A női kézilabda-válogatott a 11. helyen zárta a vasárnap norvég győzelemmel véget ért Európa-bajnokságot, ami minden idők második leggyengébb Eb-szereplése. Az előzetes célkitűzés a legjobb nyolcba kerülés volt, ennek elmaradása kapcsán a szövetség honlapján a két alelnök, két korábbi válogatott játékos, Pálinger Katalin és Kirsner Erika értékelte a csapat teljesítményét.
„A kezdő sorunknak – a jobbszélső poszt kivételével – a cseresorunknak kellene lennie, még akkor is, ha ma már sokan mondják, nincs csere és kezdősor, de nyilván a norvég válogatott is teljesen más képet mutat a Mörk-Oftedal-Reistad belső hármassal, mint nélkülük. Véleményem szerint is a szükségesnél kevesebbet edzenek a játékosok” – mondta a korábbi szélső. Kiemelte, nálunk a 26-32 év közötti korosztály hiányzik, azok a játékosok, akiknek a hátán kellene vinniük a csapatot.
Úgy véli, az említett korosztálynak a rutinja hiányzott ahhoz, hogy pontot szerezzünk a dánok ellen. „Svájc ellen is látszott, hogy teher alatt játszanak a lányok, mert „nyerni kell”, az ellenfél gyengébb volt, meglett a győzelem. Ugyanezt a szituációt a horvátok ellen már nem bírtuk el, ennél jobb volt az ellenfél. ez csalódottságot szült, ám utána már látszott a lányokon a felszabadultság, amikor a vb- és Eb-címvédő norvégok, a vb-bronzérmes dánok, vagy az olimpiai 4. svédek ellen léptek pályára. Lekerült a teher, sokkal fölszabadultabban tudtunk kézilabdázni, nem rogytunk össze, megmutattuk, hogy sokkal többet tudunk. A dánok ellen talán megérdemeltük volna a pontot, pontokat, de itt hiányzott a rutin„.
Kirsner szerint az Eb-n is fejlődött a csapat, de igazából csak a vb-álomcsapatába is beválasztott Klujber Katrin tudott felnőni a feladathoz. „Néhány rutinos játékosnak vissza kell térnie a vb-re, mert életbevágó verseny lesz a világbajnokság. Bízva Cirjenics-Kovacsics Anikó szülés utáni reaktiválásában, bízva Szöllősi-Zácsik Szandra és Háfra Noémi felépülésében, Bíró Blanka visszatérésében, valamint még egy-két rutinos emberben, akik most nem voltak ott a vb-n, az utóbbi időszakban esetleg nem voltak válogatottak, de sokat adtak már korábban a csapatnak és kaptak tőle, bővülhet az a versenyképes mag, amely a válogatottat adja„.
Pálinger Katalin (Fotó: m4sport.hu)Pálinger szerint is hiányzik két generáció a női vonalon, akiknek vezérszerepet kellett volna játszaniuk az Eb-n, mert az utánpótlás szinten sikeres kézilabdázók egyelőre felnőttként, 23-24 éves korukra nem értek még klasszissá. A három skandináv meccs is megmutatta az erőnléti problémákat, így nem meglepő, hogy szerinte az egyik fő probléma az erőre, erőnlétre, állóképességre vezethető vissza. Sajnos a válogatott keret nyolcvan százaléka elmarad a világelittől, ez számokkal alátámasztható, és a 20 fős kereten felüli további 15-20 játékos többsége az úgymond A-keret mutatóinak alig több mint felét képes produkálni egy teszten, természetesen tisztelet a kivételnek. véleménye szerint ez riasztó, de egy olyan faktor, amiben nem bonyolult előre lépni.
„A klubokban folyik a napi munka, ott más érdekek elsődlegesek, a heti egy, esetleg két mérkőzésre való felkészülés, míg a válogatottban minden évben a fő versenyen kétnaponta kell játszani két héten át. Amíg ebben nem tudjuk felvenni a versenyt, addig nehéz lesz jobb eredményt elérni. Egyszerűen többet kell edzeni, ez az alap, ezt számon kell kérni, ez a Szövetség felelőssége is, hiszen a sportág megítélésében, lehetőségeiben az európai kupaeredmények mellett, talán előtt a válogatott eredmények a meghatározóak” – mondta a korábbi klasszis kapus.
Véleménye megegyezett Kirsnerével, miszerint a mostani hiányzókkal nagyobb esély van megnyerni olyan mérkőzéseket, amelyeken a rutin nagyon sokat számít. „Egy norvég válogatott játékos számára a klubjával való tárgyaláson is az első feltételek egyike, hogy, hogy a válogatott kondicionális programját is csinálja, neki az elsődleges. Mindenkinek ki kell lépnie a komfortzónájából, a megszokottból„.
Pálinger szerint az előrelépés egyik legfontosabb része, hogy megtalálják azt a megoldást, ami a válogatottnak és a kluboknak is megfelelő, mert a mutatók a nemzetközi élmezőnyhöz képest nem megfelelőek. Tisztában van vele, ha pluszmunkát akarnak adni a játékosoknak, a klubok féltik őket, hiszen a klub is mindig a saját érdekét nézi, ami természetes, de ebben közös nevezőre kell jutniuk, másként nem lehet előre lépni.
A magyar csapat Eb-meccsei:
csoportkör:
Magyarország–Svájc 33–28
Horvátország–Magyarország 21–18
Norvégia–Magyarország 32–22
középdöntő:
Dánia–Magyarország 29–27
Svédország–Magyarország 30–25
Magyarország–Szlovénia 29–25
Az Európa-bajnokság végeredménye: 1: Norvégia, 2. Dánia, 3: Montenegró, 4. Franciaország, 5. Svédország, 6. Hollandia, 7. Németország, 8. Szlovénia, 9. Spanyolország, 10. Horvátország, 11. Magyarország, 12. Románia, 13. Lengyelország, 14. Svájc, 15. Szerbia, 16. Észak-Macedónia