Kubica a 2000-es évek közepének egyik legnagyobb ígérete, majd legígéretesebb feltörekvő F1-es versenyzője volt: gyorsan eljutott a királykategóriáig, ahol hamar letette a névjegyét és a Sauber-BMW-vel első futamgyőzelmét is megszerezte.
Később kiderült, ez sajnos egybe az utolsó is volt, 2011-ben ugyanis egy kis híján tragikus ralibaleset kettétörte felívelő F1-es pályafutását. Kubica azonban nem adta fel, hiába sérült több helyen is a jobb keze, visszatért a versenyzés világába: először rali versenyeken indult, majd egészen a bajnoki címig jutott a WRC2-ben, aztán F1-es tesztek jöttek és a nagy visszatérés.
2019-ben kapott lehetőséget a Williamstől, az akkor gyengélkedő alakulatnál pedig az esetek többségében a mezőny végén volt, de a Német Nagydíjon azért összejött neki a pontszerzés. Egy szezon után távozott a csapattól és az Alfa Romeo tartalékosa lett.
Itt két alkalommal még beugorhatott a koronavírusos Kimi Räikkönen helyett, de ekkor már belevágott a legújabb kalandba, a hosszútávú versenyzésbe. A kezdés pedig lehengerlő volt, első Le Mans-i futamán ugyanis kis híján LMP2-es győztes lett – az utolsó körben azonban, huszonhárom óra és több mint ötven perc száguldás után egy műszaki hiba miatt kiesett az élről.

2023-ban viszont némi gyógyírt jelentett az LMP2-es bajnoki cím, majd 2024-ben a Ferraritól kapott szerződés, ami Kubica történetében újabb sorsszerű fordulatot hozott, balesete előtt ugyanis úgy tűnt, a vörösökkel versenyezhet majd az F1-ben.
Akkor viszont az élet közbeszólt, 2024 óta viszont egy világbajnoki csúcsszériában vezet egy Ferrarit – a vörösök „sárga” autóját, amit az AF Corse futtat. Ezzel tavaly futamgyőzelmet szerzett Austinban, idén pedig a fiatal Phil Hanson és Je Jifei csapattársaként megnyerte a hosszútávú versenyzés legnagyobb futamát, a Le Mans-i 24 órás viadalt. Ezúttal már összetett győztesként!
Kubica főszerepet vállalt a sikerben, hiszen messze ő vezetett legtovább az autót és az utolsó, több mint három órás etapot is ő teljesítette, ami végig feszült volt, hiszen először a Ferrari gyári pilótái üldözték (és lógott a levegőben egy csapatutasítás), majd az egyre gyorsuló 6-os rajtszámú Porsche.
Kubica azonban állta a sarat és az előző évek kudarcai, a 2011-es baleset és az azt követő roppant nehéz rehabilitációs időszak rémeivel is leszámolva megnyerte a „világ egyik legnagyobb autóversenyét.” Ráadásul egy Ferrarival, azt követően, hogy az élet az F1-ben „elvette” a felektől a közös sikerek lehetőségét. Le Mans-ban viszont már kitörölhetetlen a nevük a győztesek listájáról.

Ráadásul Kubica nevét épp a Kanadai Nagydíj hétvégéjén vésték be a Le Mans-i győztesek közé, egy olyan esemény idején, ami szintén fontos számára: 2007-ben óriási balesetet élt túl Montrealban, 2008-ban pedig ott ünnepelte egyetlen F1-es győzelmét.
„Nyerni Le Mans-ban… nagyon különleges” – fogalmazott a friss győztes. „Ez az egyik legkeményebb verseny. Néhány éve, az első Le Mans-i futamon közel voltam a győzelemhez az LMP2-ben, de az utolsó pillanatban elveszítettük az első helyet. De most minden tökéletesen működött és az összetettet megnyerni jobb, mint az LMP2-es kategóriát.”
„Megterhelő hét volt, de mindent megtettünk. Leszegett fejjel küzdöttünk, amikor ez kellett. Amikor nem kellett (küzdeni), óvtuk a gumikat. Örülök magam miatt, a csapattársaim miatt, az AF Corse miatt és annak, hogy a Ferrari most zsinórban harmadszor nyert más-más csapatokkal. Szóval szerintem ennél jobb forgatókönyv nem is íródhatott volna” – tette hozzá.