Az 1957-es tőzsdére kerülése óta legborúsabb gazdasági évét zárta a Honda az autóiparban. A márciussal véget ért legutóbbi üzleti évükben a múlt hét végén közzétett hivatalos jelentés szerint 423 milliárd jenes, vagyis 2,68 milliárd dolláros veszteséget könyveltek el. Ezzel a világjárvány időszakát is alulmúlták.

És hogy miért lehet mindez érdekes Forma–1-es szempontból? A Honda a pandémia idején éppen a rossz számok és a válságosnak tűnő helyzet miatt határozta el, hogy a 2021-es szezon végével leállítja a Forma–1-es programját és átáll az elektromos autókra. Azóta tudjuk, a kivonulása végül sosem valósult meg teljesen, ám a döntés olyan komoly károkat okozott hosszú távon, hogy annak egyenes következménye lett a 2026-ban látott szenvedésük visszatérő motorgyártóként.

Tekintve, hogy az F1-es projektjük mennyire rosszul alakult eddig, adódhat a kérdés, a gyatra pénzügyi teljesítmény veszélyt jelent-e a királykategóriás szerepvállalásukra. A márka az Autosportnak eljuttatott közleményében egyértelművé tette, hogy nem jelent.

„A Honda Motor már márciusban bejelentette a gazdasági előrejelzéseit, a csütörtöki formális bejelentés előtt. A kilátások tehát azóta világosak voltak. A HRC semmilyen kimondott változást nem tapasztal a motorsportos tevékenységeiben a május 14-én tett gazdasági bejelentés hatására”

– közölte a Honda versenyrészlege, a Honda Racing Corporation, vagyis a HRC.

Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a helyzetnek nem lehet közvetett hatása az F1-es tevékenységükre – igaz, talán az más irányú lehet, mint amire egy 2008-as és egy 2020-as gazdasági válságra egyből F1-es kivonulással reagáló gyártó esetében elsőre gondolnánk.

Mibe Tosihiro (Fotó: Honda)

Egy lökés a V8-as út felé?

Az Autosport szaklap kiemelte, a Honda az üzleti jelentésében külön kiemelte, hogy miközben rengeteg pénzt költöttek az elmúlt években a cég új, elektromos irányú projektjeire, ezek még egyáltalán nem térültek meg, ráadásul olyan nehezítő körülmények is akadályozták őket, mint Donald Trump vámpolitikája, ami keresztbe tett az eladásaiknak az Egyesült Államokban. A japánok időközben azzal reagált, hogy felfüggesztette egy elektromos autók és akkumulátorok gyártásáról szóló 11 milliárd dolláros kanadai projektjét, és már arról is letett, hogy 2040-re kizárólag elektromos autókat gyártson, ami a 2021-es F1-es kivonulás idején még a távlati céljuk volt.

Ez egyben az autóipar F1 által is egyre többet emlegetett irányváltását is jelzi. Stefano Domenicali, az F1 ügyvezető igazgatója a közelmúltban arról beszélt, hogy bármennyire is látták már e kezdetektől, hogy lehetnek problémák a Forma–1 2026-os új, az elektromotort középpontba emelő motorformulájával, muszáj volt erre az útra lépniük, különben jelenleg nem lennének motorgyártóik. Az olasz felhívta rá a figyelmet, hogy időközben már az autógyártóknak sem olyan fontos az elektromos irány, és az F1 emiatt határozottan visszakanyarodna a hagyományosabb, egyszerűbb motorokhoz 2030 után – vagy ahogyan az FIA elnöke, Mohammed bin Szulajem pedzegette, talán már 2030-tól, ha a gyártók is nyitottak a V8-as motorokra és az erősen megvágott elektromos teljesítményre.

Stefano Domenicali és Mohammed bin Szulajem (Fotó: XPB)

Az F1-ben érdekelt motorgyártók többsége pozitívan reagált a V8-as motorokkal kapcsolatos tervekre. A Mercedes, a Red Bull, a Ferrari, a Ford és a General Motors (Cadillac) sem tiltakozott az ötlet ellen (igaz, Toto Wolff azért lényegében lemaradizta a belső égésű motorokat, jelezve, hogy hibrid oldalra szükség van). Az a két gyártó – az Audi és a Honda – akik kegyeit annyira kereste az F1 a mostani motorformulával, és akik tavaly is hevesen tiltakoztak ezen szabályrendszer tervezettnél korábbi kivezetése ellen, egyelőre nem foglalt állást a V8-as tervekről.

A japánok F1-en kívüli helyzete és az elektromos irányról való enyhe lekanyarodás ugyanakkor jelzi, talán ők is beadhatják a derekukat egy egyszerűbb és olcsóbb formuláért.