Év eleje óta folyamatosan kritizálják a Forma–1-es versenyzők a 2026-os új szabályrendszert. Az idei erőforrások elektromotorjának 50% közelébe emelt teljesítménye a mezőny tagjai szerint negatív hatással volt a vezetés élményére és a versenyzés minőségére. Az utóbbi hetekben többen is a sportág döntéshozóira mutogattak, mondván, már évekkel ezelőtt – amikor a szabályrendszer még csak tervezet volt – látni lehetett a hibákat és hiányosságokat, amiket az energiaínség idézett elő idén, a sorozat viszont semmit sem tett, csak követte a gyártók igényeit és lenyelt minden nyilvánvaló problémát.

Lewis Hamilton kritikusan jegyezte meg ennek kapcsán: „Nem tudom, ki hozta a döntéseket, de bárki is volt az, még mindig a pozíciójában van…”

Carlos Sainz úgy fogalmazott: „Látták a szimulációkat 2022-ben és 2023-ban, és nem kérdezték azt: »Hogyan fogadhatnánk el ezt?« Nekik most felül kell vizsgálniuk, mi történt, mert ennek sosem lett volna szabad megtörténnie.”

Lando Norris pedig kiemelte: „Mindenki több pénzt akar, szóval hogy az Audi vagy más csapatok beszálljanak, változtattunk dolgokon. Kár érte. Ennek sosem szabadott volna így történnie. De ez megmutatja, hogyan működik az üzlet. (…) Inkább úgy cselekszenek, hogy behozzák az Audit és más csapatokat, mert az fontosabb, mint az, hogy a versenyzők elégedettek legyenek.”

Az FIA együléses részlegét vezető Nikolasz Tombazisz most visszautasította e kritikákat. „A versenyzők véleményem szerint alapvetően nagyon sokat követelő partnerek. Nem várom el tőlük, hogy szépítsék a dolgokat és ne a valós véleményüket mondják el, szóval nem állítanám, hogy több volt a kritika, mint vártuk.”

„Számítottunk azokra a dolgokra, amikre most panaszkodnak, már két évvel a mostani szezonkezdés előtt is. Próbáltunk végrehajtani bizonyos korrigálásokat, de a jelenlegi döntéshozási rendszer mellett nem sikerült. Reálisan nézve tehát csak azt kaptuk, amit vártunk”

– jelentette ki a görög szakember.

Ezzel arra célzott, hogy az F1-es döntéshozás rendszerében nagy szavuk van a csapatoknak és motorgyártóknak. A motorszabályokon az Erőforrás Bizottság dolgozott, melynek akkor olyan gyártók is a tagjai voltak, akik akkor nem voltak résztvevői az F1-nek, de tervezték a beszállást/visszatérést. Az újoncok között volt az Audi, aki tartott attól, hogy újként hátrányba kerülhet a már itt lévőkkel szemben, ezért szabott bizonyos feltételeket. Így köttetett végül olyan sok kompromisszum.

Nikolasz Tombazisz és George Russell (Fotó: XPB)

Tombazisz kiemelte, törekedtek az új és régi gyártók közti egyenlőségre. „Ha egy motorgyártó, aki még nem szerepelt korábban az F1-ben – például az Audi – odajön hozzánk és azt mondja: »Nem vállalom a szereplést, hacsak nem költhetek ötször annyit«, az nem lenne igazságos.”

„Ezért létrejött egy megállapodás irányítói szinten, ami egyfelől kényszerítette őket a szabályok betartására – beleértve a pénzügyi és működési szabályokat is –, másfelől húzott egy határt az FIA-nak, hogy mennyit változtathat egyoldalúan. Emiatt bármilyen módosítást akarunk végrehajtani, a motorgyártóknak azt el kell fogadniuk, legalább négyüknek. Egyszerű: nem fogadták el négyen a tárgyalt módosításokat a kérdéses évek során”

– mutatott a gyártók irányába az FIA szakember.

Ezek után maradt a szabályrendszer utólagos foltozgatása. Idén Miamitól vezettek be kisebb, az energiahasználattal kapcsolatos változtatásokat, majd elfogadták a 2027-es és 2028-s szabályváltozásokat, amikkel két év múlva 60-40%-ra módosul a belső égésű motor és az elektromotor teljesítményaránya.

Tombazisz szerint ezeket a változtatásokat lényegesen gyorsabban is be lehetett volna vezetni más struktúra mellett. „Kicsit sajnálatos, hogy májusig várnunk kellett a dolgok megvitatására és 2027-ben és 2028-ban kapjuk meg a csomagot. Ideális esetben már évekkel ezelőtt megléphettük volna ezt, és akkor nem is lettek volna efféle viták.”

A Magyar Nagydíj rajtja (Fotó: XPB)

A mostani motorszabályok hiányosságaira egyes résztvevők (főként a Red Bull és Max Verstappen) már 2023-ban figyelmeztettek. Tombazisz elmondta, ők is látták az akkori szimulációk eredményeit, de nem sokat tehettek, hiszen a döntéshozás rendszerén nem változtathattak. „Amikor egy gyártó úgy dönt, hogy beszáll motorgyártóként, aláírja a megállapodást a döntéshozásról, ami az összes felet, az FIA-t, az FOM-et és a motorgyártókat is köti. Hasonló ez a csapatokkal kötött Concorde-egyezményhez. És 2022-ben aláírtunk egy külön döntéshozói egyezményt, mellyel lényegében aláhúztuk a motorgyártók feltételeit a 2023-as, 2024-es és 2025-ös év során. Ez még a bajnokság elindulása előtt történt, hiszen például a költségvetési szabályzat akkor lépett életbe először” – magyarázta.

Az FIA szakembere végül kiemelte, az új szabályrendszer a hibáival együtt és a kritikák ellenére nem olyan rossz, mint amilyennek egyesek tartják.

„A legtöbb verseny igazán izgalmas volt. Egészen sok küzdelmet láttunk. Amikor a múltban új szabályrendszerek kezdetekor egy gyártó egyértelmű előnyben volt, az általában egyhangúságot eredményezett. Most viszont hiába aratja a Mercedes a legtöbb győzelmet, a versenyek ettől még izgalmasak voltak, és elég sok helycsere történt.”

„Az egészet együtt kell tehát néznünk. A versenyzők nyilvánvalóan fontos résztvevői a sportnak, ezért úgy helyes, hogy hallgatunk rájuk és lépünk. Ugyanakkor a nézőkre is gondolnunk kell, és arra, hogy ők változatosságot és izgalmas versenyeket akarnak látni” – állapította meg Tombazisz.