Másoknak 20 évesen a fesztiválokról, bulikról szól a nyár, neked vb, Eb, és az előttünk álló hétvégén u23-as vb. Nem sűrű a program?
12 éve kajakozom, hozzászoktam, hogy ezek nekem kimaradnak, viszont kárpótolnak a versenyeken szerzett élmények. Tavasszal voltak a válogatók, ott dőlt el, ki hova utazhat, milyen számokban indulhat. Már régóta vágytam rá, hogy legyen egy ilyen mozgalmas nyaram. Most érettségiztem, így a válogatóra nem tudtam teljesen felkészülten odaállni. Ennek fényében teljesen elégedett vagyok az idei eredményekkel.
Egyesben és párosban is Eb-t nyertél. Számodra mi a különbség egyes és páros között?
Egyest teljesen más menni, ott csak magadra számíthatsz. Nehezebb, mert nincs melletted senki, viszont jobb érzés, hogy tudod, csak a magad erejéből tudtál eredményes lenni.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Én elnézek 5000 méterre és elfáradok, míg te beérsz a célba, és fülig érő szájjal mosolyogsz. Hogyan csinálod?
Tavasszal ennél hosszabb távokat is szoktunk menni, így hozzá vagyok szokva. Az 5000 egyébként is taktikai verseny, nem feltétlen jó, ha már az elejétől végéig nagyon nyomod. Néha az elején kicsit el kell engedni a többieket, és amikor kihajtották magukat, akkor elindulni.
Kőhalmi Emese kétszeres felnőtt világbajnok: (2021, K-1 5000 m; 2022 K-1 5000 m) és kétszeres felnőtt Európa-bajnok (2022, K-2 1000 m; 2022, K-1 5000 m).
Hogyan kezdődött számodra a kajak-kenu? Miért pont ez a sportág?
Apukám biciklizett, úszott, triatlonozott, a nagypapám hajókészítő volt és szerették volna, ha valamilyen vízi sportot választok. Nyolcéves voltam, amikor anyu levitt Vácra a csónakházba, ott kezdődött minden. Itt már az elején hosszabb távokat is kajakoztunk, a váciak nagyon szeretik a maratont, jók is benne, és jól megtanítottak ennek a fortélyaira.
Vízisportként szóba jöhetett volna az úszás is, miért a kajak lett a nyerő?
A nővérem evezni kezdett és én is elmentem vele. De azt mondták, még túl fiatal vagyok, azt csak 10 éves kortól lehet. Így 8 évesen elkezdtem kajakozni. Úgy volt, két év múlva átmegyek hozzájuk, de aztán fordítva lett, ő kezdett el kajakozni. Azóta testvérem már abbahagyta, én pedig itt maradtam.
Még csak 20 éves vagy, meg tudod mondani, mik az erősségeid, illetve a gyengéid?
Az erősségem, hogy jó az állóképességem, és fejben nagyon oda tudom tenni magam. Ezt szerintem jól mutatja, hogy az érettségi után két nappal volt a válogató és sikerült mindkét esetben jól teljesítenem. A gyorsaságban kell még fejlődnöm, jobban fel kell pörögnöm a rövidebb távokra. Erősödnöm kell, hogy úgy tudjak megindulni, mint a legjobbak. A téli felkészülés erről fog szólni, ebbe szeretnék a legtöbbet fejlődni, hiszen az olimpiai számokban (K-1, K-2, és K-4 500m) kiemelten fontos a jó rajt.
Ha már szóba került: mennyire határozza meg a napjaidat, hogy nem olimpiai számokban érted el idén a sikereidet?
Aki azt mondja, nem gondol az olimpiára, nem mond igazat. Mindenki gondol rá, még ha nem is ez határozza meg mindennapjait. Nem tudni, hogy azok közül, akik kihagyták az idei szezont, kik térnek vissza és milyen terveik vannak. Valószínű, hogy nekik is az olimpia az iránymutató és igen, nekem is ott motoszkál a fejemben.
A sportág legnagyobb, az idei szezont kihagyó hazai klasszisai (Kozák Danuta, Csipes Tamara) miként viszonyulnak hozzátok? Olimpiai bajnokként a riválist vagy a feltörekvő fiatalt látják benned?
Azt nem tudom, hogy kit látnak bennem. Ők az idei szezont kihagyták, de jövőre biztosan visszatérnek. Szoktunk azért beszélgetni, és néha azt érzem, talán riválisként is tekintenek rám.
Hüttner Csaba szövetségi kapitány úgy fogalmazott, távolról sem voltak ideálisak a körülmények a vb-n. Versenyzőként hogyan élted meg?
Furcsán nézne ki, ha panaszkodnék, hiszen mégiscsak Kanadában jártam. De ha őszinte vagyok, úgy éreztem magam, mint egy vidékbajnokságon. Kiemelkedő hiányosságról nem beszélhetek, de a szervezés nem volt a világbajnoksághoz méltó. Ezzel szemben a müncheni Eb egy profin megrendezett felnőtt világverseny volt.