Adrian Newey személye garancia a sikerességre. Ezzel az alaptétellel szerződtette minden idők legsikeresebb F1-es tervezőjét az Aston Martin felemelkedéséért semmilyen pénzt nem sajnáló Lawrence Stroll. A brit szakember nagy szabályváltozások idején elért eredménysora beszédes: a Forma–1 nagy megújulásai többször hoztak győzelmeket a mindenkori csapatának, mint ahányszor nem.
A legutóbbi kivételt talán 2014 jelentette. Newey akkor egymás után négy bajnokautót tervezett a Red Bullnak, ám a hibrid erőforrások érkezése visszavetette a csapatot, mert partnerük, a Renault csúnyán a rajtgépben ragadt. 2026-ban nemcsak az autók alakulnak át, hanem az erőforrások is, és mivel lényegében az egész szabályrendszer a motorok elektromosabbá és zöldebbé tétele köré épül, okkal feltételezhetjük, hogy a hajtóegységek minősége ezúttal is döntő lehet az erősorrend alakulásában.
Vajon ez ismét keresztülhúzhatja Newey számításait?
A The Race című szaklap górcső alá vette az Aston Martin és a Honda helyzetét, és megosztott pár, a japán gyártóról keringő pletykát, ami egyrészről nyugtalaníthatja a silverstone-iakat, másrészről más fénytörésbe helyezheti a múlt év végén történt csapatfőnökváltást is.
🚨 ÚLTIMA HORA 🚨
Primera imagen del motor Honda que llevará Aston Martin este 2026.#F1 pic.twitter.com/v4XiyufU2u
— Fórmula Directa (@FormulaDirecta) January 9, 2026
A lap arról számolt be, hogy a Honda egyes pletykák szerint le van maradva az új akkumulátorának fejlesztésével. Az F1-es erőforrások elektromos oldalának teljesítménye 2026-ban háromszorosa lesz az eddiginek, így a hibrid oldalnak és ezáltal az energiatárolónak az eddiginél nagyobb szerep juthat.
„Napvilágot láttak hírek arról, hogy a 2026-os Honda-erőforrás hátrányban van az akkumulátor-technológia terén, miközben az új dizájnnak sokkal nagyobb kapacitásúnak kell lennie a belső égésű motor és az elektromos teljesítmény közel 50-50 %-os aránya mellett. Amennyiben így van, a Hondának csodát kell tennie ahhoz, hogy többet hozzon ki a V6-osából és a hibrid rendszeréből a következő korszakban”
– írta a szaklap.
A cikk szerzője – az egyébként erősen spekulatív jellegű – eszmefuttatásában több veszélyfaktort is említ, ami nehézségek elé állíthatja a Hondát. Rámutatott arra a tényre, hogy a Honda 2021-ben előbb bejelentette az F1-es kivonulását, majd két évvel később azt, hogy meggondolta magát és az Aston Martin partnere lesz 2026-tól. Bár a kivonulásuk gyakorlatilag csak névleges volt, az F1-es programon komoly nyomot hagyott, hiszen a leállás tudatában a gyártó átcsoportosította más projektekre a szakurai forrásait, szakembereket engedett el a Red Bullhoz és állított át más feladatokra, és az átmeneti időszakban időt veszített az új F1-es motoron addig is dolgozó riválisokhoz képest.
Ez azonban csak az egyik nehezítő körülmény. A Honda az Aston Martinnál új partnerekkel dolgozik együtt, köztük az Aramcóval és a Valvoline-nal, vagyis az új, szintetikus F1-es üzemanyag és a kenőanyagok gyártóival. Ezen együttműködés még a közelében sincs az F1 bejáratott partnerségeinek, például a Mercedes és a Petronas, a Ferrari és a Shell, valamint a Red Bull és az Exxon Mobil kapcsolatának. Bár az Aramco a Forma–1 partnereként közösen dolgozott az új szintetikus üzemanyagok fejlesztésén, ráadásul az F2-ben és az F3-ban már némi tapasztalatot is szerzett e téren, ami egyesek szerint előnyt jelenthet számukra, hogy mennyire lesznek hatékonyak a Hondával és az Aston Martinnal, az még nyitott kérdés.
Anticipation rising.#F1 #POWEREDByHonda pic.twitter.com/bRfPoR8ZYc
— Honda Racing F1 (@HondaRacingF1) January 9, 2026
A The Race szerint mindezen tényezők akár egy másfajta magyarázatot is adhatnak az Aston Martin múlt év végén tett váratlan lépésére: arra, hogy Andy Cowellt Adrian Newey váltotta a csapatfőnöki székben. A személycsere elsődleges okát a szakma a két szakember közötti nézeteltérésben találta meg és nem igazán hitte el az Aston hivatalos magyarázatát. Newey ugyanakkor állította, hogy Cowell maga ajánlotta fel, hogy szerepet vált.
Az Aston Martin a Mercedes motorrészlegét 2014-től dominánssá tevő szakembert a Hondával, az Aramcóval és a Valvoline-nal való együttműködés hatékonyabbá tételével bízta meg, mondván, van már bőven tapasztalata erről a területről. E váltás azt jelezné, hogy az Aston Martin és Newey maga is a motoroldalt érzi a projekt gyenge láncszemének, amit most egy igazi motorguruval próbál erősíteni?
Az említett lap kiemelte: miközben a Ferrarinak és a Red Bullnak megadatott az a luxus, hogy lényegében a teljes karosszéria- és motorrészlege egy fedél alatt működik, az Aston Martiné a legextrémebb felállás infrastrukturális szempontból, hiszen az autót Silverstone-ban, Angliában gyártják, a motort Szakurában, Japánban (egy brit kirendeltségük is van), míg az Aramco egyszerre több központban dolgozik. E távolságnak és szétszórtságnak megvannak a maga előnyei is. A Honda korábban rámutatott: lényegében 24 órában zajlik a munka, hiszen az időeltolódás miatt mire ők Szakurában a nap végére érnek, Silverstone akkor áll munkába. A távolság ugyanakkor a hatékonyság rovására is mehet, és talán ebben is szükség lehet Cowell segítségére.
A téli uborkaszezon az ellenőrizhetetlen pletykák időszaka az F1-ben. Naponta jelennek meg hangzatos, mégis bizonytalan állítások arról, hogyan állnak az egyes résztvevők az autójukkal, motorjukkal, és milyen technikai trükkel tehetnek szert előnyre a másikkal szemben – hogy aztán másnap már ezen állítások szöges ellentétéről szóljanak a beszámolók. Hogy mi zajlik valójában a Hondánál és az Aston Martinnál, arról pontosabb képet majd akkor kapunk, amikor egyszerre láthatjuk a pályán az összes új autót.
A Honda már beindította az új F1-es erőforrását és gőzerővel készül az első, január 26-a és január 30-a közötti barcelonai előszezoni tesztre. Azt megelőzően január 20-án Tokióban tartanak egy rendhagyó „motorbemutatót” is, ahol bizonyára reagálni fognak majd pár velük kapcsolatos pletykára is.