Gulyás Istvánt két és fél éve, 2019 nyarán nevezték ki szövetségi kapitánynak, ekkor a válogatott a 2015 óta tapasztalt sikertelenség hatására új szakmai stábbal fiatalításba kezdett. A célkitűzés a 2022-es Eb-re való legütőképesebb csapat összeállítása volt, és voltak arra utalok jelek, jó úton jár a projekt. Fél évvel később a kilencedik helyen végeztek az Európa-bajnokságon, ami vitathatatlan előrelépés volt a 2016-os 12. és 2018-as 14. helyezés után. Egy évvel később a világbajnokságon pedig a férfi szakág harmadik legjobb világbajnoki eredményét, ötödik helyet ért el a válogatott.

fotó: MTI/Kovács Tamás

Ezek ismeretében a hazai szövetség Eb-negyeddöntőt megfogalmazó előzetes célkitűzése nem irreális, inkább elhamarkodottnak mondható, a hazai rendezés miatt azonban elvárható volt.

A budapesti kézilabda aréna atmoszférája és a 20 ezer szurkoló azonban tehernek látszott az első mérkőzésen. Sokan borítékolni vélték a hollandok elleni sikert (a fogadóirodák 9-szeres pénzt fizettek a győzelmükre), de 60 perc játék után már számolgatni kellett, hogyan juthatunk tovább. Portugália egygólos legyőzésével (31-30) még életben tartotta a továbbjutás reményét a csapat, és Izland ellen minden esélye megvolt a sikerre – a végig rendkívül szoros összecsapás utolsó három percében azonban nem tudott gólt lőni, így a döntetlent sem sikerült kiharcolni. Kijózanító pofonnal, váratlanul korán ért véget az Eb.

fotó: MTI/Kovács Tamás

A B-csoport legrosszabb lövőszázalékú csapata: Magyarország

Minden lövési kísérletet figyelembe véve a három csoportmérkőzésen Hollandiának volt a legjobb lövőszázaléka az Eb B csoportjában, a csoportelső izlandiak a második helyen zártak ebben a tekintetben – nem meglepő, hogy a két legjobb helyzetkihasználású válogatott jutott tovább. Portugália mögött Magyarország a legrosszabb hatékonysággal kísérletezve búcsúzott és nem jutott középdöntőbe.

1. Hollandia: 68% (91/133)
2. Izland: 67% (88/131)
3. Portugália: 65% (85/130)
4. Magyarország: 64% (89/140)

Magyarország–Izland férfi kézilabda Eb-csoportmérkőzés (fotó: m4sport.hu/Besenyei Gergely)

Túl kevés szélsőjáték

Magyarország válogatottja a három meccsen látottak alapján egyelőre nem vette fel a nemzetközi szinten rohanó tempójúvá alakuló kézilabdát. A 2022-es Eb-n a szélsők szerepe és helyzetkihasználása (a magyarok kivételével) talán az eddigieknél is dominánsabb, Franciaország 18, Dánia 20 gólt szerzett a szélekről (három mérkőzésen), de a Magyarország csoportjából első helyen továbbjutó izlandiak még két aranyesélyes válogatottnál is többet.

A szélsők a klasszikus befejezések mellett rendezetlen védelem ellen és indításból is sok könnyű gólt szereztek a csoportkör alatt, segítve a kellő szélesség és a több befejezési lehetőség megteremtését – ez valószínűleg nem lesz másként a továbbiakban sem.

Nem kell messzire tekintenünk: az izlandi válogatott balszélsője, Bjarki Mar Ellisson és jobbszélsője, Sigvaldi Bjorn Gudjonsson együtt 32 góllal segítették középdöntőbe csapatukat, míg a magyar szélsők, Bóka Bendegúz és Pedro Rodríguez 15-öt szereztek a három mérkőzés alatt.

Szélső pozícióból Magyarország mindössze 8, Izland ezzel szemben 24 találatot szerzett a csoportkör alatt.

Kétszer annyit lőtt át a válogatott, mint a csoportellenfelei

A kontinenstorna előtt esett már szó a kihasználatlan szélsőkről. Az Európa-bajnokságon sem változott a leosztás: átlövések mellett a beállójáték dominált. Kétségtelen, hogy Bánhidi Bence adottságaira, és emberfeletti munkabíró képességére építenie kell a válogatottnak, de ezt már az ellenfelek is kiismerték. A védők középre tömörülnek, hogy limitálják a bejátszások számát, ez pedig megnehezíti az átlövők feladatát.

Bánhidi nem érkezett egészségesen az Eb-re, ráadásul Hollandia ellen bokasérülést is szenvedett, de így is becsülettel küzdött a továbbjutásért és a legtöbb gólt szerezte a csapatból (6) Izland ellen.

A középre tömörülő védők fölött a sikeres átlövések kivitelezése is sokszor nehéz feladat. Nem beszélve arról, ha a kísérlet előkészítése sem megfelelő, vagy adott esetben meg sem történik, mint például Lékai Máté esetében a magyarok legutolsó lövésénél az Eb-n. A védekező csapat jó blokkmunkájával alaposan lecsökken a kapu szabadon lőhető felülete, a kapusoknak pedig elég a szabadon hagyott sávot védenie. A szélsők gyakoribb helyzetbehozatalával azonban megteremthető a kellő hely a belső területeken is, mert a védőknek jobban kell figyelnie a két sarokban helyezkedő játékosra – tehát a feltűnően sok átlövéssel a magyar csapat a saját dolgát nehezítette meg.

A magyar válogatott játékosai 58 átlövési kísérletből 27 gól lőttek a kontinenstornán, a csoportellenfeleknél több mint kétszer annyit próbálkoztak. Meglepő azonossággal, Izland, Hollandia és Portugália is egyaránt 28-28 alkalommal próbálkozott, közülük egyedül a hollandok zárták 50 százalékos hatékonyság alatt a csoportkör küzdelmeit.

Nem vallott kudarcot, de hazai pályán leszerepelt a férfiválogatott

Lehetne azon elmélkedni: mi történik, ha nem hazai pályán kell bizonyítania a csapatnak és ez a 20000 ember a magyarok ellen szurkol. A játékosok többsége látszólag nem tudott előnyt kovácsolni, pozitívumként megélni a hazai pályát és a soha nem látott szurkolást. Ekkora felhajtással csak kevesen találkoztak és valójában még most is alakuló félben van a válogatott a két és fél éve kezdődő építkezés óta.

2022 nyarától többen magasabb szinten, a jelenlegi csapatuktól erősebbhez szerződnek, ez kifejezetten jót tehet és közelebb segítheti a szintlépéshez a válogatottat. Szita Zoltán a Pick Szegednél, Máthé Dominik a Paris Saint-Germainnél folytatja, és ne felejtsük el Hanusz Egont sem, aki jövőre már második szezonját töltheti a Bundesligában. Hanusz számait látva az idei szezonban (20 meccsen, 63 gólt szerzett (79.17%-kal) és 42 asszisztot osztott ki) egyértelmű, hogy az irányítóban rengeteg potenciál rejlik a válogatott számára is.

fotó: MTI/Kovács Tamás

Talán a nyomásnak és a megfelelési kényszernek tudható be, hogy szemmel láthatóan rengeteg technikai hibát vétett és labdát adott el a csapat. A számok azonban mást mutatnak: Magyarország 21, Izland 25, Portugália 30 és Hollandia 35 alkalommal szórakozta el a labdát, összeadva az előbb említett két statisztikai mutatót.

Persze, szembetűnő volt a mérkőzések alatt, de rendre vissza is kaptuk a lehetőséget, hogy kijavítsuk a hibát és gólt szerezzünk. Sajnos a hibák a legrosszabbkor, döntő szituációkban jöttek. A kritikus periódusok fegyelmezetlensége vezetett a kieséshez: például, hogy Izland ellen az utolsó három percben Mikler Roland védései ellenére nem tudott gólt szerezni a csapat és megfordítani a találkozót.

fotó: m4sport.hu/Besenyei Gergely