Az F1 történetének legnagyobb szabályváltozásaként emelgették a 2026-ast, ám igazán drámai átrendeződést nem hozott: ahogy az előző négy évben, úgy most is ugyanaz a négy csapat (McLaren, Mercedes, Red Bull, Ferrari) uralja az élmezőnyt. Mindez azon riválisoknak fáj igazán, akik a felzárkózás esélyét látták az új szabályokban, és igyekeztek minél korábban átállni a 2026-os projektre.

Ilyen csapat volt a Williams is, akik ráadásul csúnyán beragadtak év elején. Az autójuk késve készült el, és komoly túlsúllyal futott pályára. James Vowles csapatfőnök szerint e leszereplés mindenekelőtt a gyáruk, az eszközeik és a módszereik elavultságának köszönhető. Emiatt csúsztak meg a gyártás folyamatával: a télen átálltak bizonyos új rendszerekre, és alábecsülték ennek nehézségét.

Vowles már korábban is panaszkodott, hogy az évtizedeken keresztül a csőd ellen küzdő és emiatt semmilyen infrastruktúráját nem fejlesztő Williamsnek úgy kéne felzárkóznia, hogy a költségvetési plafon korlátozásai mellett nem hajthatja végre egyszerre a legfontosabb beruházásait – még úgy sem, ha erre adott lenne a szükséges tőkéje –, hiszen akkor túlköltekezne és szabályt sértene.

Malajziában a csapatvezető rámutatott: a 2021-ben bevezetett költségvetési plafon ilyen módon nem segíti a felzárkózásban a kisebb, hátrányban lévő istállókat, hanem inkább gátolja őket, és bebetonozza a legnagyobb riválisok dominanciáját. Ennek igazolására egy elgondolkodtató statisztikával is előállt.

Red Bull, Williams (Fotó: XPB)

„Mindenekelőtt: én vállalom a felelősséget az idén télen elkövetett hibánkért. Ezt el kell különítenünk ettől a kérdéstől. Visszaestünk, túlsúlyos volt az autónk” – hangsúlyozta, hogy az idei gyengélkedésüket nem a költségplafon problémájára vezeti vissza.

„Ami a költségvetési plafont illeti, a COVID idejéig kell visszamennünk, amikor volt erről egy telefonos tanácskozásunk, és három kulcsfeladatról állapodtunk meg. Hosszú távú anyagi fenntarthatóságot akartunk, és ezt a célt nemcsak elértük, de még túl is szárnyaltuk. Ez ma megtérülő üzleti befektetés, míg 2021 előtt egyáltalán nem volt üzlet.”

„A másik két cél az volt, hogy sportszempontból egyenlőséget teremtünk, és összehozzuk a mezőnyt, hogy lényegében kiegyenlített legyen a versengés. A költségvetési plafon e két célkitűzésével kudarcot vallott.”

„Van egy statisztikám, amit egy hónappal ezelőtt néztem meg. Ha a sportág elmúlt tizenöt évét nézzük, a költségvetési plafon öt évében a négy élcsapat a pontok nyolcvanhárom százalékát szerezte meg. Előtte ez a hetvenes tartományban volt. Egyszerűen fogalmazva romlott a helyzet, a négy élcsapat a négy élcsapat maradt, a többiekkel pedig a pontok maradék tizenhét százalékáért küzdünk. Korábban a dobogók tíz százaléka volt a többieké, ma csak az öt százaléka. Egy sor ilyen statisztikát tudnék mondani, de a lényeg, hogy a költségplafon csak rontott a helyzeten, nem javított rajta”

– mutatott rá Vowles.

Hozzátette, amikor a legjobb Mercedestől a „legrosszabb” Williamshez szerződött, ő is alábecsülte, hogy milyen kicsi mozgástere lesz. „Amikor eléred a költségplafont, nem csak az autóra költesz. Milliókat, tízmilliókat alapvető rendszerekre fordítasz, csak hogy egyáltalán tudd, hol találhatók meg alkatrészek a gyárban. Ez nem az autóra megy, nem egy első szárnyra, nem egy fejlesztésre, hanem rendszerekre, amik az alapot jelentik. És mi egy költségplafon-csapdába estünk, mert ha bármit csinálsz rövid távon, ha ma költesz valamire, azzal a jövőben lassítod le magad, és ezt nem teheted. Ez egy kétszintű bajnokság. És nem én mondom ezt, hanem a jelenlegi ponteloszlás.”

James Vowles (Fotó: XPB)

„Ezen a ponton a szakmának össze kell ülnie, mert ez nem megfelelő feltétel a jövő szempontjából. Szeretnénk lehetőséget arra, hogy jó munkát végezzünk, hogy harcolhassunk érte. Tavaly nagyszerű évünk volt, de a ponthátrányunk a negyedik Ferrarihoz képest kétszázharmincnyolc pont volt. Ez nem kevés! Nagyon is nagy szakadék. És úgy, hogy háromszor álltunk dobogón!”

Mi a megoldás?

Vowles csak a Williamshez szerződésekor szembesült a költségvetési plafon e nem várt oldalával, és szerinte ezen a rendszeren változtatni kell. „A megoldás nem a költségplafon megszüntetése. Ahogy már mondtam, a sport jelenleg kiváló gazdasági helyzetben van ennek köszönhetően. Ugyanakkor szükség lenne mechanizmusokra, amik révén elérhetjük, hogy ugyanazokkal az eszközökkel játszhassunk, azonos folyamatokkal, mert ma nem tehetjük” – fejtette ki.

Az Alpine-t irányító Flavio Briatore szerint az is probléma, hogy a költségvetési plafon ellenőrzése egy bonyolult feladat, mivel vannak az alá eső és azon kívül eső tételek, amikkel folyton lehet játszani. Ő abban látná a megoldást, ha mindent a plafon alá vonnának. Vowles szerint ez egy jó irány lenne, ugyanakkor emlékeztetett rá, nem minden csapatnak kell ugyanannyit költenie az autóktól független fejlesztésre.

„A Williams a költségvetési plafon előtt lényegében semennyi pénzt nem költött. Nyersen fogalmazva megháromszoroztuk a kiadásokat. A Force Indiának sem volt pénze, az Aston Martin pedig minden pennyjét erre fordította. A miénk egy másfajta közeg, de még mindig rosszabb.”

„Egy olyan megoldás kéne, amit a bajnoki pontokhoz vagy a bajnoki pozíciókhoz kötünk, és egy egyszerű mechanizmus, ami lehetővé teszi számunkra, hogy idővel – nem jövőre – közelebb kerüljünk egymáshoz”

– mondta a Williams főnöke, lényegében egy hasonló teljesítménykiegyenlítő módszerre célozva, mint amit az aerodinamikai fejlesztési időknél már évek óta alkalmaz a sportág.

James Vowles (Fotó: XPB)

Elismerte, egy ilyen rendszer gyakorlati megvalósítása nagyon bonyolult lenne. Ugyanakkor rámutatott: „Csak az autó megépítése és négy kerékre helyezése egy olyan borítással, hogy legalább Forma–1-es autónak nézzen ki, úgy harminc százalékkal többe kerül nekem, mint az előző csapatomnál. Mert nem hatékonyak az eszközök, mert külső beszállítókkal dolgozunk, és van még vagy száz ok. Szóval mondhatod azt: rendben, akkor ezt a pénzt mind visszatehetitek, és cserébe kaptok egy bizonyos összegű kiegészítést a költségplafonhoz. Csakhogy ez nem átlátható, és ez engem nyugtalanít. Inkább egy olyan összeget kéne megszabni, ami orvosolja ezeket a problémákat, de nem olyan nagy, hogy hirtelen az élre ugorhass tőle.”

„Lehet rossz éved, és továbbra is úgy lenne a helyes, hogy ha mondjuk a Mercedes jobb munkát végez, akkor bajnok lehet. Nem ezen kell változtatni. Az én esetemben húsz évnyi alulfinanszírozást kellene ledolgozni, ami a költségvetési plafon mellett nehéz. Ezeket a korábban elmaradt beruházásokat kéne valahogyan lehetővé tenni” – tisztázta.

1