Egy nagy tanácskozással indította a katari hétvégéjét a Forma–1 20 versenyzője. Csütörtöki megbeszélésükön az FIA-val többek között az idén sokat bírált versenyzési irányelveket tűzték napirendi pontra. Hogy hogyan lehet és nem lehet versenyezni egymás ellen, arról már 2024-ben (és amúgy már 20 és 30 éve is…) heves viták folytak a mezőnyben, és amikor Max Verstappen Mexikóban látványos pályalevágásokkal védekezett Lando Norris ellen, az általános felháborodottságból megszülettek az idei módosított irányelvek, melyek részletezik, mely helyzetekben (külső és belső ív, támadás vagy védekezés) kinek mit lehet, illetve kell tennie.

Bár az irányelveket a versenyzőkkel alkotta meg az FIA, idén többen is kritizálták azokat, mondván, teljesen természetellenessé teszik a kerék a kerék elleni csatákat. A résztvevők hiányolták a következetességet és néha a józan észt is a bírói döntésekből. Emellett többször felhívták rá a figyelmet, hogy az irányelvek okkal nem szabályok: a bíróknak csak támpontot kéne adniuk, és nem szabályként kéne követni a szövegüket minden helyzetben.

A versenyzőszövetség, a GPDA egyik igazgatójaként Carlos Sainz Katarban előrebocsátotta, indítványozni fogják az irányelvek módosítását. „Össze kell ülnünk és ki kell elemeznünk pár esetet. Elég sok mindenben eltért a versenyzők, az FIA, a bírók véleménye, másképp ítéltek meg eseteket. Az idei évben volt zűrzavar pár helyzet miatt. Le kell ülnünk, higgadtan ki kell elemeznünk. Még a verseny előtt vagyunk, csütörtökön, és remélhetőleg elő tudunk állni jobb megoldásokkal” – bocsátotta előre Sainz.

„A személyes véleményem az – és most nem a GDPA nevében beszélek, hanem Carlos Sainzként –, hogy az irányelvek is lehetnének jobbak, és hogy az irányelvekkel több problémát teremtettünk, mint ahány megoldást, és sok gond volt az idei balesetek megítélésével. Idén alig van tér a versenybaleseteknek. Mindig vagy fekete volt, vagy fehér, mert az irányelvek határozták meg, és azok nem teszik lehetővé, hogy valamit versenybalesetnek tartsanak, mivel mindig azt nézik, hogy előrébb van-e a kerék a visszapillantónál és így tovább. Innen nézve nem volt siker ezeknek az irányelveknek az alkalmazása”

– vélekedett Sainz.

Carlos Sainz (Fotó: XPB)

A spanyol egy javaslattal is előállt. Korábban egyértelművé tette, hogy az állandó bírók alkalmazását tartja a megoldásnak az ítélkezés következetesebbé tételéhez. Most arról beszélt, hogy akár az irányelveket is ki lehetne iktatni a rendszerből, ha versenyrutinnal rendelkező elemzőket foglalkoztatnának az FIA-nál. Tévés szakértőkre gondolt, és meg is nevezte őket.

„Mostanság a versenyek után láttam jó pár elemzést balesetekről. Volt, amit Karun Chandhok csinált, volt, amit Jolyon Palmer, volt, amit Anthony Davidson. Valahányszor látok egy ilyen elemzést és ítélkezést – és ők versenyzők voltak a közelmúltban –, azt gondolom, ezek nagyon jó elemzések, jól mutattak rá, hogy ki volt a hibás és mikor történt versenybaleset. Számomra az ideális jövőkép az, hogy nincsenek versenyzési irányelvek, és az emberek is ki tudják elemezni ezeket az incidenseket úgy, ahogy ők hárman teszik a verseny után.”

„Ez csak az én véleményem, de egészen lenyűgöz, hogy milyen munkát végeznek a tévéknek a verseny után, igazi mélyebb elemzéseket minden balesetről, és hogy hogyan kiszúrják, ki felelős és ki nem. Szerintem ez egy nagyon magas szint lenne a bíráskodásban. Talán nem értenénk egyet minden esetben ezzel a három volt versenyzővel, de sokszor nagyon közel vannak, úgy kilencven százalékban jól látják. És ha engem kérdeznek a jövő F1-es bíráskodásának színvonaláról, én nagyjából egy ilyen szintet tartanék elfogadhatónak” – mondta Sainz.

A spanyolt megkérdezték, irányelvek nélkül másképp versenyezne-e. „Ezt nem tudom eldönteni. Nem tudom, van-e szükségünk irányelvekre vagy nincs. Csak azt mondom, hogy ezek az emberek időt szakítanak rá és elemeznek ilyen eseteket versenyzőként. Látjuk, hogyan csinálják, milyen nyelvezetet használnak, hogyan magyarázzák el, és nyilván a háttérben is elemzik, és úgy érzem, tényleg megértettem, mi történt az esetnél és milyen ítéletet hoznak. Ez nem jelenti azt, hogy a bírók nem végeznek jó munkát. Ez azt jelenti, hogy amit ezektől az emberektől a verseny után látok, az nagyon magas szintet képvisel, és szerintem ők irányelvek nélkül is képesek lennének helyesen ítélkezni. És nem lenne részrehajlás és hasonlók” – vélekedett Sainz.

George Russell, Fernando Alonso, Anthony Davidson (Fotó: XPB)

Versenyzőbírók persze most is jelen vannak az FIA bíróságaiban, és hasonló a feladatuk, mint amiről Sainz beszél. A Williams versenyzőjét megkérdezték, szerinte nem lenne-e szükség olyan versenyzőkre a testületben, akik újabb autókkal, a közelmúltban versenyeztek. „Óvatosnak kell lennem ezzel. Szerintem az idősebb generáció nagyon jó munkát végez a bíráskodással. Nem akarok senkit megnevezni, nem akarok személyeskedni, de szerintem ezek az emberek jó munkát végeznek. Csak annyit mondhatok, hogy ezeknek a fiatalabb volt versenyzőknek nagyon logikusak az elemzéseik. És szerintem nekik irányelvek sem kellenének. Őszinték és pontosak lennének a következtetéseikkel.”

„Csak ötletként dobom ezt be. Manapság huszonnégy versennyel nyilván fix bérezés kéne. Meg kéne szervezni. De nem akarom túl sokat elemezni, csak azt mondom, hogy amikor két nappal a verseny után visszanézem ezeket, én is ugyanígy látom. És szerintem a legtöbb versenyző nagyon hasonlóan látja. Szóval ez csak egy ötlet” – fogalmazott Sainz.

Russell: A tévéseket nem kötik az irányelvek, nincs nyomás

Ötletéről George Russellt, a GPDA másik igazgatóját is kérdezték. A brit rámutatott Sainz érvelésének gyenge pontjaira. „Tisztelem az általa említett három személyt, és szerintem teljesen jól látják a dolgokat. De nekik megvan az az előnyük, hogy nincs rajtuk nyomás, és van elég idejük, nem kell az adott pillanatban döntést hozniuk. Harmadszor pedig nem követik az irányelveket. Ők a saját nézőpontjukat követik, a versenyzésben szerzett tapasztalatukat és tudásukat, ami – ha már itt tartunk – szerintem a bíróknál is megvan.”

„A bíróknak viszont nem feladatuk a nézőpontjuk vagy a versenyeken szerzett tudásuk szerint dönteni. Az ő feladatuk, hogy az irányelvek alapján hozzanak döntést. Ez azt jelenti, hogy az irányelveknek kell helyesnek lenniük. Ha azok nem helyesek, a döntések sem lesznek helyesek”

– mutatott rá Russell.

Szerinte a megoldást igenis az állandó bírók alkalmazása jelentené. „A következetes bíráskodás olyan személyektől jön, akiknek van versenytapasztalatuk, akik olyannak látják az incidenst, amilyen.”

George Russell (Fotó: XPB)

Leclerc: Úgysem lesz tökéletes megoldás

Charles Leclerc szerint a versenyzési irányelveket többféleképpen lehet csűrni-csavarni, tökéletesek nem lehetnek. Ezért kéne teret engedni a józan ítélőképességnek is. „Sok a szabály, és a versenyzésben nagyon nehéz fekete-fehér szabályokat írni minden helyzetre, ami csak megtörténhet. Mind próbálunk lefedni minél több helyzetet, de ez sosem lehetséges. Esetenként a bírói megérzésekre kell hagyatkozni, de manapság nagyon ragaszkodunk a szabálykönyvhöz, és így néha nehéz józanul ítélkezni bizonyos helyzetekben.”

Három versenyző, három vélemény – ez máris megmutatja, mi a gond a versenyzési irányelvek és az ítélkezés kérdésével. Nemigen van egyértelmű megoldás, se egyértelmű konszenzus. Csak halkan jegyezzük meg: Russell egy éve még határozott támogatója volt a módosított irányelveknek (és mindenekelőtt a külső íven támadók leszorítását lehetővé tevő kiegészítésnek) , amiket manapság kritizál…

A brit elismeri, nehéz lesz előrelépést elérni ezen a fronton. „Remélem, lesz javulás, de attól tartok, hogy ugyanolyan helyzetbe kerülünk: változtatunk az irányelveken, aztán jövőre új esetek lesznek, amiket az irányelvek nem alkalmazhatók. Aztán lesz pár döntés, amiket az irányelvekre alapoznak, és nem a versenytudásra” – mutatott rá Russell, hogy ez egy véget nem érő vita.