search

logo, social, vissza gomb

text logo

search

Élő Eredmények

Rüdiger futásától Messi megkoronázásáig – tíz jelenet, amely örökre megmarad a világbajnokságról 1. rész

m4sport.hu | Szepes Viktor
A futball ismét bebizonyította, hogy csodálatos dolgokra képes, mindennél hatalmasabb, legyen nyár vagy tél, örökké maradandó pillanatokat tud produkálni. Így volt ez a 2022-es világbajnokságon, a legemlékezetesebb jelentekből válogattunk egy csokorra valót. Annyit elárulhatunk, a cikksorozatnak lesz még folytatása...

1. Messi mennybemenetele

A katari rendezés furcsaságait leszámítva gyakorlatilag egyetlen dolog foglalkoztatta a futballtársadalmat a torna előtt: Lionel Messi végre begyűjti-e a hiányzó világbajnoki trófeáját, hogy a futball halhatatlan istene, királya, GOAT-ja és mindene legyen. Egy hónappal később pedig Messiből isten, király, GOAT lett – Argentínát világbajnoki címig vezette. Pedig nem úgy indult az utazás, hogy itt egy hónappal később jelképes koronázás, bistelés lesz, Szaúd-Arábia ellen meglepően gyengén futballozott Scaloni csapata, így az isten, király, GOAT is.

Aztán a Mexikó elleni csoportmeccs második félidejében jött egy „Gól Messi, gól Argentína” , ez pedig végképp megfordította az Albiceleste sorsát. Innentől már pozitív értelemben is Messiről szólt a világbajnokság, az egyenes kieséses szakasz három meccsén is ő nyitotta a gólok sorát, a negyediken pedig gól+gólpassz kombóval ágyazott meg az argentin továbbjutásnak.

Messi a vb-cím megnyerése után örömmámorban jelentette ki, hogy most már mindene megvan, a rég nem látott motiváltság pedig tényleg az egész torna során jellemezte: elég csak gólörömeire, a hollandok elleni mérkőzés paprikás hangulatára gondolni.

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

M4 Sport (@m4sportofficial) által megosztott bejegyzés

A Bolhát (istent, királyt, GOAT-ot) egyszerűen nem lehetett objektíven értékelni ebben az időszakban, kis túlzással egy világ szurkolt a legjobb futballista legnagyobb sikeréért. De akkor nézzük objektíven: nyolc meccsen hét gól, három gólpassz, további két értékesített tizenegyes a párbajok során és öt meccs embere-cím a mérlege – megspékelve a torna legjobbjának járó Aranylabdával.

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

M4 Sport (@m4sportofficial) által megosztott bejegyzés

Isten, király, GOAT.

2. Az argentin–holland futballthriller

Ha már szóba került az argentin–holland negyeddöntő, nyugodtan hívhatjuk a világbajnokság egyik legikonikusabb meccsének, megspékelve emberi tényezőkkel: szívvel, lélekkel és bunkósággal. Az isten, király, GOAT előbb egy fantasztikus gólpasszal, majd egy értékesített büntetővel alapozta meg az argentin előnyt, de Hollandia becsületére váljék, visszajött a meccsbe. Ráadásul ehhez a vb egyik legemlékezetesebb gólja is kellett: a ráadás 11. percében a hollandok húszról nem lőtték rá a szabadrúgásukat – jelentkezzen, aki még ilyenkor figurákba bonyolódna –, Koopmeiners passza után Weghorst mentett túlórára.

Az eredmény váratlan alakulása mellett a nagy tét a futballisták lelkére is erős hatással volt, ez Paredes otromba megmozdulásában csúcsosodott: az argentin középpályás egy kemény szabálytalanság után öt méterről belebikázta a labdát a holland kispadba – kicsírázott a tömegbunyó.

A meccs persze ez előtt és után is brutális volt: 15 sárga lap, majd a meccs végén jött a Dumfries-talkshow, a holland folyamatos lelki terrorban tartotta a tizenegyespárbaj argentin rúgóit, de ezzel csak magának dumált össze egy pirosat, őket nem zavarta meg.

Például azért sem, mert ott volt Emiliano Martínez, aki már ezen a meccsen bizonyította hősiességét és egyszerű tahóságát is: előbb két tizenegyest kivédett, majd ezt obszcén módon, üvöltve is közölte a hollandokkal.

3. Emiliano Martínez kapuban zseni, emberként tahó

Na igen, Emiliano Martínez. Sokáig nem gondoltuk, hogy ő is lehet a világbajnokság főszereplője, de aztán tett róla, hogy ne csak Messiről beszéljünk az argentinok kapcsán: a kapuban parádézott, a meccsek után pedig az egész világnak bebizonyította, hogy világbajnok is lehet prosztó.

Az ominózus argentin–holland negyeddöntőt már kiveséztük, de a döntőn mutatott teljesítménye is megér egy litániát: azok után, hogy mindhárom francia lövésbe beleért, Kolo Muani ziccerénél már tényleg különbséget jelentett – elképesztő spárgája nélkül most aligha beszélhetnénk argentin vb-címről. A tizenegyespárbajban gyakorlatilag a nyakával védte Coman lövését, ezek szummája pedig a torna legjobb kapusának járó Aranykesztyűt eredményezte.

Hogy egy vb-döntő milyen érzelmi hullámvasutat tud kiváltani egy emberből! Emiliano Martínez öt percen belül nyilatkozott meghatottan, könnyezve és művelt egészen illetlen dolgokat az Aranykesztyűvel. Mondjuk, legalább nem a Fair play-díjjal tette, arra nem igazán lehetett volna esélye.

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

M4 Sport (@m4sportofficial) által megosztott bejegyzés

 

4. Renard félidei beszéde

Az argentinok nemcsak a vébé utolsó, de első szenzációját is szállították – jobban mondva Szaúd-Arábia szállította egy nagy meglepetéssel. Az első félidőben még vezetett a későbbi világbajnok, az arab válogatott meglehetősen magasan védekezett, de az Albiceleste három lesgólig is eljutott Messi tizenegyese mellett. Aztán a félidőben Hervé Renard odasózott az övéinek, egy egészen emlékezetes beszéddel tüzelte a játékosokat az öltözőben:

Az előadásra vevők voltak a futballisták, tíz percen belül megfordították a mérkőzést, onnantól pedig alig engedtek teret Messiéknek.

A csoportkörben egyébként is szépen záporoztak a meglepetések: Japán odakent Németországnak, Tunézia Franciaországnak, Kamerun Braízilának, Dél-Korea Portugáliának. Marokkóról meg még külön megemlékezünk, mert Regraguiék menetelése egészen hihetetlen.

5. Rüdiger futása

Vörösmarty után szabadon, mindenképp emlékezetes Antonio Rüdiger futása, amely tökéletes szimbóluma a németek kiesésének. Rüdiger a Japán elleni első meccsen, még előnyben futott látványosan idétlenül egy labdáért, amit a legtöbben a túlzott magabiztosság, vagy az eufemizmust elfelejtve nagyképűség számlájára írtak.

A lazaság vissza is ütött: Japán fordított, a német vb-eposz pedig mindössze három énekből állt. Tragédia lett belőle.

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

Troll Football (@thefootballtroll) által megosztott bejegyzés

6. A japán takarítószemélyzet

-„A futball egy egyszerű játék: huszonkét férfi kerget egy labdát 90 percig és a végén mindig a németek nyernek” – szólt Gary Lineker legendás definíciója. Ez a világbajnokság (de igazából az előző is) kissé megdöntötte ezt a tézist, s több fórumon elterjedt az aktualizált változat: „A futball egy egyszerű játék – huszonkét férfi kerget egy labdát 90 percig és a végén a japánok mindig kitakarítanak”.

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

M4 Sport (@m4sportofficial) által megosztott bejegyzés

A japán válogatott tagjaira ezúttal is lehetett számítani, ha a patyolatról volt szó, rendszerint tökéletes rendben hagyták ott öltözőjüket, a lelátón pedig a szurkolók kezdtek hasonló takarítási akciókba. Persze, tízből tizenegy komment szerint ennek alapvetésnek kellene lennie valamennyi nemzetnél, de látjuk, hogy az európai, amerikai szokások mégsem ezt diktálják. Itthon az NB II-es Kozármisleny indított el hasonló akciót, reméljük, nem csak néhány szép fotó, hanem egy kulturális forradalom is kerekedik belőle.

A vb-n belül is terjedt: Marokkó válogatottja is takarított, csak kevesebb rivaldafényt kapott.

7. Laidouni pillanatai

2014 után ismét adott játékost a világbajnokságnak a magyar NB I: a Ferencváros középpályása, Aissa Laidouni személyében. A tunéziai futballista a tőle megszokott vehemenciával és játékkedvvel vetette bele magát a katari tornába, már az első percei után méterekről szerelte Christian Eriksent, majd a rá jellemző testbeszéddel ünnepeltette magát.

A dánok elleni első mérkőzés egyébként is jól sikerült számára, egy egészen látványos kötény és egy meccs embere-cím is a zsebébe került, a franciák elleni győzelemből pedig gólpasszal vette ki a részét. Akárhogy is: A Fradi és a magyar futball büszke lehet a teljesítményére.

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

M4 Sport (@m4sportofficial) által megosztott bejegyzés

8. A maratoni csaták

„14 perc a hosszabbítás az első félidőben” – ez a vb második meccse, az Anglia–Irán első 45 perce után derült ki. Jó, oké, Beiranvand kapust sokáig ápolni kellett, és még utána sem nagyon akarta lecseréltetni magát, de azért 14, az sok. Aztán bő egy órával később az újabb sokk: tíz perc hosszabbítás a kilencven után. No, akkor most Claus játékvezető őrült meg, vagy ez egy új tendencia első szele, s át kell kalibrálnunk magunkat a százperces futballmeccsekre?

Hamar kiderült, hogy utóbbiról van szó: Collina meg is magyarázta, hogy ezt követően szigorúbban számon kérik a játékvezetőkön a sérüléseket, VAR-ozásokat és egyéb játékmegszakításokat – tessék szépen mindet rátenni! Ez pedig a játékosok és a szurkolók részéről is egy átprogramozást igényelt, s valószínűleg a vb csak a próbababa volt, ezt követően hozzá kell szokni a feleségeknek, hogy az urak meccsélménye a szokásosnál hosszabb lesz. A torna alatt egyébként szépen hozzászoktunk, az első megrökönyödést követően szépen elfogadtuk a bepötyögött 9-10-eseket a negyedik játékvezetők tábláján.

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

M4 Sport (@m4sportofficial) által megosztott bejegyzés

9. Kedvenc gólörömeink

A labdarúgás értelme, gyönyöre, csodája mi más is, mint a gólöröm, a maximális eksztázis, egyes kultúrák, egyének és gesztusvilágok leképezése nagyjából fél percben. Időnként ezt lehet fűszerezni saját egyéniségünkkel is, gondolhatunk mondjuk Mbappé vagy Ronaldo unikumára.

S ha már Ronaldo – a ghánai Osman Bukari gondolta CR-ezik egyet Portugália ellen, a jogvédő reakciója szintén ikonikus maradt.

A brazil szamba mindig is a világbajnokságok része volt, az viszont mindenkit meglepett, hogy Dél-Korea ellen a szövetségi kapitány, Tite is beszállt a táncba. Többen – például a már említett Gary Lineker is – kiakadtak, miszerint ez tiszteletlenség a másik csapattal szemben, de ez nem több a világot egyébként is jellemző túlzott érzékenységnél.

Szintén hatalmas ikon lett Vincent Aboubakar, aki a vb-n egyedül mondhatja el magáról, hogy a brazilok ellen győztes gólt szerzett. Meg azt is, hogy közvetlenül utána kiállították: a harmadik csopotmeccsen Kamerun szinte már csak a becsületéért (no meg a nem kis bravúrért) küzdött, amikor Ederson hálójába fejelt. Ezt követően jött, aminek jönnie kell: mezlevétel, második sárga lap, pacsi, mosoly és piros lap a játékvezetőtől. Legenda!

10. A harmadik forduló drámája

Az utolsó csoportkörös fordulóról egyébként is érdemes külön megemlékezni, mert talán még a szokásosnál is izgalmasabban alakult, gyakorlatilag minden csoportra jutott dráma, szívroham, szenzáció.

-Az A csoportban Ecuador és Szenegál játszott ki-ki meccset egymással, előbbi 47, utóbbi 43 percig állt továbbjutásra – de Szenegál örülhetett.

-A B csoportban Irán és USA is egymással hadakozott a legjobb tizenhatért, egy sérüléssel egybekötött Pulisic-gól hozta az amerikai továbbjutást, Iránnak mindössze egy gól hiányzott.

-Az argentinokkal tarkított C jelű négyesben a lengyel és a mexikói csapat külön pályákon, de mégis egymással küzdött. A lengyelek végig nyeregben voltak, de volt olyan időszak, amikor csak kevesebb sárga lapjuknak köszönhetően álltak továbbjutásra. Ráadásul az az egy hibádzó mexikói gól sem volt messze, Lozanóék nagyobbnál nagyobb helyzeteket hagytak ki Szaúd-Arábia ellen.

-A D csoportban Ausztrália szenzációja megfosztott minket az utolsó pillanatos izgalmaktól, s a franciák megadott, majd a lefújás után visszavont találata sem osztott vagy szorzott. Az ausztrál továbbjutás viszont önmagában csodaszámba ment.

-Az E csoport volt talán a legizgalmasabb, szinte követni is alig lehetett. Az elején úgy tűnt, helyreáll a papírforma a spanyol és német uralommal, aztán váratlanul Costa Rica és Japán is fordított – utóbbi nagyjából fél centinek köszönhetően. Németország megtette a magáét, megfordította a Costa Rica elleni meccset, de az a bizonyos japán gól végülis hazaküldte a Nationalelfet.

-Az F csoportban szinte minden szem a Belgium–Horvátország meccsre szegeződött, nem is véletlenül: Marokkó hamar lerendezte a továbbjutását Kanada ellen. A belga–horvátból pedig egy egészen drámai 0–0 lett, a belga aranygeneráció utolsó dobásaként egyetlen gól kellett volna – Lukaku akár hármat is lőhetett volna. Nem véletlenül volt dühös a kiesés után, egy félidő jutott neki ebből a vb-ből.

-Ami a G csoportot A szerb–svájci rangadóból a várt paprikás összecsapás keletkezett, nem egy tömegjelenettel és jónéhány góllal. Az izgalmak viszont a második félidőben elmaradtak: Svájc úgy vezetett szinte végig, hogy a döntetlen is oda kedvezett, így relatíve “simán” masírozott a nyolcaddöntőbe. A másik meccsről a már említett Aboubakar-show-t lehet megemlíteni.

-Volt némi kavalkád a H csoportban is: Ghána és Uruguay játszott a továbbjutásért, a ghánai kihagyott tizenegyesre jött két uruguayi gól, s örömünnep. Csak épp nem tartott ki a lefújásig: a másik pályán ugyanis Dél-Korea a hosszabbításban győzelmet jelentő gólt lőtt Portugáliának, így az előbb említett “ki-ki meccs” mindkét résztvevője hoppon maradt. Szegény Luís Suárezt vigasztalni is kellett utolsó vb-meccse után, Cavani meg annyira dühös volt egy elmaradt tizenegyes miatt, hogy feldöntötte a VAR-tévét.

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

M4 Sport (@m4sportofficial) által megosztott bejegyzés

Borítókép: (Fotó:Getty/EPA)

További tartalmak

Kapcsolódó hírek

Dráma, tündérmese és egy fotó az örökkévalóságnak – a focivébé 10 ikonikus pillanata
Többek között a labdarúgó-világbajnokságok történetének legnagyobb meglepetésgyőzelmével kezdődött és minden idők talán legjobb döntőjével végződött a 2022-es katari focivébé – ráadásul mindkettőben érdekelt volt a végső győztes, 1986 óta először, története során harmadszor csúcsra érő argentin válogatott. De a kettő között is számos meghatározó és felejthetetlen élménnyel gazdagodhattunk, cikkünkben ezek közül emeltünk ki tíz momentumot, melyek hosszú időre a memóriánkba égtek.
Cikkek