search

logo, social, vissza gomb

logo

text logo

search

Élő Eredmények

Antifocival fizetünk meg a vébécsodák ünnepléséért

m4sport.hu | Petykó Adrián
Brazília csalódást okozhatot az ellendrukkereknek, és még futballozott is, amit Cristiano Ronaldóéktól kezdve Suárezéken át az afrikaiakig az összes többi pályára lépő elszalasztott csütörtökön, és emelett nem mehetünk el szó nélkül a legfrissebb vébékivetítőnkben.

Kellett a FIFA-nak, mint egy falat kenyér, mert a marketingduma, hogy eldobjuk az agyunkat a szezon közepére biggyesztett torna színvonalától, egyelőre kínos. Viszont a csúcsfutball imázsát a közösségi média együgyűségében a Cristiano Ronaldóval rúgatott gól egycsapásra megteremti. Elsőként öt vébén. Pózolhatott is. És a könnyek!

De néha sírva fakadhatnánk mi is. Vagy a labda.

A válogatott foci az érzelmekről szól, pontosabban kizárólag az érzelmekről. Még a nem érintett nemzetek fiai is hitviták és kisstílű előítéletek mentén örvendeznek a futballozni próbáló Argentína vagy Németország blamáján.

És a szaúdi-arábiai vagy japán fordítás sztorija vitathatatlanul vagány, a jogos szimpátia rózsaszín ködében mégse feledkezzünk meg arról, hogy például al-Davszariék 0,1-es xG-re zúztak be kettőt. De a lényeg, mertek merészeket húzni. Anélkül a puszta bunkerezés szörnyű meccseket szül, és amint elmarad a romantikus végkifejlet, akkor azon megy a háborgás, hogy uncsííí.

És ez nem a labdabirtoklásról szól, és még csak nem is a gólok számáról, vagy a védekezésről.

Mert persze, a különbségeket el kell tüntetni, de Kanadának is el kellett, még sem tojta tele a tizenhatosát. Valójában a vereség elkerülésében utazók nem a futballtudásból adódó különbséget akarják minimalizálni, hanem magát a futballt.

És amíg csak egy-egy csapat csalná, még egzotikumként fogadnánk el. Ám sajnos – épp a blamától tartva? – még a portugál, az uruguayi vagy a horvát sem kockáztat, csak előkaphat néhány szupersztárt. A kifogásokat ismerjük: a válogatottaknál nincs idő bonyolultabb sémák gyakorlására, és ilyen körülmények között kevés topedző hajlandó dolgozni, főleg, aki rendelkezik némi vízióval. Az eredményesség nézet mégis inkább önfelmentés, a hozzáadott érték hiátusának elkendőzése.

Talán nem Magyarországról kéne sopánkodni a vébén bekkelőkön, a jó szereplés záloga nálunk sem különb, de a Rossi-csapat aligha kerülne be az alábbi felsorolásba.

A csoportkör első fordulójának szégyenfala

  • Katar az első házigazda, amely mérkőzése során nem találta el a kaput;
  • Costa Rica célba sem vette;
  • Uruguay kétszer telitrafálta a kapufát Dél-Korea ellen, de a meccs egyetlen gólba tartó próbálkozást sem hozott;
  • már több a 0-0 a csoportkörben, mint a negatív gólcsúcsot produkáló ’90-es olasz világbajnokságon.

Az afrikai zóna pedig úgy várta az utolsó képviselője színre lépését, hogy a négy másik csapat egy gólt sem szerzett, amit a januárban egymás között vívott bináris számháború (ún. ANK) tükrében nem is meglepő.

Erre Ghána lehozta a első félidőt a portugál büntetőterületen belüli labdaérintés nélkül.

A kameruniaknak is megfelelt a térfélmegszállós, egydimenziós stratégia, az OM-Bayern-Lyon meghajtású kontrák még kecsegtettek is. Ám földijük, Brees Embolo Svájcot boldogítva 180 fokot tekert a dolgok menetén. Hiba játszottak onnantól 0-11-es formációban, nem volt konkrét tervük, miként használják ki, hogy a kapuját messze hátrahagyó André Onanával emberfórban építkezhetnek.

A 48. percben megszerzett svájci vezetést követően André Onana a legtöbbet a tizenhatoson kívül töltötte, messze a kameruni kaputól (a jobb oldali a gólt követő helyezkedési hőtérképe), és a passztérképén is látszik (bal oldalt), hogy védőként vett részt a labdajáratásban (kép: Opta)

Uruguay se ment semmire a labdával. Lassú passzjáték, kiszámítható támadások végkicsengés nélkül. Darwin Núñezt önszántukból áldozták fel, a bal oldalra száműzésének lényegében annyi az értelme, hogy Luis Suáreznek helyet találjanak a kezdőben. Néha még a tizenhatoson belül is járt.

Darwin Núñeznek mindössze két akciója volt az ellenfél tizenhatosán belül, és a passzainak egyébként mindössze 55 százaléka ért célba.

Így kell lenullázni a nagy centerreménységét a régiért, mert ez a Suárez csak kontúrjaiban egyezik az emlékeinkben élővel.

Két szék között a pad alá esett Diego Alonso mester. Még az is döntés, ha a kispadra ülteti. De ez!? Az a 11-es karika, az Núñez, akit a helyzetbe kerülési készsége emel az átlag fölé.

A bal oldali képen látszik, hogy ameddig Núñez egyszerre volt pályán Suárezzel (9), a játékba avatkozásaik alapján mi számított az átlagos pozíciójuknak  (kép: Twitter/markstats bot)

A hármas sípszót követelő szövetségi kapitányuk láttán ne legyen kétségünk, a dél-koreaiak KIMaxolták a terveiket. És már akkor sejtettük, nem Paulo Bento az egyetlen portugál, aki ezen a délután visszafogja a csapatát.

Amíg egy ajándékszagú tizenegyes menekvést nem jelentett a holtpontról, ami után elkontrázgattak, Fernando Santos portugál válogatottjánál csak a nézők szenvedtek jobban. És nehéz beleképzelni, hogy a játék lesz ennél jobb, amit még kontrollálni sem tudtak. Attól függetlenül, hogy a végére őrületté fajult, a jó meccs nem ilyen. A biztos három pont tudatában lecserélt Ronaldónál már a gólörömét másoló Osman Bukari kiverte a biztosítékot. Gondolhatjuk, mi futhatott át a golyóbis legismertebb munaknélkülijén a 100. percben 3-2-nél:

(forrás: M4 Sport)

Az lett volna az igazi betetőzése, ha a 0-0-t érdemlő meccs 3-3-mal kerül be a történelemkönyvbe, de a labdát csenő Iñaki Williams elcsúszott.

Fokozatosan lendült bele a végső reménysugár is, de Brazília legalább nem erőszakolta meg a játékot a nehéznek ígérkező bemutatkozás ellenére sem. Lehet ezt könnyedén, mint Richarlison:

Amin görcsölhetnek, az a lesántikáló Neymar. Noha Tite optimista, azok a könnyek nem a közönségnek szóltak.

MTI/EPA

A futball nem az igazságról szól, de vigyázzunk, mit kívánunk, mikor pénteken leülünk az A és B csoportban elkezdődő második kör elé:
11:00 B csoport, Wales–Irán
14.00 A csoport, Katar–Szenegál
17:00 A csoport, Hollandia–Ecuador
20:00 B csoport, Anglia – Egyesült Államok

 

Korábbi kivetítők:

A Bayern–Japán és a magyar vébécsúcs ostroma sem tartogatott annyi izgalmat, mint egy 0-0-s meccs félideje

Messiék felkenődtek a szaúdi nagy falra, miközben Lewandowski is megtudta, ki az igazi vébéGOAT

A 100 az új 90 – az Iránnal dúsított angol támadásoknál is nagyobbat szólhatott volna Bale

Itt már nem kellett csalni, a katariak belevesztek a Vasas-legenda ecuadori antitézisébe

További tartalmak