Az idei szezon már csak ilyen George Russell számára: mindig bizonytalanul várja, melyik hétvége mit dob számára. Miamiban reménytelenül lassú volt, aztán Kanadában magára talált és akár nyerhetett is volna, ha bírja az akkumulátora. Monaco nemcsak a büntetései, hanem a teljesítménye miatt is maga volt a katasztrófa, Barcelona megint javulást hozott, de a pole-szerzés után pofon volt neki Andrea Kimi Antonelli verseny hajrájában bemutatott előzése. Ausztriában jött az újabb pole, majd végre egy győzelem, Silverstone-ban viszont egész hétvégén tizedekkel elmaradt a csapattársától.
E hullámázás megmutatja: hiába van előnyben a Mercedes a többiekkel szemben, Russell egyszerűen nem érti és ismeri az autóját annyira, hogy hétvégéről hétvégére kihozza belőle a maximumot, vagy akár csak jól teljesítsen vele.
Azt már a silverstone-i szerencsés második helye után megállapította, hogy ez túl gyenge teljesítmény tőle ahhoz, hogy komolyan bajnokesélyes lehessen. Spában arra a kérdésre is választ adott, miben kéne javulnia. „Egyszerűen csak gyorsabban kéne mennem. Az igazat megvallva ez ilyen egyszerű” – felelte. „A jó hír az, hogy nem egyetlen nehéz hétvége után sem voltam összezavarodva, hol is hiányzott a tempó. Teljesen egyértelmű volt az adatokból. Volt, hogy annyira nyilvánvaló volt, hogy a vezető mérnökünk szinte már autóproblémára gyanakodott. Teljesen világos az adatokból, és meg is lehet oldani. A múltban láttam már más versenyzőknél vagy csapattársaknál, hogy amikor le voltak maradva, csak törték a fejüket, és nem értették, miért. Én pontosan tudom, miért. Ha nem nyerek vagy nem állok a pole-ban, az adatokból világosan látható, hogy mi az, miben kéne javulni hozzá. Amikor a pole-ban vagyok, az is egyértelmű, hogy miért.”
„Nem arról van szó, hogy egyik nap elfelejtek vezetni, a következő napon meg eszembe jut. Egyszerűen az autó tartományának eltalálásáról van szó. Tavaly nagy gyakorisággal találtam el, nagyon sokszor ki tudtam hozni a maximumot a mérnökeimmel az autóból, a beállításokból a gumikból. Idén sokkal rosszabb a találati arányom, és dolgozom rajta, hogy jobb legyen”
– magyarázta Russell.
Arról már versenyekkel ezelőtt beszélt, hogy az új szabályrendszer autói egyszerűen kevésbé illenek a vezetési stílusához, mint Antonelliéhez. Most azt állítja, az adatokból teljesen egyértelmű az is, mi nem működik nála megfelelően. Adódik a kérdés: miért nem tudja megoldani a helyzetet?
„Olyan ez, mint valakit arra kérni, hogy rajzolja le a Mona Lisát. Ha ott van melletted a Mona Lisa, gondolod, hogy képes vagy egyből megcsinálni? Gyakorlással talán sikerülhet. Ezekkel az új erőforrásokkal, új gumikkal, új autókkal úgy kell beállítanom az autót, ami nem fekszik a vezetési stílusomnak. Úgy kell vezetnem, ahogy egész pályafutásom során nem vezettem, és alkalmazkodnom kell ehhez.”
„Pontosan tudom, mit kell tennem, de kimenni és megcsinálni, miközben húsz éven keresztül egy bizonyos módon vezettem… És az ráadásul húsz éven keresztül működött is, míg most az esetek ötven százalékában működik, ötven százalékában pedig nem” – magyarázta a problémát Russell.
„Próbálom kitalálni: ezen a hétvégén működni fog a megszokott módszerem, vagy változtatnom kell a megközelítésen? Ha változtatnom kell, hogyan tegyem, és hogyan lehetek közben gyors? Amikor a legjobb formámban teljesítettem, az tudat alatt ment, még csak nem is kellett gondolnom a vezetésre, most viszont gondolkodnom kell, és el kell érnem, hogy ezek a technikák tudatalattivá váljanak, ami nehéz.”
George Russell (Fotó: XPB)Russell a jelek szerint az Antonelliéhez képest kevésbé agresszív, finomabb vezetési stílusával és a mai autók energiaérzékenységével küzd. Silverstone-ban kirajzolódott, hogy mivel nem kanyarodik és fékez olyan magabiztosan, mint szeretne, egyszerűen több energiát használ el a kigyorsításoknál, így az egyenesek végén kevesebb energiája marad, mint Antonellinek, és lassabb lesz.
Leclerc-párhuzam
Az idei autókkal hasonló problémája volt/van Charles Leclerc-nek is, aki csütörtökön arról beszélt, hogy az agresszív stílusa nem volt kompatibilis ezzel az energiahasználat szempontjából érzékeny autógenerációval, és erre kereste a megoldást, amit Silverstone-ban végre meg is lelt.
Russell és Leclerc tisztában van a helyzetük hasonlóságával. A Brit Nagydíj után, amit az első két helyen zártak, össze is mosolyogtak a pihenőszobában. „Ki gondolta volna” – mondta Leclerc, mire Russell azt felelte: „Én biztosan nem.”
A Mercedes versenyzője elárulta, ezzel egy pénteki első szabadedzés utáni üzenetváltásukra utaltak vissza, aminek a részleteit nem kívánta felfedni. A helyzete kapcsán ugyanakkor kitért Leclerc helyzetére, aki Silverstone előtt Lewis Hamiltonnal nem tudott boldogulni, holott tavaly még ő is fölényben volt vele szemben, ahogyan Russell is Antonellivel szemben. „Itt mindenki a teljesítőképessége csúcsán van, és ott volt Leclerc és a beszélgetésünk, valamint az ő nehézségei. Nincs sok értelme, hogy egyik nap versenyképesek vagyunk, a másik nap pedig már nem…” – utalt arra Russell, hogy bizonyos szempontból egy cipőben járnak.
Hiába a legutóbbi futamgyőzelme, egyelőre Leclerc sem biztos benne, hogy végső megoldást talált az eddigi gondjaira, és tényleges áttörést ért el. Russell Kanadában és Barcelonában is remélte, hogy ez történik nála, aztán rendre csalódnia kellett. Amíg nem jut el az általa emlegetett „tudatalattiság” szintjére, vagy nem éri el, hogy az autója lehetővé tegye a számára természetesebb vezetési stílus alkalmazását, addig alighanem marad a nehéz helyzete és a hullámzó teljesítménye.
