search

logo, social, vissza gomb

text logo

search

Élő Eredmények

Mindegy ki a hős, nem igaz? Hogy különbözhetnek ennyire drámaian az érinthetetlen brazilok és az érthetetlen portugálok?!

m4sport.hu | Petykó Adrián
A brazil és a portugál válogatottban csak egy közös, hogy már mindkettő nyolcaddöntős, így mi mással kezdődhetne drámái fordulatokkal tarkított keddi kivetítőnk, amelyekben hősök születnek és hullnak porba, mint az égbekiáltó különbségeikkel?

Hat pont az hat pont, mindegy ki rúgja a gólt, nem igaz?

Az egyik megdöntötte a narratívát, hogy a központi figura kiesése felszabadítja a csapatot. Mert a jól működő csapatjátékon nincs mit felszabadítani. A másik arra példa, hogy a szabados csapatjátékot miként sajátítja ki az egyén kénye.

Sűrű a program, sűrítünk mi is. Két pillanatfelvételbe:

2022. 11. 28., Doha,  974 Stadion, Brazília–Svájc 0-0, 81:50

Az áttörést kereső brazil válogatott a jobb oldalon járatja a labdát, és a köré gyűlt svájci tizenegyet, mígnem egyszer csak a bal szélre váltanak, ahol az addig türelmes cselgép egy az egyben marad a védőjével. Oly kegyelmi állapotban, mint gyermek anyja keblén. Erre vártak, a svájci óra innentől késett, gyors összjáték, káprázatos gól.

2022. 11. 28., Luszail, Nemzeti Stadion, Portugália–Uruguay 0-0, 33:10

Távol az amúgy is megközelítetlen uruguayi kaputól egy unatkozó portugál csatár a kezdőkörig boklászig, hogy aztán bal szélen kényes helyzetbe hozza csapattársát. De nincs baj, a visszaszerzett labdából indul a kontra. A kérészéletű, hisz a kapu előtt így sehol senki.

Igazságtalanság lenne elhallgatni, volt hogy minden klappolt, és eltalálták az ütemet: az 52. percben például tökéletesen tette a dolgát Cristiano Ronaldo, ki is alakították az első helyzetüket.

(kép: M4 Sport)

De annyira véletlenszerű, különben rendszerszinten feltöltenék a pozícióját, hogy erre építeni a hazárdirozás mezsgyéje. Bruno Fernandes eddig úrrá lett a káoszon. Ugyanolyan nyerőember, mint Vinícius Jr., de a braziloknál nem a spontaneitás uralkodik. Amit hátránynak is tekinthetnénk, hisz fel lehet rá készülni.

Itt a válasz,  miért hagyták ki Xherdan Shaqirit: jobban védekező jobbszélsővel Vinícius Jr.-t kettőzve próbálta féken tartani a svájci retesz (kép: M4 Sport)

Egyelőre mégsincs rá gyógyszer. A szerbeken is kifogott, lövése nyomán jött az első, előkészítéséből a második gól, most ez, és már be is találhatott volna.

De Svájc nem olcsó hely, nem is adtak ingyen semmit. Precízen védekeztek, támadásban is volt ötletük – a brazil védőláncok közt Casmeiro túlterhelésével próbálkoztak –, a 60. perc környékén még a vezetésük is levegőben lógott.

(forrás: Twitter/Opta Analyst)

Valójában mégsem reménykedhettek a 0-0 kívül másban, ugyanis Alissont nekik sem sikerült megmozgatniuk, a tornán még egyszer sem kellett hárítania.

Tite terve eddig isteni, hisz a teremtés erejében, hisz Viníciusnak a csapat teremt lehetőséget. Csak egy példa, Raphinha annyi beindulást vállal, hogy védelem legyen a talpán, amelyik nem feledkezik meg a túloldalról. És a finomhangolásokra sem találni a brazil keretnél alkalmasabbat: Rodrygo, Bruno Guimarães és világ legsokoldalúbb mezőnycsatára, Gabriel Jesus mind-mind fokozták a győzelmet érő nyomást.

De amíg jönnek a kamutizenegyesek, és amíg Ronaldo akkor is betalál, mikor nem, addig egyik hat pont annyit ér mint a másik: továbbjutást.

Tömény dráma, imádlak Afrika, ha, ha, ha

Erről kell szóljon a világbajnokság, hogy lássuk, amint kultúrák találkoznak. Hogy a szemünk elé táruljon a nyilvánvaló: hogy a különbségek (amiket jó lenne ápolni és megőrizni) ellenére mennyire egyformák vagyunk. Egyszerre szánalmasak és csodálatraméltók.

Szerbia és Kamerun, a feltámadások és összeomlások kilencvenperces hullámvasútján felvonultatta a teljes skálát, oly sajátosan, hogy egyszerre lábadtunk könnybe sírástól és nevetéstől. Shakespeare. Ibsen. Futball. Dráma.

Első felvonás

Első félidei hosszabbításban (ez a műfaj eddig mondjuk nem igazán létezett) még nem fordítottak? Szerbia: Fogd meg a söröm!

Második felvonás

Örömfutball. Teszem-veszem pesti foci. Gálagól. готово?

Harmadik felvonás

Vincent Aboubakar megjelenik a színen. Milla apó, te vagy az? Az élet egy nagy döntetlen. Most van vége!

És az emberi esendőségek, mert mind hibázunk. Luciano Spaletti vajon meddig képelné André-Franck Zambo Anguissát, ha gyermekded felszabadításával törné meg a Napoli flow-ját? A flow-t, ami a szerbeket messzire sodorta a továbbjutástól, mert nem tudtak ellenállni a kameruni kapu szirénénekének.

Az a kapu, amelyből kirakták André Onanát, miután az első meccsen annyit passzolt a tizenhatoson kívül, mint vébén kapus még soha. Hamis hang volt a Song énekében és nem maradt csendben.

Nem egy Onana: Devis Epassy teljesítette edzője kívánságát, és küldte előre a hosszú labdákat

Kamerun amúgy sem lenne Kamerun balhémentesen. ’94-ben is kapusfronton nyílt politikai vita; 2002-ben atlétában akartak kifutni; és a korrupt zsebekbe vándorló kijutási prémiumok is végigkísérték korábbi útjaikat. Brazíliába ezért már el sem akartak utazni a játékosok, végül Alex Song pont azon 4-0-s vereség közben vágta hátba ellenfelét, amikor ezzel a kombóval néhány fogadóirodánál nagyot szakítottak.

Ám a szigorú Rigbert bá’ (a vébék legtöbbször kiállított játékosa, egyébiránt az említett Alex nagybátyja) saját idézetes baseballsapija alól elővarázsolta Aboubakart, aki jó 1 xG-vel dobta meg a csapatát.

Rigobert Song (balról) lehet a sajátos sapkája miatt kapta Dragan Stojković elismerését (EPA/Rolex dela Pena

Ghána is varázsolt a kapu előtt: háromszor találta el, háromszor is vette be (a két meccsen összesen 6/5-el állnak). Nem pazarolnak, bár innen nem is illene↓.

(kép: M4 Sport)

Nem úgy a dél-koreai Beckhamek, akik beadásaikkal a végére a kapujuk elé szögezték ellenfelüket. Sok hűhó semmiért, Szon Hung Minnek a ghánai stáb örömén kellett osztozkodnia.

Dél-Koreának 36 beadási kísérlete volt Ghána ellen: a szünet után ráduplázták az első félidei 12-re –mindkét góljukat így is szerezték, ami nem csoda, hiszen 15 pontos beadást nem mértek vébémeccsen mióta vezetnek statisztikákat (forrás: Opta)

A kétszer is érkező Cso Kue Szung viszont megmutatta, hogy hol leledzik a klasszikus kilences.

A bal oldalon Cristiano Ronaldo Uruguay elleni hőtérképe, csatárként szinte mindenhol megtalálható volt, csak a tizenhatoson belül nem; a jobbon a dél-koreai csatár, Cso Kue Szungé, aki Ghána ellen kimaxolta a klasszikus kilences fogalmát (forrás: Opta)

Paulo Bento szövetségi kapitány majd a lelátóról skubizhatja, mindez a honfitársai ellen mire lesz elég.

Kezdődjék a számolgatás és csoportkör zárása!

16:00 A csoport
Hollandia–Katar
Ecuador–Szenegál

20:00 B csoport
Wales–Anglia
Irán – Egyesült Államok

 

Kivetítők:

Min csodálkozunk! A vébéket védekezéssel szokás nyerni

A tökéletes franciákat Griezmann irányítja, míg a mákos lengyeleket Szczęsny (olyanok is), Messi meg Messi

A szóra sem érdemes angolok és hollandok helyett beszéljünk azokról, akik megérdemlik

Antifocival fizetünk meg a vébécsodák ünnepléséért

A Bayern–Japán és a magyar vébécsúcs ostroma sem tartogatott annyi izgalmat, mint egy 0-0-s meccs félideje

Messiék felkenődtek a szaúdi nagy falra, miközben Lewandowski is megtudta, ki az igazi vébéGOAT

A 100 az új 90 – az Iránnal dúsított angol támadásoknál is nagyobbat szólhatott volna Bale

Itt már nem kellett csalni, a katariak belevesztek a Vasas-legenda ecuadori antitézisébe

További tartalmak