„Hogy mire vagyok a legbüszkébb? Hogy bele tudok nézni a tükörbe. Hogy próbál az ember ember maradni, és amikor tudok, segítek. Az igazi közeli barátaim tudják, hogy számíthatnak rám. Nem minden nap, mert az nem én vagyok, az való igaz, de ha baj van, akkor számíthatnak rám. Megtanultam másképp látni az életet, és értékelni azt, amim van. Én nem vagyok olyan, hogy minden nap ömlengek és nyilatkozgatok, főleg most már, ez is egy kivételes alkalom. De minden reggel úgy kelek fel, hogy édes jó Istenem, köszönöm hogy élek, köszönöm ezt a csodás kutyát, hogy olyan barátaim vannak, akik már harmincöt éve is azok voltak, akik pedig elsodródtak mellőlem, szerelmeim és barátaim, nekik pedig nagyon örülök, hogy voltak az életemben. Én a hála oldaláról tudom ezt megközelíteni, mert ez azért tényleg nagyon keveseknek adatott meg” – mondta Kőbán Rita, aki szerint ma már sokkal könnyebb, sokkal több eredményt érne el az edzésmódszerek, a táplálékkiegészítők és a profi rehabilitáció segítségével, mivel az ő idejében az volt a hozzáállás, hogy „zsíroskenyérből is lehet kajakozni”.
Kőbán Rita elmondta, a mai napig követi és szereti nézni a versenyeket, de azt is elárulta, miért nem szereti visszanézni a korábbi döntőit, sikereit. Emellett mesélt pályafutása minden fontosabb állomásáról és még számos érdekességet megosztott a születésnapja alkalmából készített hosszabb interjúban.
PORTRÉ
Budapesten született egy sokgyermekes családban, tizenkét évesen, nővére példáját követve a Ferencvárosi Torna Clubban (FTC) kezdett kajakozni, ahol nevelőedzője Kluka József volt.
Az 1981-es ifjúsági Európa-bajnokságon 500 méteren kettesben és négyesben bronzérmet szerzett, s ugyanebben az évben Ifjúsági Barátság Versenyt (IBV) is nyert. 1983-ban az újabb két IBV-győzelme mellé ötszáz egyesben ifi Eb-aranyat gyűjtött, immár csepeli színekben, Spang Ottó edző irányításával. Még ugyanebben az évben bekerült a felnőtt válogatottba. 1998-ban az Újpesti Torna Egyletbe (UTE) igazolt, a felkészülését ekkor már évek óta Fábiánné Rozsnyói Katalin irányította. Felnőtt világbajnokságon 1985-ben, a belgiumi Mechelenben indult először, és a bemutatkozása remekül sikerült, ugyanis Rakusz Évával párosban ezüst-, a női négyes tagjaként pedig bronzérmet nyert.
Szöul, 1988. október 1. Az ezüstérmes Kõbán Rita és Géczi Erika (alulról a második egység, b-j) kajakosok a célban a nõi kajak négyes 500 m-es versenyszám döntõjében a XXIV. nyári olimpiai játékokon. Mészáros Erika és Rakusz Éva, a csapat további tagjai nem látszódnak a képen. (Fotó: MTI/Németh Ferenc)Ugyancsak a női négyes tagjaként nyerte első világbajnoki címét 500 méteren 1986-ban, Montrealban. Ezt követően másfél évtizeden át a világ élvonalához tartozott. Világbajnokságokon összesen kilencszer állhatott fel a dobogó legfelső fokára, emellett tíz ezüst- és hat bronzérmet is gyűjtött. Európa-bajnokságokon három első és két második hely fűződik a nevéhez, és sokszoros magyar bajnok. Az 1988-as szöuli olimpián négyesben ezüstérmet nyert 500 méteren, majd 1992-ben, Barcelonában feljutott a csúcsra: Czigány Kingával, Dónusz Évával és Mészáros Erikával olimpiai aranyérmet szerzett (ez volt a magyar női kajaksport első ötkarikás győzelme).
Barcelona, 1992. augusztus 8. Kõbán Rita, Mészáros Erika, Czigány Kinga és Dónusz Éva (b-j), az 500 méteres kajak 4-es olimpiai bajnokai. (Fotó: MTI/Németh Ferenc)Az év végén a női négyes az év csapata lett, és a versenyzők az év magyar kajakozónője címet is elnyerték. A katalán fővárosban nyert egy-egy ezüstöt és bronzot is egyesben, illetve párosban. 1996-ban, az atlantai olimpián állhatott fel másodszor a dobogó legfelső fokára, amikor a „királykategóriában”, egyesben győzött 500 méteren. 2000-ben, a sydneyi olimpián ő vitte a magyar zászlót, ő vonult a küldöttség élén, és a négyesek 500 méteres versenyében ezüstérmet szerzett.
Ugyanebben az évben vette át szakedzői diplomáját a Testnevelési Főiskolán (ma Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem). 1997-től négy éven keresztül tagja volt a kormány által életre hívott Sporttanácsnak és a Mező Ferenc Közalapítvány kuratóriumának, valamint a MOB sportolói bizottságának irányítására is felkérték. 2001 és 2005 között a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) elnökségi tagja volt, a szervezet környezetvédelmi bizottságát is vezette. Miután visszavonult a versenysporttól, lótartással és versenyeztetéssel kezdett foglalkozni, 2003-tól tíz éven keresztül több alkalommal vett részt ügetőversenyen, a Bubik István- és a Zenthe Ferenc-emlékversenyeken négy alkalommal is első helyen végzett.
A 2003-as Ügetőszilveszteren a színészek, sportolók futamát Kõbán Rita nyerte meg, Zűr nevű lovával. (Fotó: MTI/Földi Imre)De aktív volt az egészséges táplálkozás népszerűsítésében is, társszerzője (Kállai Ildikóval és Pesuth Ritával) a 2006-ban megjelent Bye-bye háj – Sztárdiéták mindenkinek című könyvnek. Tizenkét év után tért vissza a kajak-kenuhoz, 2013-ban az MTK utánpótlásedzője lett. Kőbán Ritát, aki a sportág örökös bajnoka, számos díjjal ismerték el.
Többször volt az év magyar kajakozónője, 1992-ben kitüntették a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével, 1994-ben és 1995-ben az Év sportolónőjévé választotta a Magyar Sportújságírók Szövetsége. 1995-ben vette át a MOB Olimpiai aranygyűrűt. 1996-ban megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét, és még abban az évben Csepel díszpolgára lett.
1999-ben sportolói tevékenységének elismeréseként Magyar Örökség díjban részesült. 2016-ban Prima díjjal, 2020-ban Csik Ferenc-díjjal tüntették ki, 2020 óta a Halhatatlan Magyar Sportolók Egyesületének tagja. Idén januárban ő volt Az Év Sportolója Gála nagykövete. Nemcsak természet- és állatszeretetéről ismert, imádja a verseket, 2015-ben nagy sikert aratott, amikor a Nemzeti Színházban – a Vers a bajnokoktól című est keretében – előadta Romhányi József: Marhalevél című klasszikusát.
Budapest, 2016. szeptember 28. A sport kategóriában Prima Primissima Díjra jelölt Kõbán Rita olimpiai bajnok kajakozó az MTK kajak-kenu vízitelepén 2016. szeptember 28-án. (Fotó: MTI/Illyés Tibor)Ars poeticája, hogy egyetlen nehéznek tűnő feladat elől sem szabad elfutni, ezért is kedvenc mondása: „ha az élet citromot ad, csinálj belőle limonádét!”