Ahogy arra az ígéretes pénteki szabadedzések alapján számítani lehetett, a Ferrarinak erős volt a versenytempója a vasárnapi Emilia-Romagna Nagydíján. Szépséghiba, hogy a két nap között volt egy szombat, egy időmérő edzéssel… Lewis Hamiton amiatt csak a 12. rajtkockából várhatta a rajtot, és onnan kellett felzárkóznia. Egészen a 4. helyig sikerült.

Hogy így alakult, abban nagy szerepe volt a rajthelye által kikényszerített alternatív stratégiájának. Míg a közepes gumin induló Charles Leclerc taktikája ott ütött vissza, ahol csak lehetett, Hamilton a kemény gumis kezdésével annak ellenére is egy sikeres versenyt tudott megalapozni, hogy annak több mint a felét Andrea Kimi Antonelli mögé szorulva teljesítette.

Hamilton a VSC ideje alatt cserélt kereket, amivel sok időt nyert. Ezzel a gumielőnye is hatékonyabb volt, mint VSC nélkül lett volna: közelebb hozta hozzá a használt gumin futó ellenfeleket. A hajrában Alexander Albont Charles Leclerc jóvoltából sikerült megelőznie (kiterelte a kavicságyba), és még arra is volt egy kis esélye, hogy támadást indítson Oscar Piastri ellen a harmadik helyért. A dobogótól végül csak 1,5 másodperc választotta el.

Lewis Hamilton és Charles Leclerc (Fotó: Ferrari/Alberto Vimercati/DPPI)

Amikor Hamilton az időmérő edzés után azt mondta, hogy ezen a hétvégén előreléptek, talán a fejünket vakarhattuk az ellentmondás miatt. A vasárnap viszont megmutatta, mire is célzott ezzel a kijelentésével. A sprintgyőzelme óta Hamilton most érezte magát a legmagabiztosabbnak a Ferrari volánjánál.

„Kína igazán nagyszerű volt, de azt mondanám, hogy ez most jobb volt. Mindig szerettem, amikor hátulról kellett előrébb küzdenem magam. Így indultam gyerekként. Sokkal jobb érzés, mint az élről rajtolva az élen célba érni. Ez egy óriási verseny volt, és nagyon sok pozitívumot vihetünk belőle magunkkal. Egy rakás pozitívumot!”

„Az egyik pozitívum a stratégia volt. Igazán fantasztikus volt. Nagyszerű döntéseket hoztunk, egyszer sem hibáztunk. Az autó is igazán segített. Kínában igazán egynek éreztem magam az autóval, és azóta a mai volt az első alkalom, hogy újra. Megvolt az összhang, a beállítás nagyszerű volt” – mondta Hamilton.

A leintés után azt mondta csapatának, hogy ha végre helyreraknák az időmérős teljesítményüket, szerinte nyerni is képesek lennének. Úgy érezte, Imolában is dobogón állhattak volna, ha nem indulnak ekkora hendikeppel.

„A versenyre javult kicsit a teljesítményünk. Egyszerűen az időmérőn kéne felszabadítani a potenciált. Ha jobb helyre kvalifikáltuk volna magunkat, akkor a dobogóért harcolhattunk volna, és nem hittük, hogy ez lehetséges lesz.”

Hamiltont feldobta a mostani verseny, és nem csak azért, mert olyan elégedett volt az autójával, hanem a közönség, a hazai verseny hangulata miatt is. „Hihetetlen volt. Elképesztő élmény!” – mondta. „Már a versenyzőparádé is az volt, amin minden versenyző beszélgetett, ahogy szokott, miközben én látni akartam Ayrton (Senna) emlékművét. Még le is fotóztam. És a tömegről is csináltam felvételeket. Felidézte bennem a gyerekkoromat, amikor egy baconös szendviccsel ültem a fotelben, és néztem Michael Schumachert versenyezni a Ferrarival, és láttam, hogy milyen kapocs van közöttük.”

Lewis Hamilton (Fotó: Ferrari)

„Egészen hihetetlen élmény, hogy most már egyike vagyok a két Ferrari-versenyzőnek, és összekapcsolódhattam ezzel szenvedélyes embertömeggel. Hihetetlen! Látod az emberek Ferrari iránt érzett szenvedélyességét. Szerintem nekik mindegy, hogy ki ül bennük, ők csak imádják nézni ezeket a vörös autókat. A vörös autó jön, és izgatottá válnak: vörös, vörös! Elképesztő, igazán klassz” – lelkendezett Hamilton.

Végül kiemelte, a hasonló folytatáshoz meg kell érteniük, most miért voltak ilyen jók. „Jó volt a tempó, és ki kell elemeznünk, meg kell értenünk, hogy miért. Úgy éreztem, fejlődtünk a hétvégén azzal, hogy kipróbáltunk valamit megoldásként, és szerintem más előrelépések miatt is. A beállítás igazán jó volt, az autót fantasztikusnak éreztem így” – mondta.