Új erőforrások

Ezek köré épül a 2026-os teljes új szabályrendszer. Az F1 az új gyártók meggyőzése és a régiek igényeihez való alkalmazkodás jegyében a zöldebb és az autógyártás számára fontos elektromosabb hibridekre váltott. Az eddigi rendszerből kiiktatták a kipufogó hőjét visszanyerő MGU-H-t és lényegében megháromszorozták az elektromotor teljesítményét.

Az új F1-es erőforrások továbbra is 1,6 literes V6-os turbók lesznek, a belső égésű motorok teljesítményét az 550 Kilowatt körüli értékről 400 Kilowattra csökkentették, az elektromotorét viszont 120 Kilowattról 350 Kilowattra emelték – így érték el a közel 50-50%-os teljesítményarányt. A féktávokon visszanyerhető energia mennyiségét megduplázták, 8,5 Megajoule-ra növelték.

Az aerodinamika helyett mostantól az elektromotor szolgál előzési segédletként. A régi DRS-t egy úgynevezett előzésmód váltja. Egy gomb megnyomásával az 1 másodpercen belül kerülő versenyző bizonyos sebességtartományban extra elektromos teljesítményt fog kapni, hogy előzhessen. Emellett rendelkezésre áll majd egy maximális teljesítményt biztosító mód is, amit a versenyző előzéskor és védekezéskor is használhat, de ennél érvényben lesz a teljesítménykorlát.

Az energiagazdálkodás meghatározó szerepet kap a versenyeken: a versenyző stratégiájának részévé válik, hogy hogyan tölti és meríti ki az akkumulátorát a körök és a verseny során. Az elektromos energia mennyisége korlátozott. Azt a féktávok hossza és száma is meghatározza – egyes pályákon emiatt más előírások lesznek érvényben. Az akkumulátort a fékezésen és lassításon kívül még egy módon lehet majd tölteni: a belső égésű motor a kör egy részén aggregátorként is fog szolgálni, vagyis az üzemanyag egy részét a töltés miatt égetik el.

Új autók

Fotó: FIA

Valaki az F1 történetének legnagyobb megújulásaként emlegeti a 2026-os átalakulást – annyiban mindenképpen példa nélküli, hogy egyszerre jön gyökeres megújulás az autók és az erőforrások terén.

Az új autógeneráció kisebb, könnyebb, mozgékonyabb lesz, kinézetében talán kevésbé, de jellegében nagyon más. Az új autók 30 kilogrammal lesznek könnyebbek, 10 centiméterrel keskenyebbek és 20 centivel rövidebbek, kisebb gumikat raknak rájuk.

Aerodinamikai szempontból az autók légellenállása 55%-kal csökken, a leszorítóerő pedig 30%-kal. Utóbbi annak is köszönhető, hogy az F1 elkanyarodik a szívóhatástól, csökkenti a diffúzorok méretét és visszatér a laposabb padlólemezhez.

Hogy az energia-visszanyeréshez kellő hosszúságú féktávokat biztosítsanak és csökkentsék a fogyasztást, de a kanyartempó se lassuljon még drasztikusabban, az F1 bevezeti az aktív aerodinamikát. 2026-tól lesz egy úgynevezett egyenesmód és kanyarmód. Előbbinél az első és a hátsó szárny lapjait is felnyitják, hogy csökkentsék a légellenállást, utóbbinál ezek lecsukása növeli a leszorítóerőt.

Az új autók 2025-höz képest gyorsulni fognak az egyenesekben (és gyorsabban gyorsulnak majd), a kanyarokban viszont lassulnak. A kettő együttesen a várakozások szerint nem eredményez majd drámai köridőromlást, az FIA 1-2 másodperces változással és gyors javulással számol.

Az FIA kiemelt figyelmet fordított az autók előzhetőségének javítására, és a szabályozás és a koncepció szintjén is igyekezett bezárni olyan lehetőségeket, amiket kihasználva az előző szabályciklusban a csapatok jelentősen rontották az autóról lelépő légáramlatokat és a követhetőséget. A várakozás szerint az új gépek a leszorítóerejük legalább 90%-át meg fogják tudni tartani, amikor 20 méterre vannak a másik mögött.

Az autók és gumik méretének változása 2025-höz képest:

Új üzemanyag

Az F1 központi célja az autók technológiájának zöldebbé tétele. A sorozat vállalta, hogy 2030-ig eléri a nettó zéró karbonkibocsátást (nem csak az autóival), és ennek jegyében állnak át a szintetikus üzemanyagokra. Ezek előállítása lényegesen drágább az eddig használt üzemanyagokénál, és jelenleg még kevésbé számítanak hatékonynak.

Az új F1-es benzint az teszi fenntarthatóvá, hogy nem élelmiszerből származó hulladékot, valamint a levegőből megkötött szénvegyületeket is felhasználják az előállításához, így nullázva le annak „karbonlábnyomát”.

E megújulás miatt az üzemanyaggyártók szerepe és versengése várhatóan az eddiginél nagyobb szerepet kap majd a versengésben.

Egy új címvédő

Lando Norris (Fotó: XPB)

Szinte már megszoktuk az évek során, hogy ez a jelző egyet jelent Max Verstappennel, 2026-ban viszont már mást illeti a címvédő megnevezés: Lando Norrist. A McLaren versenyzője világbajnokként vág neki az új idénynek, és ezt hirdetendő félreteszi a megszokott 4-es rajtszámát is, hogy az 1-est ragaszthassa fel az autója orrára.

Ezzel párhuzamosan Verstappen is rajtszámot vált, de nem tér vissza a régi 33-asához, helyette Daniel Ricciardo 3-asát hozza vissza a Red Bullra – persze volt csapattársa engedélyével.

Újoncok minden fronton

Arvid Lindlbad (Fotó: XPB)

Noha a versenyzőknél csak egy új arc debütál 2026-ban, újoncokból így is jóval több lesz. A mezőny múlt évi megújulása után ezúttal csak Arvid Lindblad mutatkozik be zöldfülűként. A svéd és indiai gyökerekkel rendelkező, de brit színekben versenyző korábbi F2-es tehetség a Racing Bulls versenyzője lesz, Liam Lawson csapattársaként.

10 év óta először nemcsak újonc versenyzője, egy újonc csapata is lesz az F1-nek: a Cadillac 11. istállóként bővíti az F1-es mezőnyt. Az amerikai autógyártó Michael Andretti F1-es projektjére építette fel a programját, és résztulajdonos TWG partnereként valósítja meg azt – a Haas óta ők az első debütálók. A fő bázisuk az Egyesült Államokban lesz ugyan, de a versenyrészlegüket az angliai Silverstone-ban rendezték be. Olyan tapasztalt szakemberek erősítik őket, mint a Manor/Marussia korábbi csapatfőnöke, Graeme Lowdon, a Benettont és a Renault-t is bajnoki címekhez segítő Pat Symonds, vagy a Lotus korábbi technikai igazgatója, Nick Chester. A Haashoz hasonlóan ők is a Ferrari technikai partnereként érkeznek, az első években tőlük vásárolnak motort, később viszont saját erőforrással tervezik folytatni.

Graeme Lowdon és Valtteri Bottas (Fotó: Cadillac)

Bár egy meglévő csapatot, a Saubert vették át, újoncnak számít az Audi is. Csapatként csak névlegesen, motorgyártóként viszont a gyakorlatban is. A karikások a történetük során először vannak jelen az F1-ben, ahol ebben a szabályciklusban az építkezés, a tanulás és a fejlődés a fő céljuk, hosszabb távon viszont a győzelem és a bajnoki cím.

Motorgyártóként ugyancsak újoncnak számít a Red Bull Powertrains. 2022 óta építgették a főként a Mercedes embereire alapozott programjukat, melyhez partnernek a Fordot nyerték meg. Az amerikai gyártó eredetileg az elektromos technológia terén volt hivatott segíteni őket, de menet közben mindenben bevonták a munkába, amiben csak tudták. A Red Bull tisztában van a vállalkozása veszélyeivel és azzal, hogy elsőre talán adódnak majd nehézségei, mégis meg van győződve arról, hogy hosszabb távon ugyanolyan sikeressé válhat, mint karosszériagyártóként.

Red Bull Powertrains (Fotó: Red Bull)

A 2026-os csapatok és felállások

A múlt évben nem volt nagy a mozgolódás a versenyzőpiacon, ami a nagy vérfrissítés után (2025-ben összesen 7 olyan versenyző kapott lehetőséget, aki korábban nem futott teljes évet az F1-ben) nem meglepő. A felállásokban csak két változás történt: a Red Bullnál a másodéves Isack Hadjar váltotta Cunoda Jukit Max Verstappen csapattársaként, a Racing Bullsnál pedig Lindblad vette át a francia helyét.

A Cadillac jóvoltából két visszatérőnk is lesz. Valtteri Bottas és Sergio Pérez egy év szünet után lett újra az aktív mezőny tagja. A finn a Mercedes tartalékversenyzőjeként töltötte 2025-öt, több F1-es tesztlehetőséget is kapott. A mexikói eközben szünetet tartott, nem utazott a versenyekre, és csak egy kétnapos imolai teszten vett részt az ősszel egy kétéves Ferrarival, de már a Cadillac versenyzőjeként.

A csapatok a sok változás miatt is az állandóságra voksoltak 2026-ban – az erősorrend várható átalakulásával és a szerződések lejártával viszont könnyen lehet, hogy idén látunk majd mozgolódást versenyzőfronton, és lesznek érdekes, izgalmas fejlemények.

Csapatszinten két új kapcsolat indul. Az Alpine Mercedes-motorra vált, feladva ezzel gyári státuszát, az Aston Martin a Honda jóvoltából gyári csapattá válik. A zöldeknek az idei lesz az első autójuk, amit Adrian Newey tervezett.

A 2026-os nevezési lista:

Egy új helyszín

Fotó: Madring

Imola kiesésével az F1 2026-ban Olaszország helyett Spanyolországba látogat el két alkalommal az idény során. A nyárra hozott barcelonai hétvége után szeptemberben az európai szezon zárásaként Madrid lesz a célállomás. A főváros elvette a Spanyol Nagydíjat a riválistól, amely így Barcelona és Katalónia Nagydíjaként rendezi meg a versenyét.

Madridban egy félig közutakból, félig egy magánterületen célzottan kiépített versenypályán, a Madringen látja vendégül a mezőnyt. Az új pálya 22 kanyarból áll majd, 5474 méter hosszú lesz, és az előzetes tervek szerint 110 ezer néző befogadására lesz képes.

Az építési munkálatokat májusig tervezik lezárni, hogy aztán még legyen elég idő felkészülni az első eseményükre. Az F1 mellett a két kísérősorozatot, az F2-t és az F3-at is fogadják a spanyolok, miközben az IFEMA kiállítóközpontban különleges kísérőeseményekkel készülnek, a városi lehetőségeket kihasználva pedig egyedi infrastruktúrát kínálnak a szurkolóknak és a résztvevőknek.

Hat sprinthétvége – új helyszíneken

A sprintfutamok számának várható növelése előtt idén még kitart az F1 az utóbbi szezonokban megszokott 6 sprinthétvégénél. A formátum jelen állás szerint nem változik az eddigiekhez képest: Montreal, Zandvoort és Szingapúr is először rendez alternatív formátumú nagydíjhétvégét, Silverstone pedig 2021 után tér vissza a sprinthez. Mellettük Kína és Miami 2025-höz hasonlóan kitart a miniversenyek mellett.

Egy búcsúzó pálya

XPB

Nagy siker volt, népszerű volt, a Holland Nagydíj a 2021-es visszatérése után a hatodik versenyével már el is köszön az F1-től. Bár a sorozat szeretett volna hosszabbítani velük, a szervezők úgy érezték, mivel kizárólag magántőkéből finanszírozzák ezt a nagyszabású eseményt, a csúcson kell abbahagyniuk, és nem szabad megvárniuk a hanyatlást és az esetleges anyagi gondokat. A döntött kanyarjairól és homokdűnéiről híres pályát tehát idén láthatjuk utoljára az F1-ben. Egy jó ideig legalábbis biztosan.

A 2026-os versenynaptár:

*pirossal a sprinthétvégék

Bemutatók és három teszt

Az új szabályok miatt a megszokott három helyett idén 9 tesztnapjuk lesz a csapatoknak a bajnoki felkészülésre. A tesztidény „titokban” rajtol el. Annyira, hogy a január végi barcelonai első gyakorlás még az F1 hivatalos oldalán sem szerepel a programban… Arra január 26-a és 30-a között kerül sor. Bár ez 5 napot jelent, a 11 csapat mindegyike csak 3 napot tölthet majd a pályán ezen időszakban. E ráhagyásra az időjárás kiszámíthatatlansága és az esetleges technikai nehézségek miatt volt szükség.

Ezt követően februárban Bahrein lesz a helyszíne a második és a harmadik kollektív gyakorlásnak. A pálya exkluzív szerződése miatt itt már nem lesz szükség a titkolózásra – hivatalosan ekkor láthatjuk majd együtt először a pályán a 2026-os autókat.

Azokat azt megelőzően a bemutatókon csodálhatjuk meg. Hogy milyen formában, az csapatonként változó. Várhatóan egyedi festéseket is látni fogunk.

Az előszezon menetrendje:

január 15. – a Red Bull és a Racing Bulls évnyitója és festésbemutatója, Detroit

január 20. – az Audi festésbemutatója, Berlin, Németország; a Honda motorbemutatója, Tokió

január 23. – a Ferrari bemutatója és bejáratása (Fiorano), az Alpine festésbemutatója (Barcelona), a Haas festésbemutatója (online)

január 26-30. – az első előszezoni teszt, Barcelona

február 8. – a Cadillac festésbemutatója (a Superbowl szünetében)

február 9. – az Aston Martin bemutatója (Szaúd-Arábia)

február 11-13. – a második előszezoni teszt, Bahrein

február 18-20. – a harmadik előszezoni teszt, Bahrein