Először 1938-ban rendeztek fedett pályás kézilabda-világbajnokságot hét-hét játékossal, akkor körmérkőzéses rendszerben, négy ország részvételével. Annak ellenére, hogy vb-nek nevezték, négy európai válogatott játszott egymással: Németország, Ausztria, Svédország és Dánia. A következő, második tornára tizenhat évvel később került sor Svédországban. Bővítették a csapatok számát és változtattak a lebonyolításon is. A labdarúgó-világbajnokság és az olimpia mintájára négyévenként bonyolították le a világeseményt, majd 1993 óta kétévenként, melyet máig tart a Nemzetközi Kézilabda-szövetség (IHF). A csapatok létszámát folyamatosan emelték, hogy minél több országban népszerűsítsék a kézilabdát, 1995-től 24, majd a legutóbbi, egyiptomi vb óta 32 csapat száll harcba a végső győzelemért.
A világbajnokságokon a napnál is világosabb az európai dominancia. Egészen a 2015-ös tornáig egyetlen Európán kívüli ország sem tudott érmet szerezni – a 24. vb rendező országa, Katar válogatottja egészen a döntőig menetelt, amelyben Franciaország állította meg.
A legtöbb részvétellel a 2023-as társházigazda Svédország büszkélkedhet. Eddig csupán kétszer fordult elő, hogy nem jutott ki, az idei pedig már a 26. alkalom. A svédek előkelő helyen állnak a vb éremtáblázatán is, összesen 12 érmet nyertek, 4 arany-, ezüst- és bronzérem a mérlegük, ami a képzeletbeli dobogó második helyére elegendő.
A svéd válogatott játékosai ünneplik gyõzelmüket a magyar-szlovák közös rendezésû férfi kézilabda Európa-bajnokság döntője után (MTI/Illyés Tibor)Az élen Franciaország áll: 23 részvétel, 6 arany-, 1 ezüst- és 4 bronzéremet zsebeltek be, így több elsőségük miatt megelőzik a svédeket.
Magyarország nem sokkal marad el a sorban, már ami a vb-részvételt illeti. Hazánk eddig 21 alkalommal kvalifikált, és máig a legjobb eredmény az 1986-os ezüstérem. A lejátszott mérkőzések győzelmének aránya pedig ötven százalék felett húzódik. 148 meccsen 76 győzelem, 10 döntetlen és 62 vereség a magyar férfi kéziválogatott mérlege.
Az aktuális csoportellenfeleink rosszabb örökmérleggel állnak, Portugáliával azonban korábban még nem játszottunk a világbajnokságon.
Portugália eddig 4 alkalommal jutott ki a vb-re, 24 meccsből 11-et megnyertek, 13-at elveszítettek, de a tavalyi Európa-bajnokságon is láthattuk, fiatal csapatukat egyáltalán nem szabad lebecsülni. Dél-Korea válogatottja 12 alkalommal volt érdekelt, Magyarországgal eddig nyolcszor találkozott, 5 magyar siker mellett három koreai győzelem született. Ugyanakkor a két válogatott eddigi meccseinek összesített gólkülönbsége (+9) nem enged arra következtetni, hogy a csütörtöki nyitómérkőzésen (18.00, M4 Sport) hatalmas különbségű győzelmet aratna a magyar válogatott. Eddig 205-öt lőtt és 196 gólt kapott a mindenkori magyar csapat.
Izland Magyarországhoz hasonlóan 21-szer jutott ki a tornára, a két válogatott eddig 10-szer találkozott, 6 magyar és 4 izlandi mellett csupán hattal több gólt lőttek a mieink.
Legendás játékosok, éremhalmozók
A társrendező Svédország 1990-től egészen 2001-ig tartó aranykorszaka során két arany, két ezüst és két bronzéremmel gazdagodott. Olyan legendás játékosok vezették sikerre a válogatottat, mint Magnus Wislander, aki a svédek abszolút csúcstartója. Wislander 1985 és 2002 közt 384 mérkőzésen 1185 gólt szerzett, összesen 13 érmet nyert a csapattal. Azonban a generációt erősítette a balszélsőlegenda Ola Lindgren, aki korábban a Rhein Neckar-Löwen vezetőedzője is volt, valamint a millennium derekán a korábbi Telekom Veszprém és magyar válogatott-tréner, Ljubomir Vranjes is részese volt a sikereknek.
A legsikeresebb játékosok élmezőnyében az első hat név mind francia. A kapuslegenda Thierry Omeyer hétszer nyert érmet világbajnokságon, 5 aranyat és 2 bronzot 2001 és 2017 közt. A franciáknál azonban van egy olyan aktív legenda Nikola Karabatic személyében, aki 2002-óta tagja a válogatottnak, és minden bizonnyal az idei vb-n is pályára fog lépni. A 38 éves irányító-átlövő eddig hat éremmel büszkélkedhet, melyből 4 arany és 2 bronz.
Thierry Omeyer (EPA/EDDY LEMAISTRE)Aktívan írja a történelmet a dán válogatott, megnyerték a 2019-es és a 2021-es tornát is, címvédésre rajta kívül Franciaország, Románia és Svédország volt képes, azonban egymás után háromszor még egyetlen ország sem nyert világbajnokságot.
A dánok utolsó nagy tornájukra készülnek aranygenerációjukkal. A legikonikusabb játékosokat említve, Mikkel Hansen és Magnus Landin a két elsőség mellett két ezüstérmet is nyert már, és 2023-ban gyarapítanák érmeik számát, mindketten ott vannak a keretben.
Magyarország kitömte Ausztráliát, mégis Luxemburg volt a leggyengébb ellenfél
A világbajnokságok történetében számos nagy gólkülönbségű győzelem született már. A legnagyobb kiütést a talán eddigi leggyengbb válogatott, Luxemburg szenvedte el az 1958-as tornán. Németország csapata 46–4-re, 42 gólos különbséggel nyert, de az akkor színvonalat mutatja, hogy az északnyugat-európai ország akkori válogatottja Franciaországtól és Norvégiától is 41–8-ra kapott ki. Igen, ugyan az az eredmény született, 33 gólos differencia. Luxemburg 1958 óta más vb-re nem jutott ki.
Ausztrália azonban többször, hétszer is részt vett a kézilabda-világbajnokságon. Fényes mérleget nem tud felmutatni, 44 mérkőzésből csupán egyet tudott megnyerni. Az ausztrálok már kétszer is beleszaladtak 40 gólos vereségbe, előbb Izland ellen 2003-ban, majd tíz évvel később Spanyolország 51–11-re gázolt át rajtuk a csoportkörben. Magyarország legnagyobb arányú győzelme a világbajnokságon Ausztrália ellen született, 2013-ban 43–13-ra győztünk.
A világbajnokság leg góldúsabb összecsapása az összesen 83 gólt hozó 2007-es Dánia-Izland elődöntő, ahol végül a dánok örülhettek, hosszabbítás után 42–41-re nyertek. A második igen gólgazdag összecsapáshoz nem kell olyan sokat visszapörgetnünk a naptárban. Két évvel korábban az egyiptomi világbajnokságon, Szlovénia Dél-Koreával játszott egy 51–29-es, 80 gólos közönségszórakoztató meccset. A dél-koreaiak játékhabitusát mutatja, hogy 2021-ben játszottak egy 77 gólos meccset is, az Elnök Kupáért folyó csatában Chile ellen szenvedtek 44–33-as vereséget.
A svéd-lengyel közös rendezésű férfi kézilabda-világbajnokság mérkőzéseit január 11. és 29. között élőben követheti az M4 Sporton, az M4 Sport+ csatornán és az m4sport.hu oldalon.
A VILÁGBAJNOKSÁG CSOPORTBEOSZTÁSA
A CSOPORT (Krakkó): Spanyolország, Montenegró, Chile, Irán
B CSOPORT (Katowice): Franciaország, Lengyelország, Szaúd-Arábia, Szlovénia
C CSOPORT (Göteborg): Svédország, Brazília, Zöld-foki-szigetek, Uruguay
D CSOPORT (Kristianstad): Izland, Portugália, MAGYARORSZÁG, Dél-Korea
E CSOPORT (Katowice): Németország, Katar, Szerbia, Algéria
F CSOPORT (Krakkó): Norvégia, Észak-Macedónia, Argentína, Hollandia
G CSOPORT (Jönköping): Egyiptom, Horvátország, Marokkó, Egyesült Államok
H CSOPORT (Malmö): Dánia, Belgium, Bahrein, Tunézia