálunk javítani az autón is. Noha versenyeket nyerünk vele, dominálunk versenyeket, így van, hogy nem vagyunk elégedettek, többet várunk, többet akarunk. Igen, nehezebbé teszi a dolgokat, mint tavaly, és nem tudom használni a maximális potenciálomat. Több kell az autótól, és tudom, hogy néha nekem is jobb munkát kell végeznem.”