„Tényleg úgy érzek, mint egy 18 éves az érettségi után: hirtelen rádszakad a világ, rengeteg terved van, de nem tudod, mire leszel képes az új életedben” – kezdte az M1 stúdiójában a visszavonulását június közepén bejelentő kajakos, aki bízik abban, hogy a civil életben is kamatoztatni tudja azt, amivel szeretett sportága felvértezte pályafutása során.
„Konkrét tervem nincs, viszont van bennem egy jó adag bizonytalanság, hiszen 34 évesen kezdek el állásinterjúkra járni” – tette hozzá nevetve.
London és Rio de Janeiro olimpiai bajnoka a Károli Gáspár Református Egyetem joghallgatója, régóta folytatja tanulmányait, így feltett célja, hogy végre jogi diplomát szerezzen, igaz nem szakadna el a sporttól sem.
„Ahol valóban jól érezném magam, az a sportközeg. Edzősködni egyelőre nem szeretnék, viszonylag távol áll tőlem, és túl frissek még az emlékek az edzésekről” – viccelődött hozzátéve, egyelőre nem érzi magában az erőt, hogy napi szinten foglalkozzon a szakmával, inkább stratégiai háttérmunkával adna valamit vissza a sportágnak.
A háromszoros ötkarikás győztes elmondta, természetesen a kajak-kenu áll a szívéhez a legközelebb, ám szívesen les be más sportágak kulisszái mögé, így más területen is kipróbálná magát.
„Hát ez óriási vívódás – válaszolt a visszavonulása miértjét és mikéntjét firtató kérdésre. – Az biztos, hogy nálam ez nem tervezett volt, tehát előzetesen nem jártam végig lépésről lépésre, hogy mi fog következni. Az első beszélgetés Kozák Danutáékkal telt, majd elmondtam a döntésemet a szövetség vezetőségének, a szövetségi kapitánynak és az egyesületemnek, az Újpestnek.”
Az aranyérmes Fazekas Krisztina, Kovács Katalin, Kozák Danuta, Szabó Gabriella (b-j) összeállítású magyar négyes a 2012-es londoni nyári olimpia női kajaknégyes 500 méteres számának eredményhirdetésén (Fotó: MTI/Kollányi Péter)
Meglepte, hogy milyen megértően fogadták döntését, és nagyon jólesett neki, hogy a Magyar Kajak-Kenu Szövetség, illetve az UTE sajtótájékoztatón búcsúzott tőle. „Az volt a nagy lezárás” – fűzte hozzá.
Nagy álma, hogy visszavonulása ellenére valamilyen szerepben ott lehessen a jövő évi, tokiói olimpián, „de azt gondolja, a ranglétra aljáról kezdi a munkát bárhol is folytatja”, igaz ezt cseppet sem bánja, „hiszen sportolóként is alulról építkezett, és ez a munkában is így lesz”.