Valter Attila minden idők legjobb magyar összetett eredményével, a 14. helyen zárta a Giro d’Italiát, amely elsősorban nagyszerű tapasztalatszerzés volt számára, hiszen ritkán adatik meg egy kerékpáros életében, hogy az egész csapat a rendelkezésére álljon és őt segítse, mert az csak az összetettre pályázó „menőknek” jár.
„Nagyon jó volt ezt megtapasztalni, és azt átélni, hogy viszonylag jól megy nekem ez a szerep is. Én meg közben igyekeztem ugyanolyan versenyző maradni, mint voltam előtte. Mármint a csapattársaimmal szemben, hogy ők is értékeljék úgy az én munkámat, ahogyan én értékelem az ő munkájukat” – hangsúlyozta. A magyar bringás hozzátette: az eddigi versenyeihez képest ez a mostani teljesen más volt, főként az, hogy a háromhetes nagy viadalon ő indulhatott elsőszámúként a csapatában, illetve vált azzá menetközben.
„Ez egy új perspektíva számomra, ami nagyon jó a jövőre nézve” – foglalta össze. Kifejtette: abban is bízik, hogy ezeknek a napoknak köszönhetően, amelyeken a sportágra több figyelem fordult Magyarországon, tovább javul a hazai közutakon a közlekedési morál, és az autósok még az eddigieknél is jobban figyelnek majd a kerékpárosokra. A tokiói olimpiával kapcsolatban megjegyezte, ugyan, ahogyan a legtöbb bringásnak, neki sem ez az év főversenye, ráadásul nem igazán számít egynapos menőnek, ugyanakkor régi álma teljesül az ötkarikás szerepléssel, ahol a legjobbat szeretné kihozni magából.