A labda bent volt, Németország kiesett

A világbajnokság csoportkörének harmadik fordulójában csak kapkodtuk a fejünket a meglepetésgyőzelmek és őrült forgatókönyvek sűrűjében. Az egyik legmeghatározóbb momentum a négyszeres vb-győztes német válogatott búcsúja volt, sorozatban másodszor nem jutottak túl egy világbajnokság csoportkörén.

Csak hogy átérezzük ennek jelentőségét: 2018 előtt ez soha nem fordult elő.

fotók: Getty Images

Hansi Flick – szinte minden statisztikai mutatóban kiemelkedőt nyújtó – válogatottja nagy árat fizetett, amiért az első meccsen 2-1-re kikapott Japántól, így hiába szereztek pontot – a vb egyik legjobb meccsén – a spanyolok ellen, majd győzték le 4-2-re Costa Ricát, az E csoport párhuzamosan zajló mérkőzése a vesztüket eredményezte.

Japán ugyanis 2-1-re nyert a tűzzel játszó Spanyolország ellen, nem akármilyen körülmények között.

A fordítást jelentő második góljuk előtt szabad szemmel nézve szinte eldönthetetlen volt, áthaladt-e a labda teljes terjedelmével az alapvonalon, de a technológia segítsége és némi perspektíva-áthelyezés mindenkit meggyőzött a döntés jogosságáról – ezen a pár centiméteren múlt, hogy a pályán és azon kívül is példamutató japán válogatott csoportgyőztesként nyolcaddöntőbe jutott, Németország pedig csalódottan utazhatott haza.

fotó: M4 Sport / EPA

Női játékvezető írt történelmet

Maradva a Nationalelf utolsó mérkőzésénél, a Németország-Costa Rica összecsapáson egy játékvezető írta át a labdarúgás történetét: a francia Stéphanie Frappart volt az első női bíró, aki férfi világbajnokságon fújta a sípot – és tette mindezt meggyőző magabiztossággal, ennek ékes bizonyítéka, hogy a meccs előtt jóval többet beszéltek róla, mint utána. (Két asszisztense szintén nő volt, a brazil Neuza Back és a mexikói Karen Díaz Medina.)

(fotó: EPA/Georgi Licovski)

A 38 éves Frappart egyébként már hozzászokhatott a tabuk döntögetéséhez: az UEFA Bajnokok Ligájában is az első női játékvezető volt, még 2020-ban és azóta is kapott meccseket, emellett a francia élvonalban már több mint 50 alkalommal dirigált, de az Európa-ligában és világbajnoki-selejtezőn is többször feltűnt már.

Arany? Leköszönt a belga „mi lett volna, ha?” generáció

EPA/Rungroj Yongrit

Thibaut Courtois, Kevin De Bruyne, Eden Hazard, Romelu Lukaku. Csak néhány név egy elképesztően tehetséges és sokra hivatott belga generációból, amely az elmúlt 8 évben évben szinte minden nagy tornának esélyesként vágott neki. Ha úgy nézzük, valahol felértek a csúcsra, csak nem úgy, ahogyan megálmodták: 2018 októbere és 2022 március között folyamatosan első helyen álltak a FIFA világranglistáján, ezt azonban nem tudták kézzel fogható sikerekre váltani.

A 2014-es vb-n és a két legutóbbi Európa-bajnokságon (2016, 2021) egyaránt a negyeddöntőben búcsúztak, a 2018-as oroszországi világbajnokságon szerzett bronzérem a legjobb eredményük.

A 2022 novemberében aztán szembejött a valóság, az idő múlása bizony őket sem kíméli: a világbajnokság egyik legidősebb átlagéletkorú csapata egyetlen Kanada elleni győzelemmel, Marokkó és Horvátország ellen gólt sem szerezve esett ki a világbajnokság csoportkörében, mely után Roberto Martínez szövetségi kapitány elköszönt és Eden Hazard is lemondta a válogatottságot. 

Egy korszak véget ért a belga futballban (fotó: EPA/Rungroj Yongrit)

Minden kamera a kispados Ronaldóra szegeződik

fotó: Getty Images

Cristiano Ronaldo világbajnoksága egy külön történet, a portugál ikon szempontjából drámai befejezéssel. A Katarban már ötödik világbajnokságán eredményes, ezzel rekorder támadó csoportkör után a kieséses szakaszban a kispadra szorult – nagy tornán erre 16 éve nem volt példa, 2006-ban is csak egy tét nélküli vb-csoportmeccsen.

Szupersztár státuszát és a körülötte uralkodó folyamatos felhajtást kiválóan szimbolizálja, hogy a Svájc elleni nyolcaddöntőben hiába ült a kispadon, még így is rá szegeződött a legnagyobb figyelem.

Brazília és Neymar könnyes búcsúja

fotó: Getty Images

Akárcsak a világbajnok Messi és a vb-ktől könnyek között búcsúzó Ronaldo, úgy vélhetően a brazilok legnagyobb sztárja, Neymar is utolsó világbajnokságán lépett pályára. A Selecao a torna legnagyobb favoritjaként érkezett a vb-re és a csoportkörben, valamint a 16 között nyújtott teljesítményüket látva csak erősödtek ezek az érzések, amíg szembe nem kerültek Horvátországgal, amely az elmúlt két világbajnokságon számos kieséses párharcban bizonyította, soha nem lehet leírni.

A negyeddöntőben Brazília hiába játszott óriási fölényben a – végül bronzéremmel záró – horvátok ellen, egy 117. percben kapott gól és a tizenegyespárbajban remeklő Dominik Livakovic a vesztüket jelentette. Véget ért a szamba, milliónyi brazil szívet összetörve. Köztük Neymarét is.

Argentína-Hollandia, és egy fotó, amiben minden benne van

Már-már vb-hagyomány, így a torna egyik legforróbb hangulatú meccsét hozta Argentína és Hollandia negyeddöntője, többek között rekordot jelentő 18 sárga lappal.

Már Messi gólöröme (2-0-s argentin vezetés után) is jól mutatta, mekkora feszültség volt a meccsben, amikor a holland kispad, de főleg Louis van Gaal előtt, kezeit a füle mögé helyezve dermedt le néhány másodpercre.

Lionel Messi (Fotó: EPA/Mohamed Messara)

De ki ne emlékezne a hollandok szürreális feltámadásra a rendes játékidő hajrájában, végül tizenegyesek döntötték el a továbbjutást. Ekkor született a fotó, amiért lehet szeretni az argentin játékosokat vagy épp haragudni rájuk, de el kell fogadni, a labdarúgók is emberek, elképesztő nyomás alatt teljesítenek, ebben a pillanatban pedig vitathatatlanul minden érzelem benne van, ami egy világbajnokságot különlegessé tesz.

fotó: Getty Images

Harry Kane fölé rúgta

EPA/Rolex dela Pena

A világbajnokság egyik legizgalmasabb mérkőzését hozta az angol-francia negyeddöntő, melynek kulcsmomentuma volt – a meccsen egy büntetőt már értékesítő – Harry Kane 83. percben kapu fölé rúgott tizenegyese – 2-1-es francia vezetésnél

A pillanat drámaiságát csak fokozta, ha második tizenegyesét sem hibázza el, mostanra egyedüli angol válogatott gólrekorder lehetne.

De nem bírta el a nyomást, megremegett a lába karrierje egyik legfontosabb pillanatában, a rendkívül tehetséges és mély játékoskeretével sokra hivatott angol válogatottnak pedig egy újabb nagy torna ért véget fájdalmas csalódással. A másik oldalon ennek köszönhetően négy közé jutó franciák megkönnyebbülését jól summázta Kylian Mbappé reakciója az elpuskázott angol lehetőség pillanatában.

fotó: Getty Images

Marokkó, Afrika büszkesége

(fotó: EPA/JOSE SENA GOULAO)

Marokkó kétségtelenül a világbajnokság tündérmeséjét szolgáltatta azzal, hogy első afrikai válogatottként bejutott az elődöntőbe – európai nagymenőket hátrahagyva valószínűtlen menetelésük közben. A csoportkörben Horvátországot és Belgiumot megelőzve, a 16 között Spanyolországot, a negyeddöntőben Portugáliát kiejtve jutottak a legjobb négy közé. Végül Franciaország már túl nagy falatnak bizonyult, a bronzmérkőzésen pedig a dobogós álmok is szertefoszlottak.

A döntőben triplázó Mbappé szomorúsága

fotó: Getty Images

Gondoljunk csak bele, milyen érzelmeket élhet át egy világbajnoki fináléban mesterhármast szerző játékos, aki el akar bújni a világ elől.

Ugyan csalódással ért véget számára a katari torna és nem sikerült második világbajnoki címét megszerezni 23 éves korára, Kylian Mbappé 2018 után ismét letette névjegyét a futball legjelentősebb színpadán. Már most 12 vb-gólja van, amiből négyet fináléban szerzett (ez a legtöbb valaha), így jövőben adott számára a lehetőség, hogy az összes létező rekordot megdöntse és minden esélye megvan, hogy a világbajnokságok történetének legnagyobb alakjai közé emelkedjen.

Egy fotó az örökkévalóságnak

Aligha kell magyarázni, a 2022-es világbajnokság Lionel Messi tornája volt.

Közel két évtizedes profi pályafutása során szinte az első villanástól kezdve cipelte a terhet, hogy ő lehet, neki kell lennie annak a játékosnak, aki Diego Maradona nyomdokaiba lépve 1986 után ismét a világ tetejére vezeti Argentínát.

Miközben klubszinten minden trófeát elnyert és egyéni elismerést begyűjtött, sőt, utánozhatatlan egyéni zsenialitása, megszámlálhatatlan gólrekordja és hét Aranylabdája (folyamatban a nyolcadik?) szinte megközelíthetetlen magasságokba emelte, a válogatottal elvesztett döntői (három Copa América, közte a 2014-es brazíliai vb) azonban esőfelhőként követték, hiába ő legjobb, ha nem teljesíti be az álmot – nemcsak sajátját, sokmillió argentinét.

Ötödik és egyben utolsó világbajnokságán, 35 évesen azonban egy tökéletes meneteléssel, igazi vezérként tette fel koronát karrierjére. Hét mérkőzésen szerzett 7 gólt és kiosztott 3 gólpasszt, egyedülálló módon ötször választották a mérkőzés legjobbjának, a vb-történet első játékosaként a csoportkörben, a nyolcad-, a negyed- és az elődöntőben, valamint a fináléban is eredményes volt, majd mielőtt csapatkapitányként magasba emelte a trófeát, a torna legjobb játékosának járó díjat is átvette.

A teljességhez pedig már csak egy valami hiányzott: egy ismerős fotó reprodukálása az örökkévalóságnak.

fotó: Getty Images