search

logo, social, vissza gomb

text logo

search

Élő Eredmények

A Bayern–Japán és a magyar vébécsúcs ostroma sem tartogatott annyi izgalmat, mint egy 0-0-s meccs félideje

m4sport.hu | Petykó Adrián
A fölényeskedő Bayern jár úgy néhanapján alsóházi bundesligásokkal, mint a Japán verte német válogatott, csakhogy Nationalelfékre a túlsó kaput nem, a magyar csúcsot annál inkább veszélyeztető Costa Rica bemelegítette spanyol labdaeldugós vár: sörmentes vébénk szerdai kivetítőjén feltűnik még a hót szimpatikus Kanada, a mindent megúszó vébébronzos, a náluk is bágyadtabb -ezüstös, és még… Szofján?! Szofján, merre vagy?

Különleges izgalmakat tartogatott a horvát-marokkói (vissza)altató szünete. Nehéz szavakba önteni a feszültséget, beszédesebb képekben.

Hol a hiba?

Itt!

Szofjan Amrabatot bezárták az öltözőbe? Vagy ha a menni kell, akkor menni kell törvénye hívta?

A lényeg, hogy megvárták, így fellélegezhettünk, megmenekült a dögunalmat szavatoló demarkációs vonal, amely mögött végigpasszolgatták a kilencven percet Modrićék.

Luka Modrić (balról), Mateo Kovačić hőtérképe jelzi, honnan kellett volna áttörnie a marokkói védelmet. (forrás: Sofascore)

De vessünk egy kukkantást Szelim Amallah, foglalkozását tekintve középső középpályás passztevékenységére, hogy kétségünk se legyen, Marokkónak nem is kellett a labda.

Szelim Amallah mindössze kilenc passza ért célba tizenhárom próbálkozásából. Játékmester

Hogy mondják japánul, hogy gegenpressing?

Hansi Flick a Bayern kispadján érezhette magát a fél Bundesligát felvonultató japánok ellen. A félidőre ki is kerekedett a müncheni német fölény, amely után nehéz volt elképzelni, ne csak jelképes tiltakozással fogják be a szájuk.

A Zachariassen-ballt szabadalmaztató Raumdeuterük főszereplésével a németek gond nélkül zilálták szét a 4-4-2-es alakzatban védekező japán vonalakat.

A vezetést érő tizenegyes előtt is ez történt:
A két támadó a német belső védők Sülével kiegészülő hármasával szemben kevés volt, így amint sikerült kiugrasztani a japán szélsőt, a kimozgó Müllerhez tisztán juthatott el a labda a helyét feltöltő, visszalépő, a létszámfölényt fenntartó Havertz segítségével. Mivel a Gnabry által lefoglalt balbekktől sem kellett tartania, Müllernek elég volt megtalálnia Kimmichéket, hogy a hosszún, a japánok sorai közt a figyelmét lekötő társai mögött Raum szabadon érkezzen.

A japán forgalomiránytás viszont kétirányúsította a közlekedést. Ugyan kockáztattak az egy az egy elleni elhárítással, három védőre váltottak megszüntetve a német emberfórt. Echte bundesligás élményt kerekítettek a presszingjükkel és az átmenetekkel, ráadásul szárnyvédőik immár létszámfórt értek a végjátékban.

És már akkor Manuel Neueré volt a meccs bravúrja, még ha előtte Gonda Suicsi mutatott be öt védest egyazon akción belül, mielőtt (stílszerűen) a freibourgos Doan Ricu és a bochumos Aszano Takuma megfordította az állást.

Hiába porolták le Mario Götzét is, akit kábé akkor hívtak utoljára a válogatottba, mikor Youssoufa Moukoko született, a németek, bár ezúttal a gyatra helyzetkihasználás, mintsem a gyatra foci miatt ott folytatták, ahol négy éve abbahagyták: távol-keleti pofonnal, Neuerrel az ellenfél térfelén.

Manuel Neuer (sárgában) a japán kapu előtt  (EPA/Tolga Bozoglu)

És mikor nyertek vébén a japánoknál is kevesebb labdabirtoklással, na vajon?

Ezt a szekunder szégyenérzetet kiváltó bohóckodást elnézve, nem tanultak belőle semmit.

Tiki-taka és NHL

Hamis négyes, hamis kilences, hamisíthatatlan spanyol stílus – a passzkoronájukhoz is ragaszkodtak és rögtön annyit vágtak, mint a fiesztával végződő 2010-es tornán összesen. A kaput célba sem vevő Costa Ricától pedig akár egy szintén közép-amerikai csapat keserédes rekordja, El Salvador tőlünk kapott tizese is veszélybe kerülhetett volna. A második körös spanyol–német előtt jeleznénk, ‘82-ben  a vereséggel kezdő Maradonáék visszahozták a mieinket erre a földre.

A hazáját már női vébén irányító kanadai kapitány, John Herdman büszke lehet a fiaira. Nagyot korcsolyáztak, sokáig szusszanni sem hagyták a belgákat, akik mivel átjátszani nem tudták a nem lankadó emberezést, hát egyszer átrúgták, a többit meg tendezte Thibaut Courtois.

Viszont ha azt vesszük, hogy idén minden második tizenegyesen fog csak ki (mit nekünk 55 %, ezek csak tizenegyesek), a hibáján kívül azt is bánhatja Alphonso Davies, hogy nem kapták meg a javítás jogát, mert azt is beintették lesnek, amikor a falt előtt az ellenféltől kaptak labdát.

(A harmadik vitatottat hagyjuk, mert balesetet sem az okoz, akire ráhúzzák a kormányt, és itt a kanadai láb váltott sávot).

A juharlevelek hullatása ettől még korai, üde bátorságukkal az öreguras csoportjukban megcsíphetik a továbbjutást.

Az utolsó két csoporttal csütörtökön az első forduló végére érünk, a mindig kiemelt figyelmet kapó brazilokkal és a klubot kereső Cristiano Ronaldóval:
11:00 G csoport, Svájc – Kamerun
14:00 H csoport, Uruguay – Dél-Korea
17:00 H csoport, Portugália – Ghána
20:00 G csoport, Brazília – Szerbia

 

Eddigi kivetítőink:

Messiék felkenődtek a szaúdi nagy falra, miközben Lewandowski is megtudta, ki az igazi vébéGOAT

A 100 az új 90 – az Iránnal dúsított angol támadásoknál is nagyobbat szólhatott volna Bale

Itt már nem kellett csalni, a katariak belevesztek a Vasas-legenda ecuadori antitézisébe

További tartalmak