Császár Gábor szerint lerágott csont a januári ügy és a jövőt építik a válogatottnál

Császár Gáborban már rég nincs rossz érzés a januári világbajnokságon történtekkel kapcsolatban, és nem zárná ki a visszatérést a válogatottba, ám úgy véli, nagyszerű formája sem lenne garancia arra, hogy van helye Gulyás István csapatában.


„Lerágott csont. Nem szükséges ezzel foglalkozni, nincs értelme” – kezdte az M4 Kézilabda magazinjában Császár, aki annak idején megalázónak nevezte, hogy a Csoknyai-Matics páros a csoportkör után „hazaküldte” a januári világbajnokságról úgy, hogy mindössze 40 perc játéklehetőséget kapott öt meccs alatt.

„Én akkor egyszer ezt lenyilatkoztam, nem tudom, hogy jól tettem-e vagy sem, de megnyugodtam ettől. Támogatólag mentem oda, segítőkészen, de tisztában vagyok vele, hogy a sportban történik ilyen, előfordul ez a helyzet. Úgyhogy ennyi, ennek már rég vége” – mondta az irányító, aki hozzátette, kisfia egy hónappal korábbi születése miatt érzelmileg nehéz időszakot élt meg akkor. A hazaérkezés után egy-két hetet agyalt még a dolgon, ám utána csak klubjára, a Schaffhausenre koncentrált, és végül bajnoki címet szerzett a csapattal.

Császár Gábor a német-dán közös rendezésű férfi kézilabda-világbajnokság csoportkörében (Fotó: MTI/Illyés Tibor)


Az irányító nemcsak hazai porondon, a Bajnokok Ligájában is a svájci együttes vezére: múlt héten csütörtökön például 19 lövésből 16 hat gólt szerzett a dán GOG elleni BL-csoportmeccsen, ezzel a teljesítménnyel természetesen ott volt a forduló csapatában.

Jó formában lévő, tapasztalt irányító éppenséggel a Lékai Mátét elveszítő, a januári Eb-re készülő válogatottnál is elkélne. És bár ekkor még nem lehetett tudni, hogy mennyire súlyos Lékai sérülése, adódott a kérdés: mekkora esélyt látna egy esetleges visszatérésre a Gulyás István irányította nemzeti csapatba?

„Már gondolkoztam az autóban, ahogy jöttem haza az edzésről, hogy erről a válogatott témáról mit is lehetne mondani, mert nyilván Magyarországról beszélünk, szóval ez egy fontos téma. Nekem is az volt, és még az is. Tizenhat éven át mindenről lemondtam, csak hogy ott legyek a válogatottal. Ez most egy más helyzet: 35 éves vagyok, és jó formában vagyok, de ez nem azt jelenti, hogy emiatt automatikusan ott kéne lennem a válogatottban. Ahogy látom, építik a jövő csapatát, talán már inkább a hazai rendezésű Eb-re készülnek. Én nem beszéltem még senkivel. Ha hívnak, nagyon szívesen felveszem a telefont, és beszélhetünk róla, hogy mi a helyzet, és mi nem” – fogalmazott.

„De megmondom őszintén, nagyon élveztem ezt az egyhetes válogatott szünetet, csak edzettem, magammal foglalkoztam. A feleségemmel el tudtunk menni Luganóba kicsit kikapcsolódni, szerencsére a szülőkre tudtuk hagyni a gyerekeket, úgyhogy ez jó volt, és szükségem is van rá. Tehát ez egy olyan téma, amivel akkor szeretnék foglalkozni, amikor egyáltalán téma lesz.”