Javítani az időmérő edzéseken és a versenyzés biztonságán – ez a két fő célja azon egyeztetéssorozatnak, ami a színfalak mögött az F1 nem tervezett áprilisi szünetében zajlik, és ami ezen a hétfőn a csapatfőnökök és a sorozat vezetőinek megbeszélésével és várható szavazásával a célegyenesébe ér.

A résztvevő csapatok, motorgyártók, az F1 és az FIA vezetői az általuk alkotott F1-bizottság hétfői ülésén várhatóan megállapodnak az idei új szabályok módosításának módjáról és ütemtervéről. Jó eséllyel több irányú beavatkozásra számíthatunk, melyeket a résztvevők eddigi nyilatkozatai alapján fokozatosan fognak bevezetni a következő hetekben, hónapokban.

Az év első három versenyén sok kritikát kaptak a Forma–1 2026-os új szabályai. A versenyzők jelentős része elégedetlen azzal, hogy az új erőforrások miatt az elektromotor energiájának beosztása határozza meg a vezetést és a versenyzést. Az FIA és az F1 kezdettől úgy tervezte, hogy kiértékeli az év eleji nagydíjak tapasztalatait, és ha szükséges, változtat a szabályokon – a bahreini és a szaúd-arábiai versenyek törlésével erre most kellő időt kaptak a résztvevők.

A kritikák tárgyát olyan dolgok jelentik, amik mind az új elektromotorra vezethetők vissza. A visszatöltés miatt kialakuló nagy tempókülönbségek veszélyes helyzeteket teremtenek, mint láttuk például Oliver Bearman baleseténél Szuzukában; de a versenyzés jellegére is hatással vannak. A versenyzők úgy érzik, sok helyzetben nem ők irányítanak, hanem az erőforrásuk, ami mesterkéltté teszi a csatákat és elrontja az időmérős körök izgalmát. Az energiagazdálkodásnak a kvalifikáción is túl nagy szerep jut, ami abszurd helyzetet teremt: a határok feszegetéséről és a végső gyorsaságról szóló időmérőn kénytelenek óvatoskodni, spórolni az energiával és kerülni a határok feszegetését.

Az FIA a versenyzők mellett?

Az F1 és a csapatok álláspontja egyértelmű: szerintük csak határfeszegetőssé kell tenni az időmérőt és elejét venni a veszélyes helyzeteknek, maga a versenyzés az eddig látott oda-vissza csatákkal jó, és a sportág vezetői az eddigi felméréseik eredményeivel is elégedettek, így nem látják szükségét a komolyabb beavatkozásnak.

A versenyzők ezzel szemben kritikusabbak és többük alapvető problémákat emleget, amiken csak komolyabb módosítások segíthetnének. Szuzukában többen (Carlos Sainz, Lewis Hamilton, Lando Norris) panaszkodtak, hogy az ő véleményüknek nincs kellő hatása a döntéshozásban, és hogy a sorozat csak az öncélú csapatokra hallgat, ami sokszor rossz irányba viszi a sportágat.

A mostani találkozót több egyeztetés előzte meg az elmúlt hetekben, melyek során nemcsak az F1-es csapatok sportigazgató és technikai igazgatói kaptak szót, hanem a versenyzők is. Az FIA elnöke, Mohammed bin Szulajem a hétfői tanácskozás előtt közleményben jelezte, hogy sikeresnek ítéli a mezőny tagjaival folytatott egyeztetéseket, és igenis számít a versenyzők véleménye.

„Örömmel jelentem, hogy konstruktív és együttműködő párbeszéd zajlott az FIA és a Forma–1-es versenyzők között a csapatfőnökök és ügyvezető igazgatók hétfői tanácskozása előtt, melynek témáját a 2026-os szabályok lehetséges módosítása jelenti. A versenyzők értékes javaslatokat tettek arra, szerintük milyen módosításokra lenne szükség, különös tekintettel arra, hogy biztosítani lehessen az energiagazdálkodás biztonságát, valamint a sportszerű és szoros versenyzést.”

„Az FIA egy sor megbeszélést tartott az elmúlt hetekben a csapatok, a motorgyártók és az FOM technikai szakembereivel, hogy egyeztessen a javasolt módosításokról. Továbbra is a biztonság és a sport érdeke jelenti ezen egyeztetések célját. A hétfői megbeszélést követően a végső javaslatokat az FIA Motorsport Világtanács elé terjesztik elektronikus szavazásra” – közölte Bin Szulajem.

Max Verstappen és Mohammed bin Szulajem (Fotó: XPB)

A The Race beszámolója szerint az elmúlt hetekben az FIA csoportként és egyénenként is beszélgetett versenyzőkkel, hogy lássa, ők milyen irányt vennének a szabályokkal. Ezen egyeztetésekről a múlt héten George Russell és Max Verstappen is pozitívan nyilatkozott, előbbi megerősítette, hogy a versenyzők két fő célját szintén az időmérős helyzet és a biztonság javítása jelenti. „Több versenyzővel nagyon sokat egyeztettek, és technikai szempontból talán most volt a legszorosabb az együttműködés az FIA-val az utóbbi éveket tekintve” – jelentette ki Russell múlt pénteken.

Mit engednek a csapatok?

A módosítási lehetőségek skálája széles, ám 2026-ban aligha várhatunk gyökeres irányváltást a szabályozás terén. Idén év közben jó eséllyel leginkább az energia-visszanyerés módját és mértékét érintő változásokra kerülhet sor. Russell említette például az úgynevezett szupervisszatöltés teljesítményének 350 kilowattra emelését, ami abban segíthet, hogy nem a versenyzőnek kell majd elvennie a lábát a gázról az egyenesek végén, hanem a rendszer kapcsol automatikusan töltésre egy ponton. Emellett többek között felmerült az egy körön visszanyerhető energia mennyiségének további korlátozása, de az elektromos oldal összteljesítményének csökkentése is.

Kérdés, a csapatok hajlandóak lesznek-e olyan messzire menni módosításokkal, mint a versenyzők akarnak. Az érdekek és az adott résztvevők versenyképessége nyilvánvalóan szempont lesz a szavazásnál. A módosítások bevezetéséhez a 11-ből legalább 7 csapat, illetve az ötből legalább négy motorgyártó áldása kell ahhoz, hogy lehessen változás.

Az úgynevezett „szupertöbbség” sakkhelyzetéből csak egyféle kiút létezik: az FIA önhatalmúlag is vezethet be változtatásokat, amennyiben biztonsági okokra hivatkozva teszi azt meg. Ez esetben a csapatoknak nincs szavuk, egyszerűen el kell fogadniuk, hogy biztonsági szempontok miatt szükséges változtatni, akár előnyös számukra, akár nem. Bearman szuzukai balesete innen nézve egyfajta ütőkártya lehetne az FIA, de akár a bizonyos elvárásokat megfogalmazó versenyzők kezében is.

Kérdés, az FIA akar-e ilyen lépéshez folyamodni. Az együléses részlegüket vezető Nikolasz Tombazisz jelezte, fontosnak tartják, hogy egyetértés legyen a résztvevők között, a változtatásokat mindenki akarja, és mindenki a sport érdekeit tartsa szem előtt.

Oliver Bearman (Fotó: Formula1)

Ami a biztonságra való hivatkozást illeti, Russell pénteken arról beszélt, hogy az FIA az egyenesmódos zónákra vonatkozó előírásain is változtathat, és például külön szabályozással veheti elejét annak, hogy nem kijelölt zónákban is nagy tempókülönbség alakuljon ki két autó között az eltérő töltési stratégiák miatt. „A versenyzők csak csökkenteni szeretnék a sebességkülönbségeket a nem szokványos szakaszokon, főként a nem egyenesmód-zónákban. Ha van egy egyenes szakasz, ami nem egyenesmódos zóna, az azért van, mert az egy kanyar” – utalt arra Russell, hogy Bearman balesete egy enyhe törésben történt, ami ugyan padlógázas szakasz, de nem szó szerint vett egyenes rész, és emiatt nem is egyenesmódos zóna.

Bármilyen változtatásokra is bólint rá végül kollektíven az F1, a május eleji Miami Nagydíjon jó eséllyel még csak a korrekció első lépéseit fogjuk látni. Tombazisz korábban jelezte, bizonyos bonyolultabb szabálymódosításoknak több időt adhatnak, hogy a csapatoknak legyen módjuk felkészülni. Itt az is szempont, hogy a következő két nagydíj sprinthétvége, kevés tesztelési lehetőséggel, majd a Monacói Nagydíj helyszíne sem lesz ideális terep bizonyos változtatások hatásának felmérésére, emiatt az összetettebb változtatásokra talán júniusig, a normál hétvégékig és pályákig várni kell majd.