Pénteken megszületett a döntés: az Alpine felülvizsgálati kérelmét elfogadva az FIA törölte Pierre Gasly két időbüntetését a Monacói Nagydíjon, így visszaadta a franciának a célban elért 3. helyét.

A felülvizsgálatról kiadott dokumentumban az FIA részletezte a boxutcai időmérési módszereit, és feltárta, hol csúszott hiba a gépezetbe. Kiemelték, hogy a boxutcában átlagsebességeket számolnak, mégpedig a két egymást követő mérési pont között megtett út és idő alapján. Ezen mérési pontok között a távolságot 1 centiméteren belüli pontossággal mérik le, vagyis a hibahatár 1 ezredmásodpercen belüli.

Monacóban a boxutcában összesen 9 ilyen időmérési hurkot vagyis mérésipont-párt alakítottak ki egy 10-40 méteres zónában. Ezen boxbejáratnál többféle távolság tehető meg a kérdéses mérési párok között, és ezek egyikét használják a boxutcai sebesség mérésére. Az FIA kiemelte, elméletben lehetséges, hogy egy autó a mérési pontok között egy pillanatig még a sebességhatár felett van, de ha utána alá kerül, az átlageredmény még hozhat szabályon belüli értéket. Erre szerintük azonban kicsi az esély a kis távolságok miatt.

Monacóban a 2-es mérési pontot 2025-höz képest megváltoztatták az idei évre, ami rövidebb utat tett lehetővé.

Az FIA a versenyen összesen 6 gyorshajtásos esetet regisztrált, és már a harmadiknál gyanút fogott. Franco Colapinto Lewis Hamilton és George Russell után ért el a rendszer szerint 60,1 km/órás sebességet, ami után a bírók a versenyirányításhoz fordultak, mondván, szokatlan ez a sok eset. A bírók azt azonban nem tudhatták, hogy pontosan mely pontokon történtek a szabálysértések, így azt sem, hogy mind a hat eset egyazon időmérő zónában elvégzett méréshez köthető.

Pierre Gasly (Fotó: XPB)

77 centiméteres eltérésre derült fény

A versenyirányítás az időmérős hivatalos szolgáltatójához fordult, ám ők megerősítették, hogy az adataik pontosak. Utólag viszont kiderült, hogy nem azok – hála az Alpine beadványának.

Az időmérés szolgáltatója az első időmérő zónánál eredetileg 2692 centiméteres minimális távolságot (a két pont megtehető legrövidebb út) mért a két mérési pont között. Mérésük 1 centiméteren belüli hibahatárral működik. Miután azonban utólag elvégeztek egy újabb, lézeralapú távolságmérést is, kiderült, hogy a kérdéses minimális távolság valójában 2615 centiméter, vagyis 77 centiméterrel kisebb, mint ami alapján a versenyen a versenyzők átlagsebességeit számították.

További eltérésre adott teret még egy tényező. „Ez a távolság ugyanakkor nem veszi figyelembe az autó szélességét, ami kismértékben növelheti a legrövidebb megtehető távolságot” – tette hozzá az FIA.

Az Alpine a meghallgatáson a hivatalos időmérő utólagos, közvetlenül a verseny után elvégzett jelentésére hivatkozott, valamint arra, hogy saját méréseket is végeztek, igaz, más módszerrel, egy kerekes távolságmérővel.

Az FIA együléses igazgatója, Nikolasz Tombazisz megállapította, hogy a kérdéses gyorshajtásokért a mérésekben mutatkozó eltérések felelhettek, és hogy hiába használta az időmérést szolgáltató már évek óta ezt a módszert, a monacói kanyarodó boxbejáratnál ez a jelek szerint nem volt kielégítő megoldás.

Kifogást kereső riválisok

Az Alpine meghallgatásán a rivális csapatok is részt vettek, és többük kifogásokat emelt. A Red Bull például megjegyezte, hogy egész hétvégén ugyanúgy (pontatlanul) mért az FIA a boxbejáratnál, és a csapatok ezen mérésekhez igazították a saját eljárásaikat (a tempólimit beállítása). A McLaren arra hivatkozott, hogy ezen méréseknél köztudottan fennáll a lehetősége a pontatlanságnak, és a csapatok arra készítik a versenyzőiket, hogy ezzel is számoljanak. A Racing Bulls eközben az Alpine kerekes mérési módszerének pontosságát kérdőjelezte meg.

Az Alpine ezen érvekre elmondta, ők a hivatalos mérésekre és számításokra alapoztak; Colapinto büntetése után Gaslyt külön óvatosságra intették a boxba érkezéskor; és a második kiálláskor is azt kérték, legyen fokozottan elővigyázatos a gomb megnyomásával.

A meghallgatáson kiderült, amennyiben a hivatalos számításoknál az új minimális távolságértéket használták volna, Gasly az első alkalommal 60,1 helyett 58,7, a másodiknál 60,4 helyett 58,8 km/órás tempót ért volna el, vagyis mindkétszer a 60,0 km/órás érték alatt maradt volna. A szövetség emellett azt is figyelembe vette, hogy hiába határoztak meg egy legrövidebb megtehető távolságot, azt az autó szélessége és a kanyarodó boxutca kialakítása miatt nem lehetett tartani.

Mindezek alapján, elvégezve a korrigált számításokat, megállapították, hogy Gasly egyszer sem lépte át az előírt 60 km/órát az átlagával, így nem volt jogosult a büntetésre.

Pierre Gasly (Fotó: XPB)

És mi van a többi büntetettel?

A bíróság nem ment el szó nélkül a további gyorshajtásos esetek mellett sem. A versenyen Gasly mellett Lewis Hamiltonnál, George Russellnél, Franco Colapintónál és Oscar Piastrinál is regisztráltak egy 60,1 km/órás gyorshajtást.

„A többi büntetést kapó autó közül némelyik letöltötte a büntetését, és sajnálatos módon ez hatással volt a stratégiájukra és ezáltal a verseny eredményére is. Kétségkívül maradnak kérdőjelek akörül, hogy ezek tényleges szabálysértések voltak-e. Nem létezik olyan szabály, amely hatáskört ad a bíróknak arra, hogy megsemmisítsenek letöltött büntetéseket. Ilyen esetekben lehetetlenség lenne alkalmazni ezt a hatáskört. További résztvevők nem nyújtottak be felülvizsgálati kérelmet az engedélyezett határidőn belül”

– közölte az FIA.

Szabad fordításban tehát: a többi büntetett így járt…

A jövőre nézve kiemelték, van némi ellentmondás a gyorshajtással kapcsolatos szabályok és a mérési mechanizmusok között. A szabály ugyanis csak azt mondja ki, hogy Monacóban 60 km/óra a sebességhatár, és arról nem esik szó, hogy azt a hivatalos időmérési rendszer eljárásai határozzák meg, hogy mit is jelent a 60 km/óra… „A boxutcai gyorshajtásra vonatkozó szabály nem azt mondja ki, hogy ‘a sebességhatár 60 km/óra, ahogyan azt a hivatalos időmérő rendszer eljárása meghatározza’, így azon egyszerű kérdést kellett megválaszolni, hogy a 10-es rajtszámú autó átlépte-e a 60 km/órás sebességhatárt” – hangsúlyozták.

Gasly tehát nem lépte át, az Alpine ezt bizonyítani tudta, és ezért egy monacói dobogó a jutalmuk.