A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) hétfőn elfogadta a Nemzetközi Kajak-Kenu Szövetség (ICF) javaslatát, amely szerint a francia fővárosban az eddigi 12 helyett már csak 10 számban versenyezhetnek majd a gyorsasági szakág képviselői, miután felvették a műsorba az extrém szlalom kajak-kenut.

„Azt azért fontosnak tartom leszögezni, hogy a kajak-kenu sportág nem vesztett pozíciókat az olimpiai mozgalmon belül, ugyanúgy 16 versenyszám lesz Párizsban, ahogy eddig is volt. – mondta az M4 Sport Sporthíradó című műsorában kedden az MKKSZ elnöke. – Természetesen a döntés nekünk fáj, miután mi elsősorban a sprint szakágban vagyunk erősek, a szlalomban még csak bontogatjuk a szárnyainkat.”

Schmidt Gábor felidézte, hogy az elmúlt napokban rengeteg kezdeményezés indult el az ICF igazgatótanácsának döntésére reagálva, amelyet azonban nem sikerült felülírni, így nekik most az a dolguk, hogy felkészüljenek egyrészt a tokiói olimpiára, ahol reményeik szerint mind a 12 gyorsasági versenyszámban lesz magyar egység, másrészt a 2023-as ötkarikás kvalifikációra, amely a már megváltozott programú párizsi játékokat megelőzi.

A 2024-es olimpiára vonatkozó döntés fő eleme az, hogy a férfi és női kajak egyes 200 méteres szám kikerül a programból, emellett a férfi K-2 1000 és C-2 1000 méterből egyformán 500 méteres verseny lesz. A férfiak és nők egyaránt 500 méteren versenyeznek majd kajak négyesben és a férfi K-1 1000 méter, a C-1 1000 méter, valamint a női K-1 500 méter is változatlan marad. A jövő évre halasztott tokiói játékokon debütáló női kenus számok, a C-1 200 méter és a C-2 500 méter ugyancsak része lesz a párizsi műsornak gyorsasági kajak-kenuban, akárcsak a női K-2 500 méter.

A női kajak négyesek 500 méteres versenyének előfutama a szegedi kajak-kenu világbajnokságon 2019. augusztus 22-én. MTI/Kovács Tamás

Schmidt Gábor elárulta, hogy évek óta napirenden van az extrém szlalom versenyszámok olimpiai programba kerülése, ezt Tony Estanguet, a párizsi szervezőbizottság vezetője, az ICF alelnöke, háromszoros olimpiai bajnok szlalomversenyző is szorgalmazta.

„Eddig azonban minden kommunikáció arról szólt az ICF részéről, hogy ezek plusz versenyszámként kerülhetnek a műsorba. Ezért egy kicsit meglepő volt, nem is kicsit, hogy egyszer csak novemberben arról érkeztek a hírek, hogy a NOB csak úgy tudja elképzelni a két új szám felvételét, ha két szám kikerül a programból. Minket nagyon meglepett, hogy aztán öt nap alatt döntés született, de ami talán még ennél is negatívabb, hogy gyakorlatilag a tagszervezetekkel, a sportolókkal nem volt széles körű egyeztetés.” – mondta az elnök, hozzátéve, hogy egy hasonló helyzetet itthon el sem tud képzelni.

„Szerintem ez egy kicsit elkapkodott döntés volt, nem lett kellőképpen körbejárva és a szereplőkkel sem egyeztetve” – jelentette ki, hangsúlyozva ugyanakkor: a magyar szövetség azon lesz, hogy a megváltozott programra maximálisan felkészüljenek a sportolók.

Schmidt Gábor emlékeztetett, hogy a magyar kajak-kenu sport hagyományosan erős az 500 és az 1000 méteres számokban, a legnagyobb sikereit ezekben aratta, így nem okoz majd gondot, hogy továbbra is ezekre összpontosítsanak. „Tehát azt hiszem, hogy meg fogjuk tudni állni a helyünket ebben az új programban is” – fogalmazott az MKKSZ elnöke.