Musorujsag
Élő Eredmények

Korisánszky Dávid: Az egész világot meg akarjuk verni

Korisánszky Dávid: Az egész világot meg akarjuk verni

m4sport.hu | Szerző: Sz. Sz.
Korisánszky Dávid szobákat festett, vízilabda meccseket kamerázott és autóalkatrészeket is pakolt, hogy az élsport mellett családját is a lehető legjobb körülmények között tudhassa. Ugyan nem drasztikusan, de visszavette az edzések számát is, majd megkereste Fekete Ádám, aki egyedül benne látta párospartnerét az 500 méteres kenuszámban. A felkészülés során már érezte, nagyot alkothatnak a szegedi világkupán, de a döntő pillanatáig nem gondolta, hogy maguk mögött hagyják majd a mezőnyt. A párost egy világkupaverseny választja el az Európa Játékoktól és bebizonyítanák, világverő párost alkotnak!

A tavalyi multisport Eb-n akkorát rúgott a hajón, hogy célba érkezéskor borulás lett a C-1 200 méter vége a döntőben. Majd párosban Hodován Dáviddal a hatodik helyen értek célba C-2 200 méteren. Nyolc hónap versenymentes időszak következett és szinte a válogatón térdelt újra hajóba?

Korisánszky Dávid: Nem volt eseménytelen időszak. Ezt azért nem úgy kell elképzelni, hogy teljesen leálltam a kenuzással. A multisport Európa-bajnokság után volt egy magyar bajnokság, aztán úgy nézett ki a történet, hogy teljesen leálltunk, volt egy hónap szünet. A 2023-as szezonra pedig tavaly októberben kezdtük el a felkészülést. Az edzések száma lecsökkent, de edzőtáborokba ugyanúgy jártam, minden hónapban egy hetet.

15 hónapja született meg első gyermeke, úgy fogalmazott, elsőbbséget élvez, hogy megteremtse otthon az anyagi biztonságot. Mikor döntött, hogy félreteszi a lapátot?

K. D.: Amikor 2021 nyarán megtudtam, hogy a menyasszonyom várandós, az év végén már elkezdtem munkákat vállalni. Ezt tényleg nem úgy kell elképzelni, hogy onnantól kezdve alig edzettem. Heti 11 edzést csináltam meg, amikor elkezdtem különféle munkákat vállalni, ez a szám lecsökkent 7-re. Szóval a téli felkészülésem úgy nézett ki, a novemberi, a decemberi, a januári és a februári hónapjaim, hogy hétfőn, kedden, csütörtökön, pénteken és szombaton egyet, szerdán kettőt edzettem. A négy napban, amikor csak egy mozgás volt, akkor mentem dolgozni is, körülbelül heti 20 órában.

Korisánszky Dávid, és családja, a C-2 200 méteres számának döntője után. (forrás: Magyar Kajak-Kenu Szövetség)

Két hónapja pedig érkezett a hívás Fekete Ádámtól.

K. D.: Február végén, március elején Spanyolországban voltunk edzőtáborban, ott keresett meg Fekete Ádám, hogy a Hajdu Jonatánnal mi történt, és egyáltalán nem tudják senki mással elképzelni, csak velem. Mondták ezt úgy, hogy nekem akkor még súlyproblémáim voltak, azóta 12 kilogrammot leadtam. Ennyi súlyfelesleg volt rajtam, amit két hónap alatt ledobtam. Nagyon régóta ismerjük már egymást az Ádámmal és Gáborbá (Martinkó Gábor – a szerk.) is ismer már ezer éve. Ők tudják, ha én csak a kenuzással foglalkozom, milyen magas szintet tudok képviselni. Szóval nem zsákbamacskát akartak, és nem a 19-re húztak lapot velem, úgymond biztosak voltak benne, ez a páros csak velem működne a legjobban.

Hogyan fogadta a megkeresést?

K. D.: Először kavarogtak bennem az érzések, mert a 200 méter egyes és páros sem olimpiai szám. Úgy éreztem, ezzel a kettős élettel össze tudom magam rakni és viszonylag eredményesen is tudok benne versenyezni a nemzetközi mezőnyben. Hazai vonalon nem találtam legyőzőre így sem. Azt tudni kell, ha olimpiai számban ér el kiemelkedő eredményeket az ember, akkor más az anyagi megbecsülés is, amellett nem kell dolgozni. Akkora bizalmat éreztem Ádámék felől, hogy csak arra gondoltam: ha ők ennyire hisznek ebben a történeteben, akkor biztosan jól fog elsülni.

Korisánszky Dávid (forrás: Magyar Kajak-Kenu Szövetség)

Azt már láttuk és tudjuk, bevállalta. Attól a pillanattól teljes erőbedobással megkezdődött a felkészülés is, mi lett a munkákkal?

K. D.: Felhívtam az összes megrendelőmet, lemondtam minden munkámat. Onnantól kezdve kőkeményen csak a felkészülésre összpontosítottam, és ledobtam azt a 12 kilót.

Milyen munkákat vállalt?

K. D.: Minden munkát elvállaltam, amiért pénzt kaptam. Nekem szobafestő-mázoló, tapétázó képesítésem van, megcsináltam az iskolát. Ezen felül a vízilabdás barátaim által volt olyan munkám, hogy az UVSE csapatának meccsén kameráztam, csináltam a hangtechnikát és a molinópakolást, ilyen alkalmi munka gyanánt. De volt olyan is, hogy autóalkatrészeket pakoltam. Igazából, ami kicsit kötetlenebb volt és tudtam igazítani az edzéshez, azt bevállaltam.

A világkupa előtt egy héttel 2,5 másodperces előnnyel értek célba elsőként a válogatón, akkor már sejtettétek, hogy jó lehet a forma?

K. D.: Már előtte is gondoltuk. Volt egy kép a fejünkben, mit és hogyan kell. Martinkó Gábor személyében egy olyan hatalmas tapasztalattal rendelkező edzőről beszélünk, akinek a kisujjában van ez a szakma. Gáborbá pontosan tudta, nekem mi kell ahhoz, hogy a maximális szintre fel tudjon építeni. Például lehívta edzésre a nevelőedzőmet, Koletics Miklóst. Szóval Gáborbá egy kicsit a lelki dolgokkal is törődött, tudta, hogy én nagyon adok Mikibácsi szavára. Amikor lejött és megnézett, majd azt mondta, nagyon régóta nem látott ilyen dinamikusan és jól kenuzni, az megnyugtatott, és elhittem neki. Ez persze nem azt jelenti, hogy Gáborbának nem hittem, de jóbb volt több helyről visszajelzést, megerősítést kapni.

A győztes Korisánszky Dávid és Fekete Ádám a férfi kenu kettesek 500 méteres versenyének döntőjében a kajak-kenu világkupán a Szegedi Nemzeti Kajak-Kenu és Evezős Olimpiai Központban 2023. május 14-én (MTI/Kovács Tamás)

Tulajdonképpen a felkészülés szakaszában is voltak árulkodó jelek…

K. D.: Mentünk itthon pályákat, 500 métereket. Egyedül mentünk, nem volt ellenfél. Csak az időeredményeket tudtuk. Számomra előny, hogy ezen a Kis-Dunán nőttem fel. Minden egyes bokrot, faágat ismerek és pontosan tudom, milyen vízállásnál, milyen széljárásnál, hány foknál, mi a jó idő. Gáborbá mondott olyan időket, elgondolkoztam, hogy a csudába is, ebből bármi lehet. Úgy mentünk a válogatóversenyre, hogy azt mindenképpen meg akarjuk nyerni, a világkupa előtt pedig bennem az fogalmazódott meg, a döntő a minimum elvárás. Azon belül pedig a 6. helyet lőttem be előzetesen. Aztán ahogy közeledett a szegedi világkupa, a csütörtöki utazás előtt, kedden még itthon mentünk egy 500 métert és ott nagyon jó időt futottunk. Mondtam is magamnak, milyen 6. hely, nyerni is tudunk.

Kapcsolódó tartalom

Féltávnál még a harmadik helyen haladtak, majd tudtak újítani a második 250 méteren, mondhatni lehajrázták a mezőnyt, hogyan élte meg?

K. D.: Esett az eső, szürke, nem túl derűs hangulatú időjárásban kellett versenyeznünk, de tudtam, itt most nagyon fel kell pörögni, ami szerencsére jól is sikerült. Gáborbá úgy tett minket vízre, hogy nem kell semmit tennünk, csak azt, amit otthon megcsináltunk. Ádámnak azt mondtam, nekünk nem kell a szerencsében bíznunk, csak olyan értelemben van rá szükségünk, hogy azt mutassuk meg, amit tényleg tudunk. Mert sajnos idén a válogatón, aztán a világkupa elő és középfutamában sem azt mutattunk, amire képesek vagyunk, de mindegyikben megkaptuk a századpontos időeredményeinket, és láttuk, hol maradt még benne.

Miben hibáztak a futamok során?

K. D.: Az edzéseken, az elejétől a végéig totálisan a maximumon mentünk. A középfutamban például ott hibáztam, miután lerajtoltunk egy olyan kínai egységet, akik tavaly a vb-n a dobogón voltak és olimpiai érmesek. Eljöttünk tőlük és így bevillant a fejembe, húha, baj van, előttük vagyunk és egy kicsit illedelmes voltam. Engedtem, menjetek, ti vagytok a Kínaiak és nagyon jók vagytok. Átvariáltam a fejemben, hogy hülye vagyok és a döntőre már úgy mentünk, itt senkinek nem lesz kegyelem, senkit nem engedek magam elé.

Hogyan zajlott a kommunikáció a hajóban, emlékszik az utolsó szavakra a döntőben, akár a végső robbantás előtt?

K. D.: A végén már nem tudtunk beszélni. Körülbelül 200 méter volt hátra a futamból, amikor a Feka (Fekete Ádám – a szerk.) bemondott egy hoppot. Azelőtt csak akkor beszéltünk, amikor beálltunk a rajtgépbe. A rajt előtti mondatokat inkább ne idézzük, nyomdafestéket nem tűrő dolgok hangzottak el. Pár olyan szó elhangzott, aminek ilyenkor el kell, és nagyon jó állapotba kerültünk.

Júniusban jön az Európa Játékok, milyen célokkal vágnak neki?

K. D.: Még előtte elmegyünk Lengyelországba, Poznanban van egy világkupaverseny. Ott még egyszer meg kell előznünk a másik magyar egységet és akkor válik teljesen biztossá, hogy mi indulunk. Szeretnénk megelőzni Kollár Kristófot és Fejes Dánielt, de nem úgy megyünk Poznanba, hogy a magyar egységet akarjuk megelőzni. Mi az egész világot meg akarjuk verni újra. A szegedi világkupán azt akartam megmutatni, jó páros vagyunk. Lengyelországban már azt akarom megmutatni, világverő páros vagyunk és a szegedi nem egy véletlen eset volt.

Volt már beszédtéma a párizsi olimpia?

K. D.: Az 500 páros olimpiai szám, itt két kvótát osztanak. Változott a program, Tokióban még az 1000 méter páros szerepelt, de Párizsban már az 500-as szám lesz. Még nagyon messze van, hosszú út vezet odáig és meg szeretnénk várni, Jonatán milyen állapotban kerül addigra. Ha teljesen felépül, vele is ki lesz próbálva a páros. Egyelőre annak örül mindenki, ha Jonatán nem lenne bevethető állapotban a világbajnokságig: nem kell félnie senkinek, van jó magyar kenupáros 500 méteren, akik képesek kvótát szerezni.

Borítókép: Fekete Ádám és Korisánszky Dávid (forrás: Magyar Kajak-Kenu Szövetség)

További tartalmak