Akkor is kijuthat az olimpiára a Rasmussen-csapat, ha nem végez a hétben

A legjobb hét közé kerülés a célja a magyar női kézilabda-válogatottnak a szombaton kezdődő, Japánban sorra kerülő világbajnokságon, de az olimpiai selejtezőtornára jutáshoz ennél rosszabb eredmény is elég lehet a bonyolult kvalifikációs rendszer miatt.

A jövő nyári, tokiói olimpia 12 csapatos női kézilabdatornájának biztos résztvevője már a házigazda Japán, valamint Franciaország, Angola, a Koreai Köztársaság és Brazília. A Kumamotóban és környékén sorra kerülő világbajnokság győztese ugyancsak kijut, a fennmaradó hat helyet pedig a márciusi három selejtezőtorna két-két továbbjutója szerzi meg.

A selejtezőn a világbajnokság 2-7. helyezettje szerepelhet, vagy a legjobb hat helyezett, amely korábban még nem szerzett olimpiai részvételi jogot. Vagyis a magyaroknak nem szükséges a legjobb hét közé jutniuk, ha egy vagy több kvótás válogatott megelőzi őket.

A selejtezőn részt vehet továbbá a vb-n legjobban és második legjobban szereplő földrészről további két-két csapat, a harmadik és a negyedik legjobban szereplő földrészről pedig további egy-egy válogatott.

A világbajnokság eredményei alapján az számít a legjobban szereplő földrésznek, amelynek képviselője megnyeri a tornát. A második legjobban szereplő földrész az lesz, amelynek legjobb helyezettje az első kontinens legjobb helyezett válogatottja, vagy válogatottjai után következik a vb-rangsorban.

Például a két évvel ezelőtti vb-t Franciaország nyerte, ezzel Európa lett a legjobb kontinens, a legjobb nem európai a 13. helyezett Koreai Köztársaság lett, ezzel Ázsia a második, a 18. Brazília révén Amerika a harmadik, és a 19. Angola alapján Afrika a negyedik kontinens.

Az Európa-bajnokságról csak abban az esetben jut ki az olimpiai selejtezőre kettő helyett egy válogatott, ha a világbajnokságon legjobb helyezett európai válogatottat legalább két különböző kontinens képviselője is megelőzi a vb-rangsorban.

Az olimpiai kvalifikációt illetően a prioritási sorrend: 1. olimpiai házigazdaként, 2. világbajnokként, 3. kontinensbajnokként vagy kontinentális olimpiai selejtező győzteseként, 4. olimpiai kvalifikációs tornán megszerzett részvételi jog.

Tehát ha például az olimpia házigazdája, Japán megnyeri a világbajnokságot, akkor is házigazdaként szerepel az olimpián, a világbajnok jogán a vb-második jut ki az olimpiára. Ezzel szemben ha Franciaország az Európa-bajnokság után megnyerné a világbajnokságot is, akkor világbajnokként jut ki az olimpiára, az Európa-bajnok jogán pedig az Eb-ezüstérmes Oroszország jut ki Tokióba.

A világbajnokságon megszerzett olimpiai selejtezőtornás részvételi jog szintén prioritást élvez a kontinensbajnokságon vagy kontinentális olimpiai selejtező győzteseként megszerzett részvételi joggal szemben.

Tehát amennyiben az előző Európa-bajnokság 2-6. helyezettjei (Oroszország, Hollandia, Románia, Norvégia, Svédország) a világbajnokságon egy kivétellel valamennyien kivívják az olimpián, vagy az olimpiai selejtezőn való részvétel jogát, és a világbajnokság alapján Európa a legjobb vagy a második legjobb kontinens lesz, akkor az Eb-hetedik Magyarország - világbajnoki helyezésétől függetlenül - részt vehet az olimpiai selejtezőn.

Ha Európa a világbajnoki helyezések alapján az első vagy a második legjobban szereplő földrész lesz, akkor a tavalyi Európa-bajnokságról két válogatott szerez részvételi jogot az olimpiai selejtezőre, mégpedig azon csapatok közül a két legjobb Eb-helyezéssel rendelkező, amelyek nem vívják ki az olimpián vagy a selejtezőn való részvételt a japán világbajnokságon.